Menü

Mi a másodlagos dohányfüst és miért veszélyes?

Mit is jelent a másodlagos dohányfüst? Lényegében mások füstjét, amelyet a nemdohányzók is belélegeznek, akaratuk ellenére. Ez pedig passzív dohányzásnak minősül.

A dohányfüst - és így a környezeti dohányfüst is – több, mint 4000 különböző kémiai anyagot tartalmaz, melyből több mint ötvenről elmondható, hogy rákkeltő hatása van.

A passzív dohányzás, tehát mások cigarettafüstjének belélegzése súlyos esetben akár halált is okozhat, számos egészségügyi probléma mellett. Tüdőrákot, szívkoszorúér-betegséget, légzőszervi megbetegedéseket okoz és nagyon sokat ront az asztmások, allergiások állapotán.

Sajnos a passzív dohányzásban az a legveszélyesebb és mondjuk ki, legigazságtalanabb, hogy akik sosem dohányoztak, nekik a másodlagos dohányfüst kétszer nagyobb eséllyel okoz tüdőrákot, mint az aktívan dohányzók körében. Tehát a passzív dohányzás károsabb, mint az aktív füstölés.

Kitörölhetetlen és döbbenetes emlék számomra a kórház előtt füstölgő, cigarettázó várandós nők látványa.

A dohányzás árt a magzatnak. Azok a terhes nők, akik cigarettáznak, átlagosan 150–250 grammal kisebb súlyú újszülötteknek adnak életet, mint a nemdohányzók, a dohányzás egészségkárosító hatásairól nem is beszélve.

A dohányzás összefüggésbe hozható a bölcsőhalállal, a tanulási nehézségekkel, és a hiperaktív zavarral (ADHD). Ráadásul minél több cigarettát szív el az anya, annál nagyobb a veszélye az elvetélésnek.

Sajnos nagyon sokan cigarettáznak otthonukban is, kiskorú gyermekeik jelenlétében, óriási károkat okozva ezzel. Ha már cigarettára gyújtanak, tennék legalább az erkélyen, vagy az udvaron. A füstmentes otthonokban csökken(ne) a felnőttek és a gyermekek másodlagos dohányfüstnek való kitettsége, veszélyeztetettsége, pláne, ha a családban allergiás, asztmás is van.

Azoknál a kamaszoknál, ahol az otthonukban megengedett a dohányzás, megfigyelhető, hogy nagyobb eséllyel válnak maguk is cigarettázó kamasszá, felnőtté, mint azok, ahol a szülők nem dohányoznak, vagy legalábbis nem a szobában, lakásban.

A gyerekek különösen érzékenyek a passzív dohányzás hatásaira, mert a testük még fejlődésben van és gyorsabban is veszik a levegőt, mint a felnőttek.

Attól, hogy valaki az ablaknál vagy az ajtónál dohányzik, még nem lesz az otthona füstmentes.

A gyermekeinket nemcsak az otthonainkban kell megóvni a passzív dohányzástól, hanem az autókban is: nem cigarettázhatunk a járműben.

A passzív dohányzás hatásait hajlamosak vagyunk könnyelműen kezelni, mert azt hisszük talán az nem annyira súlyos, pedig mint ahogy fent is említettem, a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata szinte duplájára nő a nemdohányzó, azonban mások füstjét belélegzők esetében.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.