Menü

Mikulás a világ körül

Csak Magyarországon több százezer gyermek várja holnapra a titokzatos ajándékosztót, a Mikulást. Az itthoni szokások szerint december 6-án, Miklós napján érkezik a Mikulás, aki a finomságok mellett apró ajándékokat is hoz a jó gyerekeknek. Nem mindenhol van ez így, ha a Mikuláshoz és a karácsonyhoz kapcsolódó szokások és mitikus történetek országról országra változnak. Nézzük, hogy készülnek világszerte a gyerekek a Télapó érkezésére!

A legnépszerűbb télapó kétségkívül a finn Joulupukki, azaz Karácsonyapó. Őt az eredeti Mikulásként is ismerjük, aki járja is a világot, szívesen találkozik a gyerekekkel és hoz nekik ajándékot. A lappföldi Télapó többször látogatott már Magyarországra, a magyar kisgyerekek legnagyobb örömére. A finnek számára a legfontosabb ünnep a karácsony, náluk a Télapó szenteste, december 24-én érkezik.

A belga gyerekek is december 6-án várják a Mikulást, aki ilyenkor nagyobb ajándékot hoz nekik. Általában a karácsonyfát is már december elején felállítják és vízkeresztkor szedik csak le. Karácsonykor sem maradnak ajándék nélkül a legkisebbek, kandallóra akasztott zoknijukban apróságokat kapnak.

Az angolszász országokban elterjedt, hogy a karácsony előestéjén érkező Mikulást némi elemózsiával és frissítővel várják, aki biztosan megéhezik és megszomjazik az ajándékosztás közben. Nagy-Britanniában süteményt és egy pohár portóit készítenek elő, míg Írországban whiskyt kap a Mikulás. Az írek a rénszarvasokra is gondolnak, őket egy csomag répa várja. Amerikában is frissítővel várják a Mikulást, náluk jellegzetes csokis sütit és egy pohár tejet kap a kéményen át érkező Télapó.

Míg az amerikaiakhoz a kéményen át, a spanyol gyerekekhez az erkélyen keresztül érkezik a Mikulás. Az igazi ajándékokat azonban nem ő hozza, azokra vízkeresztig kell várniuk. Spanyolországban a napkeleti bölcsek vízkeresztkor felvonulnak és ők teszik a jó gyerekek csizmáiba az ajándékokat, a rosszaknak pedig szén alakú cukrokat adnak.

Görögországban Agios Vaszilisz, azaz Szent László hozza az ajándékokat és szenteste helyett, szilveszter napján kapják meg a gyerekek.

Ausztráliában a nyári szünet kellős közepén ünneplik a karácsonyt, ezért a szokásaik eltérőek, mint más országokban. A karácsonykor érkező Mikulás szánját kenguruk húzzák és nincs olyan nagyon beöltözve, mint nálunk. Karácsony napját a jó idő miatt legtöbben a tengerpartokon töltik, ahol közös barbecue-partit tartanak.

Az idei karácsony mindenképpen más, de vannak szokásaink, amelyek a járvány alatt is tovább élhetnek. Ápoljuk őket, ajándékozzuk meg egymást és gondoljunk azokra is, akik nehéz helyzetben ünnepelnek.

Friss ízek az ablakpárkányról

A lakásban nevelt növények nemcsak dekoratívak, hanem a mindennapi főzés során is hasznosak lehetnek. A friss fűszernövények és ehető zöldek egész évben kéznél vannak, miközben természetesebbé és kellemesebbé teszik az otthoni környezetet.

Ehető gyomnövények

A gyomnövények többségére gyakran bosszantó betolakodóként tekintünk, pedig számos fajuk értékes tápanyagforrás és sokoldalúan felhasználható a konyhában. Az ehető vadnövények újrafelfedezése nemcsak az egészséges táplálkozást, hanem a fenntarthatóbb életmódot is támogatja.

Növényi szimbólumok, amiket érdemes életünk részévé tenni

Rengeteg jelképet ismerünk, melyekkel találkozunk életünk során. Egyes virágok, növények is jelképes jelentőséggel bírnak, sőt, pozitív hatással is lehetnek ránk.

Milliós bírság is fenyegethet: a parlagfű elleni védekezés nemcsak kötelesség, hanem közös érdek is

A nyári-őszi időszak minden évben egyre többek számára nem a gondtalan szabadtéri programokról, hanem a tüsszögéssel, szemviszketéssel és folyamatos orrfolyással járó allergiaszezonról szól. Ennek egyik legfőbb okozója a parlagfű, amely Magyarországon az egyik legelterjedtebb és legagresszívebb gyomnövény.

Pedagógusnap – A tanítók és tanárok megbecsülésének ünnepe

A pedagógusnap minden évben különleges alkalom arra, hogy tiszteletünket és hálánkat fejezzük ki mindazoknak, akik a jövő generációinak nevelésében és oktatásában vállalnak meghatározó szerepet. Magyarországon ez az ünnep hagyományosan június első vasárnapjához kapcsolódik, és az oktatási intézményekben, óvodáktól az egyetemekig, számos formában megemlékeznek róla.