Menü

Mi az integrációs zavar

A szenzoros integrációs zavar elméletét a 70-es évek elején dolgozta ki egy gyermekpszichológus. Az integrációs zavar lényege, hogy az agy nem képes megfelelően működni, ami különféle magatartásbeli, beilleszkedési, tanulási és egyéb zavarokat okozhat.

A szenzoros integrációs zavar nem orvosi probléma, tehát nem értelmi képességbeli zavarról van szó, hanem kialakulását a háttérben megbúvó genetikai tényezők (fejlődési rendellenességek, gyermekkori betegségek és különféle agysérülések), illetve a terhesség alatti vagy a születés során fellépő komplikációk, nevelési problémák okozzák.

Mi történik szenzoros integrációs zavar esetén?

Idegrendszerünk a környezetünkből érkező ingereket észleli és értelmezi, majd reagál, azonban a fent említett állapot esetén ebben a folyamatban probléma adódik, az ingerek nem tudnak úgy szerveződni, hogy a test felismerje azokat, ekkor alakul ki a szenzoros integrációs zavar.

A jelei ennek nagyon sokfélék lehetnek, de jellemző tünet, hogy például a gyermeket nagyon zavarja a póló címkéje, vagy a zokni gumírozása, nem visel el bizonyos hangokat (pl. hajszárító), vagy nem tűri például a sálat a nyakán.

Szenzoros integrációs zavarra gyanakodhatunk, ha a gyermeknél az ingerküszöb túl alacsony, vagy túl magas bizonyos ingerek esetén.

Viselkedési furcsaságok történnek, túlérzékenyen reagálnak dolgokra, félnek a magasságtól, nem mernek felmenni egy mászókára, felülni egy hintára, láthatóan nehezen viselik a helyváltoztatással kapcsolatos állapotokat.

Az ilyen gyermekek lehetnek túl gyorsak, vagy épp túl lassúak társaikhoz képest.

Az öltözködés, a cipő fel-és levétele, az evőeszközök megfelelő használata, a fogmosás megtanulása vagy akár maga a szobatisztaság kialakulása is problémás lehet a szenzoros integrációs zavarral küzdő gyermekeknél. Megfigyelhetőek a koordinációs zavarok, az ügyetlenség, s az, hogy a figyelmük hamar elterelődik, továbbá mozgásfejlődéssel kapcsolatos problémák jelentkezhetnek nagymozgásban és a finom motorikában, valamint beszédértési zavarok és megkésett beszédfejlődés is erre figyelmeztethet.A megoldás ennél az állapotnál a szakember felkeresése, a türelem és a megfelelő terápia alkalmazása. Kérjünk segítséget Ayres terápiával foglalkozó, a szenzomotoros integrációs zavar kezelésében jártas szakembertől, forduljunk bizalommal a pedagógusokhoz, és beszéljük meg a felmerülő nehézségeket és kezelési lehetőségeit.

Ez a legideálisabb kor gyermekvállalásra

Napjaink életvezetési tudatosságát komolyan áthatja a gyermektervezés kérdésköre, amely során beszélhetünk pszichológiai, egzisztenciális és biológiai szempontokról – ezek figyelembevétele nélkülözhetetlen a gyermekvállalás első fázisában.

Depresszió jelei az arcon

A depresszió az egyik leggyakoribb lelki eredetű probléma világszerte: az emberiség 3%-a átélt életében már legalább egyszer egy depresszív periódust.

A néma segélykiáltás: az önbántalmazás

Ütések, harapás, bőrcsipkedés, hajtépkedés adott esetben vagdosás és még sok más hasonló formája van a fiatalok körében egyre nagyobb arányban előforduló önkárosításnak. Az önsértés számos lelki problémára nyújthat megküzdési módszert, ami könnyen megszokássá válhat és akár tragédiával is végződhet – még akkor is, ha a szándék az lenne, hogy az önbántalmazáson keresztül keressen kiutat az ember.

Étvágygerjesztő praktikák gyerekeknél

Vannak jó étvágyú kisgyerekek, vannak, akik válogatósak, csak bizonyos ételeket hajlandóak megenni, s vannak kifejezetten rosszevő gyerekek, akiknél különböző trükköket vetnek be a szülők, hogy sikerüljön pár falatot „beléjük imádkozni”. Mivel segíthetjük az étkezéshez való hozzáállásukat?

Mit jelent a BLW hozzátáplálás?

Magyarországon hivatalosan 6 hónapos korban lehet megkezdeni a hozzátáplálást, illetve akkor, amikor a baba már biztonsággal tud egyedül ülni és a szájához venni az ételeket. Mit jelent a BLW hozzátáplálás és miben tér el a hagyományostól?