Menü
  • Környezetünk
  • Black Friday és ami mögötte van, avagy valódi kedvezmények vagy átverés?

Black Friday és ami mögötte van, avagy valódi kedvezmények vagy átverés?

Mi az a Black Friday? Magyarul egyszerűen fordítva „Fekete Péntek”, azaz egy minden évben november végén beköszönő vásárlásra ösztönző program, kereskedelmi kedvezmény, de hívhatnánk akcióhullámnak is. Az akcióban részt vevő üzletek akár 50-70%-os kedvezménnyel csábítják a vásárlóikat, melyhez webáruházak is csatlakoznak. az akció olykor egy hétig is tart.

A november végi szuperakcióhullám elnevezésére két elmélet van a köztudatban, egyik egy könyveléssel összefüggő történet, a másik pedig egy philadelphiai amerikai foci mérkőzéssel van kapcsolatban. A Black Friday konkrét dátuma nem állandó, mert az időpontja egy mozgó ünnep idejétől, az amerikai Hálaadás ünnepétől függ. A Black Friday a Hálaadást követő pénteken kedződik, mely idén november 26-a.

Sokan elvakultan rohannak vásárolni, pedig többek szerint az ilyenkor meghirdetett leárazások egy felemelt árról kezdődnek, tehát az akciókat népszerűsítő hirdetések mögé kell látnunk. Sok kereskedő valódi kedvezményekkel várja az embereket, de némelyek akcióját nem nézi jó szemmel a Gazdasági Versenyhivatal.

Vajon mennyire valósak az ilyenkor csábító akciók? Valódi kedvezmények vagy átverés?

Sokak szerint itthon inkább az árak manipulációjáról szól a fekete péntek, kevés a jelentős kedvezmény, amit kaphatunk, ezért az évek során mintha csökkenne az érdeklődés a fekete pénteki akcióhullám iránt.

Vizsgálatok szerint az érdeklődés csúcspontja 2017-ben volt, azóta visszaesés figyelhető meg, a résztvevők 55 százaléka ma már úgy gondolja, a vételárak manipulálva vannak, akció előtti áremeléssel majd árzuhanással csapják be a vásárlókat.

Ha néhány tanácsot megfogadunk, nem válunk becsapás áldozataivá, s nem érezzük magunkat az akció végén palimadárnak.

Az átverést a legegyszerűbben úgy tudjuk elkerülni, hogy időben megfigyeljük a kiszemelt termékek árát, s így tisztában lehetünk annak alakulásával, rálátva arra, hogy valóban akcióról beszélhetünk -e.

Az üzletek gyakran élnek azzal a marketingfogással, hogy a hatalmas akciókkal csábító termékekből eleve 4-5db-ot tartanak raktáron, ami hamar elfogy, így a későbbi vásárlók csalódottan látják, hogy termékük már nincs készleten, így persze körülnéznek a boltban, s ha már ottvannak, vesznek mást – nem akciós áron.

Ha utólag látjuk be, hogy átvertek például egy online vásárláskor, akkor is van megoldás, ebben az esetben is vannak jogaink, amit az ilyen esetekben bátran érvényesíthetünk. Például élhetünk a 14 napos elállási joggal, ami azt jelenti, hogy a csomag érkezését követően 2 hétig bármikor dönthetünk úgy, hogy elállunk a vásárlástól. Ekkor a terméket vissza kell küldenünk, a boltnak pedig a 45/2014. (II. 26.) kormányrendelet értelmében kötelessége visszafizetni a teljes vételárat.

  • A rovat további cikkei

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

Ősz a kertben – a csendes álom ideje

A hűvös napok érkezésével az udvar is átváltozik. A harsány nyári színek helyét átveszik a szürkésebb árnyalatok, a virágágyások fölött pedig ott lebeg a nyugalom látszata. Sokan ilyenkor hajlamosak elengedni a kültéri munkát, mondván úgyis vége a szezonnak. Pedig éppen ilyenkor dől el, milyen lesz tavasszal a kert, hiszen a minőségi gondoskodás minden percét visszaadja a környezetünk.