Menü
  • Életmód
  • Mit jelent a „doomscrolling” kifejezés?

Mit jelent a „doomscrolling” kifejezés?

A doomscrolling kifejezés megfejtéséhez némi segítséget adok azzal, hogy a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódik. Ha ezt megemlítem, közelebb kerülünk a jelentéshez. A szó igazából nem új keletű, a kifejezés használata az utóbbi hónapokban, a Covid-19 kapcsán vált igazán felkapottá. De pontosan mit is jelent ez a szó?

Nagyon röviden összefoglalva a „doomscrolling” a negatív hírek folyamatos olvasását jelenti. Öngerjesztő folyamat, mely soha véget nem ér, aminek célja folyamatosan az új információk megszerzése.

A kifejezés először 2018-ban tűnt fel egy Twitter-posztban, s fő lényege az, hogy csökkentsük az aggodalmainkat, a bizonytalanságunkat s növeljük a tájékozottságunkat, azonban mindezt úgy, hogy keressük és olvassuk a negatív híreket, fenyegető eseményeket.

Ez a fajta kíváncsiság velünk született ösztön, azonban a túl sok negatív hír követése növeli a stresszt, a szorongást, pánikot kelt, félelmet teremt, pedig a „doomscrolling” valódi célja nem az új információk hajszolása, hanem a szorongásunk csökkentése. Sajnos, ha ma megnézünk egy híradót, vagy felkeresünk egy hírportált, komoly stresszforrásokkal találkozunk és mondhatjuk, stresszhatásnak vagyunk kitéve.

Hogyan kapcsolódik a covid és a doomscrolling egymáshoz?

A kifejezés a Covid-19 járványhelyzethez szorosan kötődik, hiszen akkoriban kezdtünk mindannyian a hírportálok rabjaivá válni, az újabb fejleményeket várva. A pandémia kitörésekor a híroldalak látogatottsága több mint 50%-kal nőtt.

Az online tanítás - tanulás, a home office, az állandó online lét szinte elkerülhetetlenül magával hozta világszerte a megemelkedett napi képernyőidőt, s a folytatást is jól tudjuk: ennek következményeként a mentális egészség romlását, elhízást, s egyéb egészségügyi problémákat.

A helyzet ma sem jobb sajnos. Vajon mit tehetünk a doomscrolling ellen? Hiszen a világban történteknek nem fordíthatunk hátat, nem dughatjuk a fejünket homokba!

Megoldást az jelenthez, ha nem hagyjuk, hogy a hírek keltette aggodalom elhatalmasodjon rajtunk, s odafigyelünk a hírfogyasztási szokásainkra, képernyő előtt eltöltött időre. Bár tudjuk az okostelefonok szinte hozzá nőttek a kezünkhöz, mégis lehet tudatosan használni az egyes hírportálokat, hírforrásokat, anélkül, hogy túlzásba esnénk. Hagyjuk a kora reggeli hírvadászatot, az állandó „görgetést”, a közösségi oldalakon való túlzott jelenlétet.

A doomscrolling helyett fókuszáljunk a személyes kapcsolatainkra, barátainkra, családunkra. Sokkal nyugodtabbak leszünk.

  • A rovat további cikkei

A természet takarója

Ahogy beköszönt az ősz, a természet lassan álomba merül: a fák levelei megsárgulnak, lehullanak, és vastag avarszőnyeggel borítják a földet. Sokan ilyenkor lapátot ragadnak, hogy eltüntessék a „rendetlenséget”, pedig az avar nem szemét, hanem a természet egyik legfontosabb alkotóeleme. Életet, tápanyagot és védelmet nyújt – nemcsak a talajnak, hanem számos élőlénynek is.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.