Menü
  • Életmód
  • Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat

Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat

Számos hazai és nemzetközi alváskutató intézmény vizsgálata igazolja, hogy az éjszakai munkavégzés hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet. A szakemberek felmérései szerint, minden ötödik embernek, aki rendszeresen éjjeli-, vagy több műszakos munkakörben dolgozik, egy idő után váltania kell, mert tartósan, következmények nélkül, képtelen a szervezete alkalmazkodni a negatív hatásokhoz.

Különösen érvényes a veszélyeztetettség az orvosokra, a nővérekre, az ápolókra, a mentősökre, s más egészségügyi dolgozókra, a pékekre, a taxisokra, a mozdonyvezetőkre, az éjjeliőrökre, a gyárakban, üzemekben több műszakos szakmunkát végzőkre, a rendvédelmi dolgozókra, a tűzoltókra, az éjjel is nyitva tartó boltok, szórakozóhelyek, valamint a készenléti hivatások munkatársaira.

Az ember élettani bioritmusa már gyermekkorban kialakul, ami azt jelenti, hogy nappal ébren van, tevékenykedik, dolgozik, tanul, játszik. Éjjel pedig igénye szerint, reggelig alszik, miközben kellő energiával feltöltődik a szervezete. Ezt a szabályos ritmust a köztiagy mellett lévő tobozmirigyben a melatonin – az alvási ciklust irányító hormon - termelődése tartja fenn.

Minden testi és agyi funkciónk egyfajta természetes ritmust követ; egy ciklus egy napnak felel meg. A testünkben működő belső, biológiai óra szerint változik naponta a testhőmérsékletünk, az éberségi állapotunk és bizonyos hormonjaik szintje is. Például az átlagos testhőmérsékletünk az alvás folyamán nő, egészen az ébredésig, majd a nap folyamán csökken, egészen az elalvásig - legalábbis, ha rendszeres időközökben alszunk.

Belső óránk működése több tényezőn múlik: kulcsszerepet játszik benne a fény - ezért gyakoribb az alvási probléma a vakoknál. De hat rá a testmozgás, a hormonok koncentrációja és a különböző gyógyszerek is. Sok olyan tényező is van, ami megzavarhatja a cirkardián óránk működését - a legismertebb ilyen a jetlag, amikor több időzónán át utazunk. A jetlaghez nagyon hasonló dolgot élnek át azok is, akik váltott műszakban dolgoznak.

A cirkardián ritmus megzavarása tüneteket is okoz. Ezek az emésztési zavarok, az ingerlékenység és a koncentrációs képesség csökkenése. De míg jetlaget igen ritkán élünk át, a váltott műszakban dolgozók szinte állandóan ki vannak téve ezeknek a tüneteknek. Ha valakinek a belső órája megzavarodik, mert például éjszaka kell dolgoznia, az azt jelenti, hogy a szervezete már nincs szinkronban a környezetével.

Ideális esetben a szervezet rövid idő alatt alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez (ez történik, amikor elmúlik a jetlag), de ha túl gyakran kell "újraszinkronizálni", az már a cirkardián ritmus hosszabb távú felboroulását is eredményezheti, ami betegségek okozója lehet. Szakértők felfedeztek egy fehérjét, amely a cirkardián ritmus szabályozásában vesz részt, de szerepe van a daganatok kialakulásának megakadályozásában is.

A cirkardián ritmus megzavarása bizonyíthatóan hatással van tehát a dagantok kialakulásának valószínűségére; ezen túl a vérnyomásra, a vér koleszterinszintjére is hat - így függ össze a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel.

  • A rovat további cikkei

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Egy csepp, ami életet ad – személyes élményem az irányított véradásról

Ma különleges napom volt. Egy kisfiú történetével találkoztam az interneten: súlyos betegséggel küzd, és a kezelése során vérre van szüksége. Amikor megtudtam, hogy a vércsoportja megegyezik az enyémmel – 0 Rh+ -, nem volt kérdés, mit kell tennem – elmentem irányított véradásra, kifejezetten neki segíteni.