Menü
  • Baba-mama-család
  • Mi az integrációs zavar

Mi az integrációs zavar

A szenzoros integrációs zavar elméletét a 70-es évek elején dolgozta ki egy gyermekpszichológus. Az integrációs zavar lényege, hogy az agy nem képes megfelelően működni, ami különféle magatartásbeli, beilleszkedési, tanulási és egyéb zavarokat okozhat.

A szenzoros integrációs zavar nem orvosi probléma, tehát nem értelmi képességbeli zavarról van szó, hanem kialakulását a háttérben megbúvó genetikai tényezők (fejlődési rendellenességek, gyermekkori betegségek és különféle agysérülések), illetve a terhesség alatti vagy a születés során fellépő komplikációk, nevelési problémák okozzák.

Mi történik szenzoros integrációs zavar esetén?

Idegrendszerünk a környezetünkből érkező ingereket észleli és értelmezi, majd reagál, azonban a fent említett állapot esetén ebben a folyamatban probléma adódik, az ingerek nem tudnak úgy szerveződni, hogy a test felismerje azokat, ekkor alakul ki a szenzoros integrációs zavar.

A jelei ennek nagyon sokfélék lehetnek, de jellemző tünet, hogy például a gyermeket nagyon zavarja a póló címkéje, vagy a zokni gumírozása, nem visel el bizonyos hangokat (pl. hajszárító), vagy nem tűri például a sálat a nyakán.

Szenzoros integrációs zavarra gyanakodhatunk, ha a gyermeknél az ingerküszöb túl alacsony, vagy túl magas bizonyos ingerek esetén.

Viselkedési furcsaságok történnek, túlérzékenyen reagálnak dolgokra, félnek a magasságtól, nem mernek felmenni egy mászókára, felülni egy hintára, láthatóan nehezen viselik a helyváltoztatással kapcsolatos állapotokat.

Az ilyen gyermekek lehetnek túl gyorsak, vagy épp túl lassúak társaikhoz képest.

Az öltözködés, a cipő fel-és levétele, az evőeszközök megfelelő használata, a fogmosás megtanulása vagy akár maga a szobatisztaság kialakulása is problémás lehet a szenzoros integrációs zavarral küzdő gyermekeknél. Megfigyelhetőek a koordinációs zavarok, az ügyetlenség, s az, hogy a figyelmük hamar elterelődik, továbbá mozgásfejlődéssel kapcsolatos problémák jelentkezhetnek nagymozgásban és a finom motorikában, valamint beszédértési zavarok és megkésett beszédfejlődés is erre figyelmeztethet.A megoldás ennél az állapotnál a szakember felkeresése, a türelem és a megfelelő terápia alkalmazása. Kérjünk segítséget Ayres terápiával foglalkozó, a szenzomotoros integrációs zavar kezelésében jártas szakembertől, forduljunk bizalommal a pedagógusokhoz, és beszéljük meg a felmerülő nehézségeket és kezelési lehetőségeit.

  • A rovat további cikkei

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.