Menü

Mikortól adjunk a gyerekeknek zsebpénzt?

Ez egy örök dilemma. Valójában újkeletű dolog, hiszen az elmúlt évtizedekben ez talán nem is volt szokás, nem volt divat a zsebpénz. A mai világban már egész más a helyzet, a gyerekek korán megismerkednek a pénzzel, a szülők pedig tanácstalanok, hogy adjanak-e vagy sem. Vajon mi a helyes hozzáállás? Mikor teszünk jót?

Vajon, ha adunk rendszeresen zsebpénzt, a gyerekünk megismerkedik a spórolással, érteni fogja a pénz értékét, vagy ez még korai és ráér a gyermekünk felnőttkorban foglalkozni ezzel? Biztos vagyok benne, hogy ebben van véleménykülönbség bőven, érv pro és kontra, s egyébként is azt gondolom gyerekfüggő ez a téma.

A szakemberek szerint nyugodtan megvárhatjuk, amíg a gyerek saját magától kezd el érdeklődni az anyagiak felől, ami a mai felgyorsult világunkban talán hamarabb is bekövetkezik, mint gondoljuk.

Ha tanácstalanok vagyunk, akkor érdemes iskoláskorban bevezetni a témát és jelképes összegekkel elkezdeni, melyeket például házimunkáért, jó magaviseletért, jó tanulmányi eredményért kaphat, így megtanulja, hogy tennie kell érte, nem pedig az ölébe pottyan.

Azt gondolom, bár nem vagyok szakember, hogy hagyni kell azt is, hogy a gyermek megvehesse a pénzéből, amit szeretne, nem baj, ha később rájön, hogy egy-egy költése felesleges volt, hiszen a rossz döntésekből tanul majd a későbbiekben. Nem baj, ha a zsebpénz elfogy, ha bekövetkezik az „anyagi csőd”, később már okosabban építi fel a pénzügyeit.

Természetesen a zsebpénz a család anyagi helyzetétől is függ, azonban egy-egy jelképes összeg segíti a gyereket abban, hogy megismerje a pénz értékét és azt, hogy beosztással kell élni. A zsebpénzzel a gyermek megtanulja a pénz megszerzésének folyamatát, a pénz helyes beosztását, megtakarítását, gyarapítási lehetőségeit.

A zsebpénz legyen rendszeres - időben is, összegben is. Ha nem így teszünk, nem tanulja meg a gyermek beosztani az összeget.

A zsebpénznél legyen elvárás, hogy tegyen félre belőle a gyerek, ez a későbbiekben hasznos dolgokra tanítja meg.

A nagyobb gyerekek az iskolai büfében vásárolnak sokszor, a kisebbeknél előfordul, hogy játékpénzzel játszanak egymással boltosat, ez mindenképp hasznos dolog, a pénzügyi tudatosság már itt elkezdődik. Minél korábban tanítjuk meg a gyerekünket a pénzzel bánni, annál előbb alakul ki benne a felelős pénzügyi magatartás.

Ez is egy tanulási folyamat, s kisgyermekkorban jobb elkezdeni ezt megtanulni, amikor még nem akkora a tét, mint később a felnőttkorban.

Ha gyermekként, kisiskolásként csemeténk jól kezeli a pénzügyei, szintet lehet lépni, s esetleg bankkártyát adni a kezébe. Ez egy tudatos tanítási és tanulási folyamat.

A zsebpénz a pénzügyi tudatosságra nevelés egyik eszköze, önfegyelemre, beosztásra tanít. Remek motivációs módszer például a tanulmányi eredmény javítása, vagy a házimunka elvégzése, szobája, környezete rendben tartása céljából, mellyel a gyermek elkezdi megérteni és megtanulni a pénz értékét.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.