Menü

Ultraibolya sugárzás elleni védelem télen

Kissé súlytalan problémának tűnhet ezzel foglalkozni télen. Ugyanakkor az egyre hosszabbodó világos nappalok velejárója, igaz még ez szinte alig észrevehető, de már körülbelül nem egészen fél órával később van napnyugta, ha a napkeltét nézzük akkor ez a fél óra meg is van.

A héten több napon volt több órás napsütés és sugárzás is volt az ország középső részein, illetve helyenként, annak ellenére, hogy maximum plusz három vagy négy fok volt ekkor a hőmérséklet. Az első összefüggést már is megláthatjuk, mégpedig azt, hogy mindegy, hogy hideg van vagy kánikula, hatás éri a földfelszínt, így minket is. A mérések szerint már kis mértékben januárban ez több, mint decemberben. Természetesen borult napok időszakok gyengítik ennek erejét, de a szóródott sugárzás ekkor is lehet 70-75%-os. Érdekesség, hogy a homok 25%-t, a vízfelület 20%-t, a beton kb. 12%-t is visszaverheti a sugárzásnak.

Hogy télen mennyi is ez? Leginkább nyáron találkozunk az úgynevezett UV indexszel, ami mostanában leginkább gyenge 3-as alatti. A meteorológiai szolgálat oldalán az olvasható, hogy különösen érzékeny bőrűek és csecsemők kivételével óvintézkedésre nincs szükség. A napozási idő 2-es érték alatt több mint 120 perc, illetve 2,9-ig a nagyon érzékeny bőrűeknek 45-60 perc ajánlott, míg a kevésbé érzékenyek számára 120 perc. Ezek az értékek a 3-as szinttől kezdenek minimálisan, de csökkeni.

Nyilván a télen ez az érték nem vészes, de már mérhető, illetve azt is látni kell, hogy a fenti százalékok és értékek egyenesen arányosak. Azaz minél magasabb az UV index annál magasabb visszaverődő értékeket jelentenek a százalékok.

Az időjárás miatt megállapítható, hogy öltözködésünknél fogva a testünket szinte nulla napfény éri. Elsősorban az arcunkat és a szemünket érheti ekkor elsősorban UV sugárzás. Két eset fordulhat elő. Ha nincs hótakaró vagy jég, a behatás minimális. Ha van, a helyzet azonnal megváltozik, ugyanis a napsütést szinte teljesen visszaveri. (88%) Többek között ezért viselnek a téli sportok kedvelői például a szemüveget a szél meg a hidegen túl. Tehát legyen akárhogy is a napszemüvegünket ne tegyük messzire, szükség lehet rá télen is. Egyébként napozni ilyenkor kifejezetten ajánlott a D-vitamin ilyenkor is termelődhet. Abban az esetben, ha van napfény akkor véleményem szerint a 11 és 14 óra lehet a legalkalmasabb időtartam, hiszen a napi maximum hőmérsékletek ekkor a legkedvezőbbek.

Összességében elmondható, hogy télen is fontos az arc és a szem védelme. A legfontosabb ilyenkor is a legkisebbekre, és a nagyon érzékeny bőrűekre gondolni. Illetve arra, ha szép napos, de hideg időt választunk bármely téli sporthoz. Hiszen, a hó és a jég veri vissza a legtöbb UV sugárzást, ami nem feltétlenül extrém UV indexet jelent, de a napszemüveget télen is ajánlott lehet használni szemünk védelme érdekében. Jó egészséget!

Vörös Sándor

Karácsonyi szimbólumok

Az életünk, lelkünk, lakásunk decemberben ünnepi díszben várja a karácsonyt. Az otthonunk, a kert, a lakás, a szobák, az ablakok, a fenyőfa, a ruházatunk, a munkahelyünk és a legtöbb üzlet, bevásárlóközpont is karácsonyi pompával ragyog. Vajon ismerjük, hogy ezek a szimbólumok, díszek, dekorációk milyen jelentéssel bírnak?

Tűzveszély a lakásban! Mitől lehet veszélyes az advent?

Minden évben több tucat lakástűz ad munkát a tűzoltóknak ünnepekkor. A legtöbb tűz adventi koszorúkból és karácsonyfákból keletkezik, de hasonlóképpen veszélyesek az óvatlanul elhelyezett karácsonyi dekorációk is.

Ehető vadnövények nyomában

Hazánk növényvilága az éghajlati és domborzati adottságainak köszönhetően, nagyon változatos és fajtákban gazdag. Napjainkban ezeknek csak töredékével találkozhatunk a bio- és reforméletmód boltok polcain, ilyenek a vad gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök.

Nincs advent és karácsonyvárás sült gesztenye nélkül

Nincs advent és karácsonyvárás sült gesztenye nélkül, de nemcsak a karácsony jellegzetes csemegéje, hanem az ősz és a tél elengedhetetlen étele. A papírba csomagolt forró, sült gesztenye illata szinte aromaterápiaként hat az emberre az adventi vásárok forgatagában, természetesen egy bögre illatos forralt borral együtt.

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.