A kapor, mint természetes inzulin
- Dátum: 2021.03.21., 14:10
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- antibakteriális, antioxidáns, cukorbetegség, egészségügyi, fejfájás, fűszernövény, gyógynövény, gyomorpanaszok, kapor, koleszterinszint, menstruáció, népgyógyászat, rostok, szívizom, várandósság., vércukorszint, vérellátás, vitaminok, vizelethajtó
A cukorbetegek számára nem véletlenül ajánlott a kapor. A fahéj mellett a kapormag is hatékony vércukorszint-csökkentő hatással bír a 2-es típusú diabétesz esetében. Kutatások szerint a kapormag segíti az inzulin termelődést a hasnyálmirigyben. Segítségével az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik el zsírként, hanem az izmokba jutva energiává alakul át.
A kapor egy nagyon közismert gyógy- és fűszernövény, értékes antioxidánsokkal, vitaminokkal, folsavval, rostokkal. A Földközi-tenger környékéről származik, ahol általánosan bevált gyógyszer volt fejfájás ellen és a gyomorpanaszok enyhítésére.
A természetben sok olyan gyógynövény található, amelyek segítenek szabályozni az anyagcsere folyamatokat és csökkenteni a vércukorszintet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kapor néhány hónap alatt jelentősen részt vesz a vér cukorszintjének a csökkentésében, ezért vércukorproblémákra előszeretettel alkalmazzák.
A növény Európában május végétől október közepéig szedhető, ez idő alatt rendszeresen fogyaszthatjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz, vagy akár öntetként.
A friss kapor, -mint természetes inzulin- javasolt napi adagja körülbelül 8-10 dkg.
A kapor mellett más fűszerek is segítenek a vércukorproblémákban szenvedőknek, ilyen például a bazsalikom, a kömény, a gyömbér, a rozmaring és a fokhagyma.
A kapor nemcsak a vércukorszint szabályozására jó, sok más jótékony élettani hatása van, ezek a teljesség igénye nélkül: gyomorerősítő hatása közismert, vizelethajtó, a fokhagymához hasonlóan antibakteriális hatása is van, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását szervezetünkben.
Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás.
A kapor szívkoszorúér-tágító, csökkenti a magas vérnyomást, segíti a szívizom vérellátását., emellett étvágyfokozó, szélhajtó, hozzájárul a húgyutak egészségének a helyreállításához.
Azonban nemcsak a kapor, hanem a magjai is számos egészségügyi előnnyel rendelkeznek.
A népgyógyászatban az enyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák. Várandósság alatt azonban éppen emiatt kerülendő a fogyasztása.
A kapor fogyasztásáról fontos tudni, hogy ha egyszerre sok kaprot fogyasztunk, akkor hirtelen viszi le a vércukorszintet, ezért csak fokozatosan szabad alkalmazni, miután már megfigyeltük, hogyan reagál rá a szervezetünk.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?