Milyen hatással van a gyermekre, ha az egyik szülő alkoholista?
- Dátum: 2021.12.12., 00:53
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alkoholizmus, félelem, felnövés, függőség, gyermek, nevelés, önbizalom, önértékelés, psziché, szülő
A magasan funkcionáló alkoholistáknak nincsenek különös ismertetőjegyei. Épp ugyanúgy néznek ki, ahogy mindannyian szeretnénk: biztos egzisztencia, vonzó megjelenés, felelős munkahelyi beosztás, széles baráti kör. Az őket körülvevő családi háttér szintén irigylésre méltónak tűnik, legalábbis kívülről.
Valójában az alkoholista családokban akár hosszú éveken keresztül nagyon súlyos problémák vannak jelen, melyek az itt felnövekvő gyermekek életére is visszafordíthatatlan hatást gyakorolnak. Köztudott tény, hogy a gyerekek kicsi koruktól kezdve mindig lojálisak a szülőkhöz, így teljesen öntudatlanul veszik át tőlük a kóros viselkedési mintákat is, amilyen például az alkoholista vagy a vele együtt élő társfüggő (kodependens) személy viselkedési sémája.
A túlélés szabályai
Azokban a családokban, ahol az alkoholizmus állandóan jelen van, a hazugság rövid idő alatt a mindennapok részévé válik. Az alkoholbeteg hazudik, hogy ihasson; a házastárs hazudik, hogy a párja ivása titokban maradjon (el ne vegyék jogosítványát, el ne veszítse munkahelyét stb.); a gyerekek pedig azért hazudnak, mert csak így védhetik meg saját magukat. Ha ugyanis egy családon belül a hazugság válik normává, ha anya és apa nyilvánvalóan nem mond igazat sem nekünk sem másoknak, akkor senkiben és semmiben nem lehet megbízni. Az alkoholista családokban felnővő gyermekek rendszerint tehát a következő három szabályhoz tanulnak meg feltétlenül alkalmazkodni:
Ne beszélj!
Azok a családok, melyek az alkoholizmus titkolására rendezkednek be, valójában azt az üzenetet plántálják bele a gyerekek gondolkodásába, hogy a segítség nem is létezik, hogy nincs senki, akitől megértést várhatnának.
Tipikus gyermekszerepek a szenvedélybeteg családokban
Az alkoholbeteg családban élő gyermekeket a szakirodalom gyakran „elfeledett gyermeknek” nevezi. Az ő szüleik figyelmét ugyanis – habár különböző mértékben – elsősorban a szenvedélybetegség köti le. Az alkoholista minden figyelmét az alkoholnak szenteli (mikor, hol, mennyit ihat legközelebb, hogy nem fog kiderülni, s ha mégis kiderül, kire/mire foghatja majd stb.), és a nem függő szülő is állandóan az alkoholistára koncentrál (kontrollálni akarja, veszekszik vele, különféle feladatokat végez el helyette stb.).
A hős
A hős szerepét általában a legidősebb gyermek „választja” magának; aki saját szégyenérzetét azzal ellensúlyozza, hogy mindenben a lehető legjobb szeretne lenni. Az iskolában kitűnően tanul és sportol, később irigylésre méltó szakmai karriert fut be. Ennek korai felismerésében intő jel lehetne a gyermek kényszeres viselkedése, fokozott bűntudata, szégyenérzete, a kudarc elviselésére való képtelensége, például egy rossz jegy kapcsán. Az alkoholizmus példájával való ellenazonosulás miatt gyakran egész életében absztinens marad.
Mivel saját valós érzéseit kicsi kora óta elnyomja magában, viszont ellenálhatatlan megfelelési kényszer hajtja, felnőttkorában pszichoszomatikus és szorongásos stresszbetegségekben szenvedhet. Sérült személyisége eleve magán hordja a függőségre hajlamosító jegyeket. Amennyiben fogyaszt alkoholt, ő lehet a soron következő magasan funkcionáló alkoholista, ha nem iszik, különféle viselkedéses függőségek figyelhetőek meg nála (munkamánia, szex- és szerencsejáték függőség stb.)
A bűnbak
A hőssel ellentétben, aki csak azért is igyekszik megfelelni és a legjobbat mutatni a külvilágnak, ő a tipikus „fekete bárány”, aki állandó problémaforrásként próbálja magára irányítani a figyelmet. Ő az, akinek renitens viselkedése valójában intő jel lehetne a szakemberek számára. Az iskolában nem teljesít, kimarad, lóg, felnőttként gyakran már fiatalon bűnözővé, szerfüggővé (szintén alkoholistává) válik.
Természetesen nem arról van szó, hogy az alkoholista családokban a szülők szándékosan akarnának rosszat a saját gyermekeiknek, sőt, az sem ritka, hogy valamilyen viselkedési probléma miatt ők maguk viszik el őket pszichológushoz. A problémát az okozza, hogy az öntudatlanul elsajátított családi minta és a tagadás rendszerint olyan jól működik, hogy még ilyenkor sem derül fény a problémák valódi forrására. Pedig a gyerek sok esetben azért pisil be, azért verekszik az iskolában, azért vagdossa vagy hánytatja magát, mert valójában az egész őt körülvevő családi rendszer belülről rohad.
A legtöbb diszfunkcionális családmodell mélyén ott rejtőzik az alkohol, az alkoholfüggő és az őt elhagyni képtelen társfüggő személy, akik a sajátjuk mellett még a gyermekeik életét is igazi pokollá változtatják – annak érdekében, hogy látszólag ne legyen semmi probléma.
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.
A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.