Menü

A testsúly változásának okai egy nap alatt

Nagyon sok tényező befolyásolja, hogy milyen eredményt mutat a fürdőszobai mérleg, amikor ráállunk. Ha mindig pontos eredményt szeretnénk, tartsunk be néhány alapszabályt.

Felfelé könnyen megy, de le...

Az egyensúly az energiabevitel (evés) és az energiafelhasználás (kalóriaégetés például sporttal) között az, ami miatt a súlyunk változhat fel és le. Ha többet eszünk, mint amennyit elégetünk, akkor hízni fogunk - néha akár azonnal is. Ám sajnos a plusz kilók leadása már nem ilyen könnyű. Szakemberek szerint fél kiló leadásához egy hétig napi 500 kcal mínuszban kell lennünk, azaz 500 kalóriával többet kell mindennap többet elégetnünk, mint amennyit megettünk.

Mikor mérjük magunkat?

Természetesen reggel. Minden gyakorlott fogyókúrázó tudja, hogy ha szeretné a legbarátságosabb értékeket látni a szobamérleg kijelzőjén, akkor reggel, lehetőleg vécé után, de még reggeli előtt, meztelenül kell a mérlegre állni. Aki egy-két étkezéssel később megismétli a műveletet, készítse fel magát a sokkra, hogy akár 1-2 kilóval is több lehet az eredmény, ám ez, ha betartja a kalóriabevitel/égetés egyensúlyára vonatkozó szabályt, akkor másnap reggelre "eltűnik", hiszen éjjel a gyomrunk az összes belekerült ételt megemészti, és a táplálék jó része fel is szívódik beleinkből, míg mi az igazak álmát alusszuk.

Testmozgás után ennyivel kevesebbet is mutathat

Néhány sportoló akár egyetlen edzés alatt képes súlyának 6-10 százalékát ledobni (ez lényegében nem más, mint a kiizzadott folyadék mennyisége). Ezt természetesen egy átlagember, átlagos edzéssel nem fogja elérni. De egy kiadós tréning után mi is észrevehetjük, hogy akár 0,5-1 kilóval kevesebbet mutat a mérleg.

Túl sok vizet iszunk

Egy liter víz közel 1 kilót nyom. Márpedig, ha túl sokat iszunk, és ehhez nem társul edzés, akkor ez azonnal meg is látszik a méréskor. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy hagyjunk fel a fogyadékfogyasztással. Sőt, hosszú távon segíti is a fogyást a megfelelő folyadékbevitel, főképp ha az tiszta vízből áll, kiváltva ezzel a magas kalóriatartalmú üdítőket.
Nem iszunk elég vizet
Az emberi test víztartalma valahol 55 és 75 százalék között mozog. Ha a természetes hidratáltsági szintünk alá megyünk, akkor szinte azonnal fejfájást tapasztalhatunk, de sokak már a tenyerük bőrén is megérzik, ha dehidratálódtak. Ha pedig már egyenesen szomjazunk, az észre fogjuk venni, mert egyik legszembetűnőbb jele, hogy alig forog az agyunk. Plusz, drasztikusan lecsökkenhet a súlyunk is.

Ez csalóka lehet, mert a dehidratáltság miatt kevesebbet mutató mérleg abba a tévhitbe ringathat minket, hogy fogytunk, holott csak szerveink épségét és testünk megfelelő működését kockáztatjuk azzal, hogy szomjazunk, a leadni kívánt zsír azonban megmarad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.