Menü

A lecsökkent fizikai aktivitás és a táplálkozás kapcsolata

Sajnos napjainkban a gyermekeinknek kevesebb lehetősége van a mozgásra, sportolásra az iskolán kívül, mint korábban. Sok esetben nem nincs meg a lehetőség kerékpárral iskolába járni, az iskolatáskát gyalogszerrel húzni, vonni, cipelni.

Megállapítható, hogy a gyermekek korábbi energiaszükségletük megváltozott. Ezért érdemes odafigyelni arra, hogy a megszokott táplálkozási mennyiségnek, a minőségének és az összetételének alkalmazkodnia kell a hétköznapokhoz.

Normál életkörülmények között egy általános iskolás gyermek szervezett vagy szabadidős mozgásos programokon vesz részt, sportol, versenyekre jár. Így elmondható, hogy a gyermekek életkorától, nemétől, testfelépítésétől függően a napi kilókalória bevitelük változó, egyéni határok között vannak.

A gyerekek növekedéséhez, fejlődéséhez biztosítani kell -a mozgás és az életfunkciók ellátásához- az energiabevitelt, a megfelelő fehérje fogyasztást, a vitaminokat. Különösen a kalcium és a D-vitamin szerepe fontos tényező. Az energiabevitel és az energia leadás ideális esetben egyensúlyban van. Ha csökkentett a bevitel, akkor például fejlődési rendellenességek léphetnek fel, betegségek kialakulásához vezethet. Valamint a különböző képességek (motoros képességek) fejlődése is hátrányt szenvedhet. A túl sok energiabevitel adott esetben túlsúlyt, keringési, támasztó szervrendszeri betegségeket, cukorbetegséget idézhet elő.

Egy egészséges, normál testarányokkal rendelkező gyermek becsült átlagos napi energiafelhasználása a következőképpen alakulhat.

6-11 éves sportoló fiúk esetében 1800-2600 kcal/nap
6-11 éves nem sportoló fiúk esetében 1400-1700 kcal/nap *
12-16 éves sportoló fiúk esetében 2400-3600 kcal/nap
12-16 éves nem sportoló fiúk esetében 1700-2300 kcal/nap
6-11 éves sportoló leányok esetében 1600-2400 kcal/nap
6-11 éves nem sportoló leányok esetében 1250-1550 kcal/nap
12-16 éves sportoló leányok esetében 2150-2850 kcal/nap
12-16 éves nem sportoló leányok esetében 1600-1800 kcal/nap
* a nem sportolók értéke a jelenlegi járványügyi helyzetben leginkább ez a megfelelő érték
A fenti értékeket a makrotápanyagok csoportjába tartozó fehérjék, szénhidrátok, zsírok bevitelének mennyiségével határozzuk meg.

Fehérjék: segítenek a sejtek felépítésében, működésében, azok regenerációjában van jelentős szerepük. Fontos, hogy a szervezet fehérjét raktározni nem tud, ezért folyamatossá kell tenni a bevitelét. Nem sportoló gyermek esetében a fehérjefogyasztás testtömeg-kilogrammra vetítve 0,7-1 gramm legyen. Sportoló gyermekek esetében 1,2-1,7 gramm is lehet. A sovány húsok, a hal, a hüvelyesek, az olajos magvak, a tojás és a túró gazdag fehérjeforrásoknak számítanak.

Szénhidrátok: az izomzat energiaszolgáltatásában játszanak fontos szerepet. Bevitele elég eltérő a sportoló gyermekek esetében. Alacsony intenzitású sporttevékenységnél 3-5 gramm/ testtömeg-kilogramm az irányadó, ez extrém, több órás terhelés esetében a négyszerese is lehet. Érdemes tudni a kedves szülőknek, hogy a gyermekek serdülőkorukig nem képesek a szénhidrátot tökéletesen feldolgozni, lebontani, ezért a túl sok szénhidrátbevitel a zsírraktárak gyarapításához vezethet.

Zsírok: sokan negatív jelzőként asszociálnak a zsírok szerepére a táplálkozásban. Pedig bevitelük létfontosságú, mint energiaszolgáltatók a hosszabb távú munkavégzések esetében, továbbá szükséges a növekedéshez, fejlődéshez és a zsírban oldódó vitaminok (D, E, K, A) hasznosulásában. De a hormonális szabályozásban is meg kell említeni előkelő szerepüket. A szakirodalmak a napi energiabevitelt zsírok esetében 25-30%-ban határozzák meg. Az érték fölötti bevitel túlsúlyt, szív- és érrendszeri megbetegedést okozhat. Ajánlott a telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak bevitelét előtérbe helyezni. Elsősorban olajos magvakban, diófélékben, halolajban, növényi eredetű olajokban, szójában, lenmagban található meg.

Végül, a folyadékbevitel fontosságáról írnék röviden. Azt tudjuk, hogy az emberi test víztartalma jelentős. A víz segíti az vér térfogatát normál értékek között tartani, továbbá a sejtek elengedhetetlen közege, alkotóeleme.

Otthoni munkakörnyezetben is oda kell figyelni a folyadékpótlásra. Az átlagos folyadékigényt meghatározhatjuk egyszerűen, a testtömeg első 20 kg-ra 1,5 liter/nap az alap mennyiség. További 10 kg-onként 2 dl-rel számoljunk. Kerülni kell a cukrozott üdítőitalok fogyasztását!

Szerző: Udvari Fanni

Ezeket a gyógyszereket tegyük a bőröndbe!

Ha nyaralni készülődünk, mindig gondoljuk át, milyen gyógyszereket vigyünk magukkal. Bár nagyon sok helyen van már gyógyszertár, azonban nem jó utolsó pillanatban futkosni nyitva tartó patika után, jobb, ha nálunk van néhány alap készítmény, egy kis összerakott „házipatika”.

Fiatalítja a sport az agyunkat?

Megfiatalítja meg a sport agyunkat? Ha igaz, amit a tudósok állítanak, akkor a rendszeres sportolás lelassítja az agy öregedését, a korral járó szellemi visszafejlődést, tehát akkor van ilyen, igen.

A vitaminhiány jelei

A hiánybetegségek többsége megfelelő vitaminpótlással problémamentesen megszüntethető. Vitaminhiány nem csak hiányos táplálkozásból adódhat, hanem bizonyos betegségek, illetve külső tényezők is hozzájárulhatnak kialakulásához.

A kínzó térdfájás csillapítása

A gyógyszeres megoldások mellett otthoni és alternatív módszerekkel is felvehetjük a harcot a kellemetlen tünet ellen, de elhúzódó fájdalom esetén mindenképpen keressük fel az orvost.

Táplálkozási tanácsok 65 év felettieknek

A 65 év felettiek táplálkozása külön odafigyelést igényel, esetükben ugyanis gyakoribb, hogy az emésztés, így a tápanyagok felszívódása sem működik már megfelelően. Különösen fontos számukra a fehérjebevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás, illetve szükség esetén a kalcium, a B12- és a D-vitamin pótlása.