Reflux okozta mellkasi fájdalom
- Dátum: 2022.01.08., 11:35
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- egészség, fájdalom, görcs, koszorúér, mellkas, nyelőcső, reflux, szív
A mellkasi szorító fájdalom egy ijesztő tünet, hiszen a legtöbben rögtön szívinfarktusra gyanakszanak ilyen jellegű panaszok jelentkezésekor.
A nyelőcső fogsortól távoli része és a szív idegi ellátása részben közös, az X. számú agyidegből (nervusz vágusz) eredeztethető. Ezzel magyarázható, hogy a refluxbetegség idegingerléses reflex révén epizódikus mellkasi, nem-koszorúsér eredetű fájdalmat tud produkálni. Szorító mellkasi fájdalom esetén először a valószínűbb és veszélyesebb koszorúsér eredetet kell kizárni, ezt követi a tüdőbetegségek vizsgálata, majd harmadik lépésben gondolhatunk a nyelőcső eredetre.
Ha ez az ok is kizárható, mozgásszervi vagy pszichés tényezők szerepe is felmerül. A fájdalom nyelőcső eredetét támogatja az étkezéssel vagy a testhelyváltoztatással (lehajlás, lefekvés) való összefüggés, illetve a más, nyelőcsőbetegségre jellemző tünettel társult előfordulás.
A panasz eredetének megállapítását nehezíti, hogy a savas reflux reflexes úton maga is képes koszorúsérgörcsöt, következményes szívizom-vérellátási zavart és mellkasi fájdalmat előidézni (linked angina). Ennek kialakulásában a koszorúserek fokozott összehúzódási hajlama és az elhúzódó savas refluxos periódusok jelentenek kockázati tényezőt.
Amennyiben a betegnek csupán mellkasi szorító fájdalma van, és típusos refluxos tünetei nincsenek, legtöbbször háziorvos vagy kardiológus vizsgálja először. A negatív eredményű részletes kardiológiai kivizsgálás esetén azonban fel kell, hogy merüljön a refluxbetegség lehetősége is; a beteget érdemes gasztroenterológus szakorvoshoz irányítani, mivel a betegek akár 20%-ában is ez lehet a panaszok kiváltó oka. A szakorvos eldönti, hogy a panaszok milyensége (sürgősségi eszközös vizsgálatot igénylő úgynevezett alarm tünetek megléte vagy hiánya), a beteg életkora és a családi halmozódást mutató nyelőcső-gyomor betegségek megléte vagy hiánya alapján szükségesek-e mielőbbi eszközös vizsgálatok, vagy a beteg gyógyszeres teszt-kezelésre szorul annak eldöntésére, hogy a savcsökkentő kezelés hatásosnak bizonyul-e a mellkasi szorítás mérséklésére.
Azonban adódhatnak problémák. Az eszközös vizsgálatok (endoszkópos vizsgálat, pH-metria) gyakran nem mutatnak jellemző eltérést, ezért többféle diagnosztikai módszert kell bevetni. A gyógyszeres tesztkezelés (az úgynevezett protonpumpagátló teszt) csak huzamosabb idő (általában legalább 8 hét) után hatásos a mellkasi szorító fájdalomra. Amennyiben a panaszok hátterében refluxbetegség áll, a kezelés a tartós és emelt dózisú protonpumpagátló (esetleg úgynevezett prokinetikummal kiegészítve), vagy a sebészeti megoldás.
A sikeres kezelés megszűntetheti az extraözofágeális refluxos tünetet, azaz az anginiform mellkasi fájdalmat, és sikeresen csökkentheti a linked anginás epizódok számát.
Apiterápia, a méhek egyik gyógyító ereje

A méhekről általában a méz jut eszünkbe, mint gyógyír sokféle betegségünkre, pedig máshogy is jótékony hatással lehetnek egészségünkre.
Séta, hogy egészséges maradj

Az egyik legegyszerűbb mozgásforma, amit szinte mindenki be tud iktatni az életébe, az a séta. Nem is gondolnánk, hogy milyen remek egészségügyi hatásai lehetnek.
Narancsbőr? Nem kell vele együtt élned! Tippek a simább bőrért

A narancsbőr (szakszóval: cellulit) a bőrön megjelenő egyenetlen, gödröcskés felszín, amely leggyakrabban a combokon, fenéken, csípőn és a hason alakul ki. Nevét onnan kapta, hogy a bőr felszíne hasonlít a narancshéjához.
HPV – sokat beszélünk róla, de talán nem eleget

A HPV-t már nem kell mindenkinek bemutatni, mégis sokan túl kevés figyelmet fordítanak ennek elkerülésére.
Intimtorna: Egészség, megelőzés és önbizalom egyben

Az intimtorna egyre népszerűbb mozgásforma, amely nemcsak a nők, hanem a férfiak egészségét is szolgálja. Lényege a medencefenék izmainak célzott erősítése, lazítása és tudatos kontrollja – mindez egyszerű gyakorlatokkal, segédeszköz nélkül, bárhol végezhető módon.