A sikertelenség fő okai
- Dátum: 2021.10.23., 07:50
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- életcél, energia, halogatás, komfortzóna, motiválatlanság, munka, sikertelenség, tanulás
Hazánkban az emberek átlagosan úgy élik az életüket, hogy céljaikat nem sikerül megvalósítaniuk, elégedetlenek a munkahelyükkel, rossznak ítélik meg az anyagi helyzetüket és úgy összességében nincsenek kiegyezve az életükkel. Ennek a fajta sikertelenségnek számtalan oka lehet, most mi az 5 leggyakoribbat emeljük ki.

Jól meghatározott célok hiánya
Az legtöbb sikertelen embernek az a legnagyobb problémája, hogy nem rendelkezik konkrét, jól meghatározott célokkal. Konkrét célok nélkül senki sem várhatja azt, hogy sikeressé fog válni az életben, hiszen ha nem tudjuk a végcélt, akkor honnan tudhatnánk, hogy egyáltalán jó úton járunk-e. A jól körülhatárolt célok úgy viselkednek, mint egy belső iránytű: lehet, hogy sokszor fogunk eltévedni utunk során, lehet, hogy néha rossz ösvényekre fogunk tévedni, mégis, belső iránytűnk vissza fog vezetni minket a helyes útra. Akinek konkrét céljai vannak, az belül mindig érzi, hogy most a végcél felé halad, vagy sem. Tudja, hogy mi viszi előre őt az életben, és melyek azok a dolgok és tevékenységek, amelyek csak károsak, időpocséklók, és nem vezetnek sehova.
Tanulási vágy hiánya
Néhány évvel ezelőtt egy rendkívül érdekes amerikai felmérés látott napvilágot: az amerikai felsővezetők átlagosan havi 4-5 könyvet olvasnak el (főleg szakmai témákban), míg az átlag amerikai dolgozók mindössze évente egyet. Nem véletlen, hogy ezek a felsővezetők ilyen magasra tudtak felkapaszkodni és az sem véletlen, hogy az amerikai átlagdolgozók azt a munkát végzik, amit. Ki juthat előre a ranglétrán: az, aki egy egyetemi képzés, vagy más szakmai képzés után munkába állt, és ezt követően soha egy könyvet nem vett a kezébe és nem fejlesztette tovább a tudását, vagy az, akiben folyamatosan ott ég a tanulási vágy és minden tőle telhetőt megtesz, hogy szakmájának legjobbjai közé jusson?
Rossz környezet

Számtalan esetben tapasztalhatjuk azt, hogy bár sokan szeretnének kitörni az egyszerű középszerűségből, és szeretnék céljaikat megvalósítani, mégis környezetük teljes egészében visszahúzza őket. Barátaik, rokonaik és munkatársaik azt mondják nekik, hogy "ez úgysem fog sikerülni, manapság nem érdemes ilyen vállalkozásba fogni", "a te képességeid nem elég jók ehhez”, vagy "már nálad jobbak is belebuktat, akkor te miért próbálnád meg?". Mit gondolsz, egy ilyen légkör mennyiben befolyásol téged?
Több gondolkodó is azt mondja, hogy az egyén az átlaga annak az 5 embernek, akikkel a legtöbb időt tölti. Ha te az időd nagy részében olyanokkal vagy, akik a mindennapos alkoholizáláson és mindenre panaszkodó hozzáálláson kívül semmi mást nem értek el az életben, akkor egyszerűen rossz emberekkel veszed körül magad. A folyamatos panaszkodás, negatív hozzáállás és pocsék életvitel senki számára sem motiváló. A rossz környezet könnyedén kiölheti az emberből az ambíciókat.
Vedd körül magad olyan emberekkel, akik ténylegesen inspirálóan hatnak rád. Akik előre visznek, akik szinte példaképek számodra. Akik nem lebeszélni akarnak a céljaidról, hanem bátorítanak arra, hogy valósítsd meg azokat. Egy inspiráló, motiváló társaság mindennél többet segíthet számodra a céljaid megvalósítása szempontjából.
Komfortzónában maradás

Biztosan mindenkinek vannak olyan ismerősei, akik állandóan panaszkodnak a munkájukra, unalmasnak tartják az életüket és nem mernek belevágni semmi újba. A panaszaik ellenére nem tesznek semmit annak érdekében, hogy bármi is változzon, inkább megmaradnak a jól körülhatárolt, biztonságosnak ítélt kereteik között. De hogy is várhatsz el bármiféle életminőségbeli változást, ha pont ugyan azt csinálod, amit eddig is csináltál? Ha nem változtatsz, ha te magad sem változol, akkor ugyan olyan fog maradni minden.
Aki nem kockáztat, annak azt kell elfogadnia, ami marad, miután a többiek már választottak. Merj kilépni a komfortzónádból és egy eddig nem látott világ tárul eléd. Kezdj bele új dolgokba. Ismerj meg új embereket. Próbálj ki új sportokat, utazz, tanulj új képességeket. Nem véletlen, hogy sok nagyon sikeres ember egy-egy nagy váltás után érte el a legnagyobb sikerét. Ők kimertek lépni a saját nyugalmas, semmi kockázatot nem vállaló életkörülményeik közül, és ezzel teljesen új lehetőségek, új perspektívák nyíltak meg az életükben.
Halogatás

Aki halogat, az nem halad igazán előre az életben. Ha megszeretnéd valósítani a céljaidat, akkor a legjobb dolog, amit tehetsz, hogy nem a "megfelelő pillanatra" vársz, hanem most azonnal belekezdesz. A lehetőség nem fog kopogtatni az ajtódon, amíg nem teszel érte valamit.
Nem fog egy váratlan csoda folytán egy igazán komoly munkalehetőség eléd kerülni, nem fognak az oly áhított céljaid közelebb kerülni hozzá. Céljaidat csakis egyetlen egy módon tudod elérni: ha abbahagyod a halogatást, és belevágsz a megvalósításukba!
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.