Menü

Lezárni és elengedni

Lassan elérnünk 2020 végéhez, azonban nem elég naptárilag lezárni az évet, fontos hogy a gondolatainkban és érzelmeinkben is tudatosítsuk: új év kezdődik.

December végére már nem kell sem kiemeli, sem hangsúlyozni, hogy 2020 mennyire nehéz és megterhelő év volt. Olyan akadályok gördültek elénk közösségileg és egyénileg is, ami a mentálisan legstabilabb és legerősebb embereket is megvisel, ezért ne szégyelljük kimondani, ha elfáradtunk. Mert a folyamatos bizonytalanság, a félelem és a bezártság fárasztó fizikai és lelki viszonylatokban is.

Nem csak idén és most fontos összegezni és átgondolni, hanem minden év vagy hosszabb-rövidebb szakasz végén, amikor érezzük, hogy valami új kezdődik. Számvetést tartani és összeírni, mi volt jó, rossz, mit hibázhattunk vagy tehettünk volna jobban, miből fejlődtünk, miért lehetünk hálásak.

A YearCompass is egy ilyen lehetőséget ad, összegzésre, visszanézésre, lezárásra és előretekintésre hív. Egy kis füzet, amit ingyenesen is le lehet tölteni, ami kérdések nyomán segít újra átélni az év meghatározó pillanatait. Ez lehet „magányos küldetés” vagy közösségi esemény is, hiszen bár fizikailag az év nagy részében nem volt tanácsos a találkozások, az online tér végig ott volt lehetőségként, hogy beszélhessünk és időt tölthessünk a barátokkal, a szeretteinkkel. Most a füzet kitöltetése, 2020 közös lezárása is lehet egy ilyen program.

A visszanézés során fontos, hogy bármennyire is nehéz volt ez az év, keressünk olyan pillanatokat, amik ajándékok voltak és boldoggá tettek minket vagy másokat. Hiszen 2020 nemcsak a nehézségekből állt, március előtt még úgy éltünk, mintha ez az év is olyan lenne, mint akármelyik másik. Az élet azonban nem így akarta és mindenki kisebb vagy nagyobb kihívásokat kapott. De emellett tényleg voltak szebb pillanatok is, amiket szintén a járványnak köszönhetünk. A közös tapsolások, a piros szívek az ablakban, az orvosok és ápolók közös támogatása sokszor megindító volt, kár, hogy hamar abbamaradt. Vagy a nyár, ami valamennyire visszaadta a tavasz elvett élményeit és úgy tűnt kicsit megpihenhetünk.

Amikor átgondoljuk ezt az időszakot, gondoljunk a sok rossz mellett a jóra is. A közös pillanatokra akár offline, akár online. A barátságokra, amik segítettek átvészelni, a családtagjainkra, akikkel talán rég nem töltöttünk ennyi időt, vagy bárkire, aki akár egy aprósággal is, de hozzáadott az évünkhöz.

Így nézzünk 2021 elé, erővel és bátran. Az elmúlt év nagy tanulságokat adott, megmutatta, hogy mennyire törékeny az élet és mi magunk. És ráébresztett minket arra is, hogy a legfontosabbak azok az emberek, akiket szeretünk. Szeressünk jobban, segítsük többet és legyünk még bátrabban a következő évben is.

Digitális demencia – erre figyelj

A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.

Újra divat a kamra – a modern konyhák egyik legpraktikusabb helyisége

Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy egy családi házhoz kamra is tartozott. Aztán a modern, egybenyitott konyhák térhódításával sokan úgy gondolták, nincs többé szükség rá. Most azonban úgy tűnik, a kamra újra reneszánszát éli. Nem feltétlenül úgy, mint régen, hanem korszerűbb, praktikusabb formában.

Pár dolgot nézz át a házon még a hideg előtt – így készítsd fel otthonodat a fűtési szezonra

Az ősz nemcsak a színes leveleket és a hűvösebb reggeleket hozza magával, hanem azt is jelzi, hogy hamarosan újra szükség lesz a fűtésre. A hideg beköszönte előtt érdemes egy kicsit körbejárni a házat, és átnézni azokat a részeket, amelyek nyáron talán eszünkbe sem jutottak. Egy kisebb javítás vagy karbantartás most még egyszerűbb lehet, mint akkor, amikor már mínuszok vannak odakint.

Október 1. – Az Idősek Világnapja: figyelem, szeretet és megbecsülés

Október 1-je az Idősek Világnapja, amely minden évben arra emlékeztet bennünket, hogy az idősebb generáció tagjai milyen fontos szerepet töltenek be családjainkban és közösségeinkben. Ez a nap nem csupán az ünneplésről szól, hanem arról is, hogy jobban odafigyeljünk azokra, akik évtizedeken keresztül dolgoztak, családot neveltek, közösségeket építettek, és rengeteg tapasztalatot adtak át a következő generációknak.

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.