Menü

A jód élettani szerepe és hatása

Az utóbbi időben a háború keltette félelem miatt egyre többen vesznek jódtablettát és kezdik el önkényesen szedni, attól tartva, hogy a sugárzás okozta pajzsmirigydaganat kockázata megnő. Ám nem mindegy, hogy a jódtablettából mikor és mennyit szedünk, ha pedig nem helyesen alkalmazzuk, akár többet is árthatunk vele, mint amennyit használunk.

A gyógyszertárakban kapható kálium-jodid tabletta a pajzsmirigy működéséhez szükséges bizonyos esetekben, például sugárzás okozta daganat kialakulása ellen vagy az olyan területen élők esetében, ahol a víz és az élelmiszer nem tartalmaz elegendő jódot. Éppen ezért nem javasolt a szedésük, csak kizárólag hatósági utasításra.

A pajzsmirigy a hormonok szintéziséhez használja fel a jódot, ezért annak hiánya a pajzsmirigy működési zavarát okozhatja és különböző, hormonális problémák és endokrin betegségek léphetnek fel.

A jódot a pajzsmirigyünk a vérből veszi fel, majd felhasználja az a hormonok szintéziséhez. Ezzel csak az a probléma, ha esetleg radioaktív jódizotóp is kerül a szervezetbe, akkor azt a pajzsmirigy nem tudja megkülönböztetni a semleges jódtól, így a radioaktív jódot is felveszi. Ezt elkerülendő, arra jöttek rá a szakemberek, ha jódot szedünk, akkor azzal telítődik a pajzsmirigy, ez pedig akadályozza a radioaktív jód felvételét és felhalmozódását a szervezetben. Ebből viszont látszik, hogy a kálium-jodid szedése kizárólag akkor nyer értelmet, ha valóban veszély áll fenn.

A túlzott jódbevitel egyénenként eltérően hathat. Függ attól is a hatás, hogy az illetőnek van-e valamilyen pajzsmirigy rendellenessége, például alul- vagy túlműködése. A túlzott jódbevitel akár a pajzsmirigybetegségek kialakulásához is vezethet, illetve a meglévő betegségek állapotán is ronthat.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az életkor és az egészségi állapot is befolyásolja azt, hogy mikor és mennyi jódra van szüksége a szervezetünknek, tehát ha éppen nincs is meglévő betegségünk, valójában nem lesz hasznos a szervezetünk számár az extra jódbevitel.

A pajzsmirigybetegségeknek egyébként jellegzetes tünetei vannak, mint például a kidülledő szem és az ezzel együtt járó fejbőr vagy köröm elváltozásai. Az alul- és túlműködésnek más tünetei vannak, így, ha arra gyanakodunk, valamilyen pajzsmirigybetegségünk van, mindenképpen érdemes szakembert felkeresni és kivizsgálást kérni, mivel az enyhébb rendellenességek tünetei más betegségekével könnyen összetéveszthetők.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.