Mackónadrágos karácsony
- Dátum: 2020.12.18., 18:16
- Martinka Dia
- ad, adventi vásár, betlehem, búslakodik, csomagolás, doboz, elvesz, feszengés, forralt bor, gyerekek, idegbaj, járványhelyzet, karácsony, kényszerhelyzet, koronavírus, ok, rokonok, stressz, személyes, szeretet, szilveszter, tanít, technika., templom, ünnep, ünneplés, vacsora, videohívás, világjárvány
Meg kell hagyni különös-furcsa karácsony előtt állunk. Búslakodik az ember, mert nem lehet úgy és olyan formában a szeretteivel, ahogy máskor, nem mehetek el forralt bort inni egy adventi vásárba, nem tudok meghallgatni egy karácsonyi koncertet, nincs egy betlehemes játék a templomban, amin a gyerekek szerepelnek, nincs év végi ünneplés a kollegákkal, céges karácsonyi vacsi, nagy nevetések, ajándékok utáni egész napos rohangálás a plázák nyomorában…még az is hiányzik esküszöm! Ahogy egy igazi szilveszteri buli, vagy bál is. A koronavírus mindent elvesz.
Nem szabad hagynunk azonban, hogy a világjárvány a szeretet ünnepét is elvegye tőlünk!
Természetesen mindenki érdeke, hogy betartsuk a biztonsági előírásokat és ennek megfelelően találkozzunk családtagjainkkal, szeretteinkkel.
Az igazság az, hogy ha a panaszáradatom mögé nézek, azt látom, hogy - bár nyilván más az ünnep idén – mégis talán ez az év is tanítani akar nekünk valamit.
Nem hiszek a véletlenekben és az én személyes véleményem, hogy az életben minden okkal történik, hogy tanítson valamit.
Amit már elfelejtettünk. Talán értékelni a dolgokat, amelyeket eddig természetesnek vettünk, most láthatjuk, hogy nem az.
Talán a szeretteinket, akikkel eddig haragban voltunk, vagy a rokonainkat, akik eddig untattak a fecsegésükkel az ünnepi, össznépi evészeteken.
Talán eddig természetesnek tűnt a halom pénz, amit ajándékokra költöttünk minden évben, üres és személytelen tárgyak, gyors illatszercsomag akciósan és a nagynéni kipipálva…nem! Idén ez sincs. Lehet gondolkodni azon, mire tanít ez az időszak.
A személyes ajándékokra, amit ebben a bezártságban esetleg otthon magunk készítünk, csomagolunk, dobozolunk.
A kényszerhelyzet megfoszt minket olyan dolgoktól, mint a rokonhadjárat, de megtanít olyan dolgokra, hogy a szűk családdal otthon maradni, a szeretteinkkel kis létszámban, szűk körben körül ülni a fenyőt és az ünnepi asztalt.
Sokat elvesz, de sokat ad.
Elveszi a szilveszter pörgősségét, de ad meghitt estét a kanapén összebújva, a tévé előtt, együtt.
Elveszi az idegbajt, hogy új ruha kell, hogy fodrásznál se voltam még és hogy néz ki a körmöm, s beleférek-e szilveszterre abba a ruhába…elveszi a feszengést, a kapkodást és idegességet, de ad helyette egyszerű melegítős, papucsos-mamuszos otthonlétet, kényelmet. Mackónadrágos karácsonyt.
Elveszi a kényszert, hogy a zserbó szabályos legyen és a „bejglimismilyen”, de otthon nem mindegy, mi esszük meg.
Elveszi azt, hogy összevesszek a gyerekekkel, mert nem viselkednek, nem illedelmesek, nem szófogadóak, amikor kellene, nem vigyáznak a szép ruháikra, de ad is, mert otthon legyenek rosszak, elevenek, melegítőben, pólóban. Ki látja azt rajtunk kívül, már úgyse szólok rájuk, ha hajba kapnak, legyintek, s közlöm velük „csak ne öljétek meg egymást”...
Elveszi az idegbajt, hogy a férjem megint ideges, a nagyfiaim nem készülnek el időben, még a kocsiba is be kell kötni a babahordozót, s míg a pici üvölt, mert leizzadva „tuszakolom” kapálózó lábait a bundazsákba, a nagyok veszekednek, ki hova üljön a kocsiba, ahelyett, hogy az ajándékokat segítenének a csomagtartóba cipelni. És persze valami mindig otthon marad.
Elveszi az öleléseket, amit nem pótolhat egy videóhívás, de a nagyi mennyire örül, ha a technikának köszönhetően így is láthatja unokáit.
Akármilyen kihívások elé is állított bennünket ez az év a legfontosabb, hogy ne zárjuk be a szívünket. Ne mondjunk le a karácsonyról, díszítsünk, süssünk, csomagoljunk. Hívjuk fel szeretteinket gyakran és vigyázzunk magunkra és egymásra. Bízzunk abban, hogy jövőre visszatérhetünk a megszokott karácsonyunkhoz, addig viszont ebbőlé a helyzetből kell kihozni a legjobbat. Mindenkinek áldott ünnepeket és jó egészséget kívánok.
Martinka Dia
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.
A fürdőzés veszélyei – Amit mindenkinek tudnia kell

A fürdőzés nagyszerű kikapcsolódás, de csak akkor biztonságos, ha körültekintők vagyunk. Tartsuk be az alapvető szabályokat, figyeljünk egymásra, és ne kockáztassunk feleslegesen. A tudatosság életeket menthet!
Tanácsok kánikula idejére

Ugyan a néhány nappal ezelőtti napi esőzés nálunk adott némi felfrissülést, azonban a kánikulának ezzel nincs, vagy csak rövid időre van vége, hogyha visszatér a korábban tapasztalt szinte elviselhetetlen hőség, akkor fogadjuk meg a szakemberek tanácsait!
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Egy nap az elhivatottságért – Július 1. az egészségügy dolgozóié

Semmelweis-nap – A magyar egészségügy ünnepe! Július 1-je minden évben különleges nap a magyar egészségügy számára: Semmelweis-nap, amelyen az egészségügyi dolgozókat ünnepeljük, és tisztelgünk munkájuk, elhivatottságuk és emberségük előtt.