Menü

Hogyan okoz gondot testünkben a stressz

Egyre többször halljuk, hogy betegségeink és bizonyos tüneteink a stressz miatt vannak. De mégis mi is pontosan a stressz és hogyan tud akár komoly betegségeket is okozni, ha nem törődünk vele? Min keresztül hat a stressz és hogyan tudja felborítani testünk egyensúlyát?

A stressz egyébként egy szükséges része életünknek, hiszen túlélésünket szolgálja, mivel ez indítja el a szervezetünk „üss vagy fuss” reakcióját. Manapság kevés ilyen szituációban van részünk, más jellegű stressz ér minket. Például ülünk a dugóban, munkahelyi stresszel küzdünk, vagy épp a magánéletünkben vannak olyan problémák, amik próbára teszik az idegrendszerünket. Ezek nem élet-halál szituációk, mégis kiváltják a stressz hormonok termelődését.

Ha a stressz hosszú ideig fennáll, akkor a mellékvese, ami a stressz hormonokat termeli, megtörténhet, hogy kimerül, „elfárad”, így működése szabálytalanná válhat, szervezetünk egyensúlya felborul. Ha túl sok hormont termel, az elégeti a test dopamin készleteit, ez pedig rövid távon rossz hangulathoz, hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Ha kevés hormont termel, akkor pedig az energiaszintünk látja kárát, fáradékonyak és motiválatlanok leszünk.

Ha a mellékvesénk „elfárad”, annak jellegzetes tünetei vannak, amik a következők: gyengeség, alacsony energiaszint, koncentrációzavar, memóriazavar, depresszió, motiválatlanság, emésztési gondok és alvászavar.

Ezek a közvetlen tünetei annak, ha tartós stressz hatására a szervezetünk kimerül, de más rendszereket is érinthet a leterheltség. Például a hormonrendszer egyensúlya is felborulhat, különböző gyulladások alakulhatnak ki a szervezetben, például a hasnyálmirigyben, hatással lehet a vércukorszintre is, a kortizolon – ami szintén egy stressz hormon - keresztül pedig a máj is túlterhelődhet. A központi idegrendszerre és az agyra és káros hatással van a tartósan magas kortizol szint.

Természetes nem érdemes megvárni, míg a tartós stressz hatására a fentebb említett tüneteket tapasztaljuk magunkon, de mindenképpen érdemes figyelni a jelekre, illetve a következők közül, ha fennáll több is, érdemes átgondolni, vajon a stressz okozhatja-e ezeket: hirtelen súlygyarapodás vagy súlycsökkenés, lehangoltság, hajhullás, körmök fakósága, töredezettsége, ingadozó vércukorszint.

Amennyiben úgy gondoljuk, a tartós stressz áll tüneteink mögött, akkor mindenképpen változtatnunk kell az életvitelünkön. Fontos a megfelelő folyadékbevitel, ami bár testtömegtől függ, átlagosan napi 2-3 liter folyadékot kéne fogyasztanunk. Jót tehet, ha 3 óránként étkezünk kis mennyiségeket ahelyett, hogy 1 vagy 2 étkezés alatt próbálnánk meg bevinni a szükséges tápanyagokat. Az sem mindegy, mit eszünk; igyekezzünk alacsony zsírtartalmú ételeket enni, valamint figyeljünk oda, hogy személyesen nekünk mely élelmiszerek vannak jó és rossz hatással a szervezetünkre, vagyis mi az, amitől felpuffadunk, mi az, amitől energikusnak érezzük magunkat.

A rendszeres testmozgás, valamint a megfelelő vitaminbevitel is fontos, kifejezetten a téli hónapokban, amikor kevesebbet mozgunk és tartózkodunk a friss levegőn.

Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen

A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?