Menü

Mi a másodlagos dohányfüst és miért veszélyes?

Mit is jelent a másodlagos dohányfüst? Lényegében mások füstjét, amelyet a nemdohányzók is belélegeznek, akaratuk ellenére. Ez pedig passzív dohányzásnak minősül.

A dohányfüst - és így a környezeti dohányfüst is – több, mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvenről elmondható, hogy rákkeltő hatása van.

A passzív dohányzás, tehát mások cigarettafüstjének belélegzése súlyos esetben akár halált is okozhat, számos egészségügyi probléma mellett. Tüdőrákot, szívkoszorúér-betegséget, légzőszervi megbetegedéseket okoz és nagyon sokat ront az asztmások, allergiások állapotán.

Sajnos a passzív dohányzásban az a legveszélyesebb és mondjuk ki, legigazságtalanabb, hogy akik sosem dohányoztak, nekik a másodlagos dohányfüst kétszer nagyobb eséllyel okoz tüdőrákot, mint az aktívan dohányzók körében. Tehát a passzív dohányzás károsabb, mint az aktív füstölés.

Kitörölhetetlen és döbbenetes emlék számomra a kórház előtt füstölgő, cigarettázó várandós nők látványa.

A dohányzás árt a magzatnak. Azok a terhes nők, akik cigarettáznak, átlagosan 150–250 grammal kisebb súlyú újszülötteknek adnak életet, mint a nemdohányzók, a dohányzás egészségkárosító hatásairól nem is beszélve.

A dohányzás összefüggésbe hozható a bölcsőhalállal, a tanulási nehézségekkel, és a hiperaktív zavarral (ADHD). Ráadásul minél több cigarettát szív el az anya, annál nagyobb a veszélye az elvetélésnek.

Sajnos nagyon sokan cigarettáznak otthonukban is, kiskorú gyermekeik jelenlétében, óriási károkat okozva ezzel. Ha már cigarettára gyújtanak, tennék legalább az erkélyen, vagy az udvaron. A füstmentes otthonokban csökken(ne) a felnőttek és a gyermekek másodlagos dohányfüstnek való kitettsége, veszélyeztetettsége, pláne, ha a családban allergiás, asztmás is van.

Azoknál a kamaszoknál, ahol az otthonukban megengedett a dohányzás, megfigyelhető, hogy nagyobb eséllyel válnak maguk is cigarettázó kamasszá, felnőtté, mint azok, ahol a szülők nem dohányoznak, vagy legalábbis nem a szobában, lakásban.

A gyerekek különösen érzékenyek a passzív dohányzás hatásaira, mert a testük még fejlődésben van és gyorsabban is veszik a levegőt, mint a felnőttek.

Attól, hogy valaki az ablaknál vagy az ajtónál dohányzik, még nem lesz az otthona füstmentes.

A gyermekeinket nemcsak az otthonainkban kell megóvni a passzív dohányzástól, hanem az autókban is: nem cigarettázhatunk a járműben.

A passzív dohányzás hatásait hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni, mert azt hisszük talán az nem annyira súlyos, pedig mint ahogy fent is említettem, a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata szinte duplájára nő a nemdohányzó, azonban mások füstjét belélegzők esetében.

A bőrviszketés okai

A viszketés különféle okokból jelentkezhet, és fontos megérteni, hogy egyes esetekben komolyabb egészségügyi problémákra is utalhat. Az alábbiakban összefoglaljuk a leggyakoribb kiváltó okokat és azok lehetséges következményeit.

Mit tudsz a vérszegénységről?

Sokat halljuk, hogy a vérszegénység jele a sápadtság, de nem csak erről ismerhetjük fel, pedig fontos a korai felismerés.

Fenntarthatósági témahét

A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb témája, amely mind az egyének, mind a vállalatok, mind pedig a kormányok szintjén egyre nagyobb figyelmet kap. A következőkben úgy gondoltam, ez annyira kiemelt téma – nemcsak ezen a héten – hogy írok a fenntarthatóságról.

Mindent, amit a Sjörgen- szindrómáról tudni kell

A Sjögren-szindróma egy autoimmun betegség, amely elsősorban a külső elválasztású mirigyeket érinti, mint például a nyál- és könnymirigyek, ami szájszárazságot (xerostomia) és szemszárazságot (xerophtalmia) okoz. A betegség más szervrendszereket is érinthet, például a tüdőt és a veséket, és különböző súlyosságú formái léteznek, amelyek gyulladásokkal és vasculitissel járhatnak.

Árvacsalán, a kerti gyom ereje

Megannyi gyomot próbálunk kiirtani a kertben, udvarban, pedig többségük hasznos gyógynövény, ilyen az árvacsalán is.