Menü

Mi az integrációs zavar

A szenzoros integrációs zavar elméletét a 70-es évek elején dolgozta ki egy gyermekpszichológus. Az integrációs zavar lényege, hogy az agy nem képes megfelelően működni, ami különféle magatartásbeli, beilleszkedési, tanulási és egyéb zavarokat okozhat.

A szenzoros integrációs zavar nem orvosi probléma, tehát nem értelmi képességbeli zavarról van szó, hanem kialakulását a háttérben megbúvó genetikai tényezők (fejlődési rendellenességek, gyermekkori betegségek és különféle agysérülések), illetve a terhesség alatti vagy a születés során fellépő komplikációk, nevelési problémák okozzák.

Mi történik szenzoros integrációs zavar esetén?

Idegrendszerünk a környezetünkből érkező ingereket észleli és értelmezi, majd reagál, azonban a fent említett állapot esetén ebben a folyamatban probléma adódik, az ingerek nem tudnak úgy szerveződni, hogy a test felismerje azokat, ekkor alakul ki a szenzoros integrációs zavar.

A jelei ennek nagyon sokfélék lehetnek, de jellemző tünet, hogy például a gyermeket nagyon zavarja a póló címkéje, vagy a zokni gumírozása, nem visel el bizonyos hangokat (pl. hajszárító), vagy nem tűri például a sálat a nyakán.

Szenzoros integrációs zavarra gyanakodhatunk, ha a gyermeknél az ingerküszöb túl alacsony, vagy túl magas bizonyos ingerek esetén.

Viselkedési furcsaságok történnek, túlérzékenyen reagálnak dolgokra, félnek a magasságtól, nem mernek felmenni egy mászókára, felülni egy hintára, láthatóan nehezen viselik a helyváltoztatással kapcsolatos állapotokat.

Az ilyen gyermekek lehetnek túl gyorsak, vagy épp túl lassúak társaikhoz képest.

Az öltözködés, a cipő fel-és levétele, az evőeszközök megfelelő használata, a fogmosás megtanulása vagy akár maga a szobatisztaság kialakulása is problémás lehet a szenzoros integrációs zavarral küzdő gyermekeknél. Megfigyelhetőek a koordinációs zavarok, az ügyetlenség, s az, hogy a figyelmük hamar elterelődik, továbbá mozgásfejlődéssel kapcsolatos problémák jelentkezhetnek nagymozgásban és a finom motorikában, valamint beszédértési zavarok és megkésett beszédfejlődés is erre figyelmeztethet.A megoldás ennél az állapotnál a szakember felkeresése, a türelem és a megfelelő terápia alkalmazása. Kérjünk segítséget Ayres terápiával foglalkozó, a szenzomotoros integrációs zavar kezelésében jártas szakembertől, forduljunk bizalommal a pedagógusokhoz, és beszéljük meg a felmerülő nehézségeket és kezelési lehetőségeit.

Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert

Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.

A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?

Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Láthatatlan határátlépések – hogyan rombolja a bizalmat a mikromegcsalás?

Elég egy ártatlannak tűnő üzenet vagy egy beszélgetés, amelyet a partner elől elrejtenek. A digitális korszak új helyzeteket teremtett a párkapcsolatokban, és ezzel együtt új fogalmak is megjelentek. Ilyen például a mikromegcsalás jelensége is, amely ugyan nem jár fizikai hűtlenséggel, mégis komoly konfliktusokhoz vezethet.

Nyári veszélyek a legkisebbekre – Amire minden szülőnek figyelnie kell

A nyár a szabadság, a családi kirándulások, a strandolás és a felhőtlen játék időszaka. A napsütéses hónapok azonban olyan veszélyeket is rejtenek, amelyek különösen a kisgyermekeket érinthetik. A szülők és nagyszülők fokozott odafigyelésével a legtöbb baleset megelőzhető, ezért érdemes tudatosan felkészülni a nyári időszak kihívásaira.