Menü

A kapor, mint természetes inzulin

A cukorbetegek számára nem véletlenül ajánlott a kapor. A fahéj mellett a kapormag is hatékony vércukorszint-csökkentő hatással bír a 2-es típusú diabétesz esetében. Kutatások szerint a kapormag segíti az inzulin termelődést a hasnyálmirigyben. Segítségével az elfogyasztott szénhidrát nem raktározódik el zsírként, hanem az izmokba jutva energiává alakul át.

A kapor egy nagyon közismert gyógy- és fűszernövény, értékes antioxidánsokkal, vitaminokkal, folsavval, rostokkal. A Földközi-tenger környékéről származik, ahol általánosan bevált gyógyszer volt fejfájás ellen és a gyomorpanaszok enyhítésére.

A természetben sok olyan gyógynövény található, amelyek segítenek szabályozni az anyagcsere folyamatokat és csökkenteni a vércukorszintet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kapor néhány hónap alatt jelentősen részt vesz a vér cukorszintjének a csökkentésében, ezért vércukorproblémákra előszeretettel alkalmazzák.

A növény Európában május végétől október közepéig szedhető, ez idő alatt rendszeresen fogyaszthatjuk mindenféle ételekhez, salátákhoz, vagy akár öntetként.

A friss kapor, -mint természetes inzulin- javasolt napi adagja körülbelül 8-10 dkg.

A kapor mellett más fűszerek is segítenek a vércukorproblémákban szenvedőknek, ilyen például a bazsalikom, a kömény, a gyömbér, a rozmaring és a fokhagyma.

A kapor nemcsak a vércukorszint szabályozására jó, sok más jótékony élettani hatása van, ezek a teljesség igénye nélkül: gyomorerősítő hatása közismert, vizelethajtó, a fokhagymához hasonlóan antibakteriális hatása is van, képes meggátolni a káros kórokozók elszaporodását szervezetünkben.

Fogyasztása képes csökkenteni a megnövekedett koleszterinszintet, miközben kiváló rostforrás.

A kapor szívkoszorúér-tágító, csökkenti a magas vérnyomást, segíti a szívizom vérellátását., emellett étvágyfokozó, szélhajtó, hozzájárul a húgyutak egészségének a helyreállításához.

Azonban nemcsak a kapor, hanem a magjai is számos egészségügyi előnnyel rendelkeznek.

A népgyógyászatban az enyhe menstruáció megerősítésére alkalmazzák. Várandósság alatt azonban éppen emiatt kerülendő a fogyasztása.

A kapor fogyasztásáról fontos tudni, hogy ha egyszerre sok kaprot fogyasztunk, akkor hirtelen viszi le a vércukorszintet, ezért csak fokozatosan szabad alkalmazni, miután már megfigyeltük, hogyan reagál rá a szervezetünk.

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?