Menü

Mi a másodlagos dohányfüst és miért veszélyes?

Mit is jelent a másodlagos dohányfüst? Lényegében mások füstjét, amelyet a nemdohányzók is belélegeznek, akaratuk ellenére. Ez pedig passzív dohányzásnak minősül.

A dohányfüst - és így a környezeti dohányfüst is – több, mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvenről elmondható, hogy rákkeltő hatása van.

A passzív dohányzás, tehát mások cigarettafüstjének belélegzése súlyos esetben akár halált is okozhat, számos egészségügyi probléma mellett. Tüdőrákot, szívkoszorúér-betegséget, légzőszervi megbetegedéseket okoz és nagyon sokat ront az asztmások, allergiások állapotán.

Sajnos a passzív dohányzásban az a legveszélyesebb és mondjuk ki, legigazságtalanabb, hogy akik sosem dohányoztak, nekik a másodlagos dohányfüst kétszer nagyobb eséllyel okoz tüdőrákot, mint az aktívan dohányzók körében. Tehát a passzív dohányzás károsabb, mint az aktív füstölés.

Kitörölhetetlen és döbbenetes emlék számomra a kórház előtt füstölgő, cigarettázó várandós nők látványa.

A dohányzás árt a magzatnak. Azok a terhes nők, akik cigarettáznak, átlagosan 150–250 grammal kisebb súlyú újszülötteknek adnak életet, mint a nemdohányzók, a dohányzás egészségkárosító hatásairól nem is beszélve.

A dohányzás összefüggésbe hozható a bölcsőhalállal, a tanulási nehézségekkel, és a hiperaktív zavarral (ADHD). Ráadásul minél több cigarettát szív el az anya, annál nagyobb a veszélye az elvetélésnek.

Sajnos nagyon sokan cigarettáznak otthonukban is, kiskorú gyermekeik jelenlétében, óriási károkat okozva ezzel. Ha már cigarettára gyújtanak, tennék legalább az erkélyen, vagy az udvaron. A füstmentes otthonokban csökken(ne) a felnőttek és a gyermekek másodlagos dohányfüstnek való kitettsége, veszélyeztetettsége, pláne, ha a családban allergiás, asztmás is van.

Azoknál a kamaszoknál, ahol az otthonukban megengedett a dohányzás, megfigyelhető, hogy nagyobb eséllyel válnak maguk is cigarettázó kamasszá, felnőtté, mint azok, ahol a szülők nem dohányoznak, vagy legalábbis nem a szobában, lakásban.

A gyerekek különösen érzékenyek a passzív dohányzás hatásaira, mert a testük még fejlődésben van és gyorsabban is veszik a levegőt, mint a felnőttek.

Attól, hogy valaki az ablaknál vagy az ajtónál dohányzik, még nem lesz az otthona füstmentes.

A gyermekeinket nemcsak az otthonainkban kell megóvni a passzív dohányzástól, hanem az autókban is: nem cigarettázhatunk a járműben.

A passzív dohányzás hatásait hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni, mert azt hisszük talán az nem annyira súlyos, pedig mint ahogy fent is említettem, a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata szinte duplájára nő a nemdohányzó, azonban mások füstjét belélegzők esetében.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?