Menü

A zsarolás négy arca, azaz az érzelmi zsarnokokról bővebben

Az emberi kapcsolataink állapota erősen hat testi-lelki egészségünkre. Ezekben a kapcsolatokban nagyon lényeges a bizalom. A játszmák megrontják a bizalmat, az őszinteséget, ezért fontos azok megismerése és leleplezése. Az egyik leggyakoribb játszma az érzelmi zsarolás. A típusai a következő a zsarolóknak:

A büntetők:

Legelterjedtebb, legkönnyebb felismerni őket. Nyíltan kimondják, hogy mit akarnak, mi lesz a következménye, ha nem engedelmeskedünk az akaratuknak. Ránk irányítják a haragjukat. Olyan kapcsolatokra vágynak, ahol a hatalom egy kézben összpontosul (azaz náluk). Két típusuk van: az aktív büntetők, akik a dühüket nyíltan fejezik ki félelmetes kijelentéseikkel (pl. „Ha visszamész dolgozni, elhagylak”), illetve a passzív büntetők, akik dühüket nonverbálisan mutatják ki, pl. duzzognak, szótlanok, a haragjuk mögé rejtőznek.

Kettős büntetésről akkor beszélünk, amikor egy kapcsolat két síkon létezik egyszerre, pl. barát és főnök, vagy főnök és szerető is egyben a két fél. A büntetési lehetőségek ilyen helyzetben exponenciálisan megnőhetnek. Ilyenkor a büntető megteheti, hogy átvigye az egyik kapcsolatból a másikba a feszültséget, azaz a másik síkon is megjelenthet a büntetés. Mindig veszedelmes olyan emberrel keveredni intim viszonyba, aki pozíciójánál fogva hatalmat gyakorol felettünk. A büntetés különféle lehet: elhagyás, pénzbeli s más juttatások megvonása, düh, testi fenyegetés. Ilyen helyzetben az áldozatukat „gyermekké” alacsonyítják le.

Az önsorsrontók:

Ők azok, akik közlik velünk, hogyha nem tesszük meg, amit szeretnének, akkor kiborulnak, képtelenek lesznek élni, s olyasmit tesznek, amivel elrontják az életüket, vagy fizikai fájdalmat okoznak maguknak. Fenyegetéseiket önmaguk ellen fordíthatják, ecsetelik részletesen, hogy mit fognak tenni önmagukkal, ha nem engedelmeskedünk nekik (pl. altatót vesznek be, megvágják magukat, isznak). A másik hibáinak tüntetnek fel minden nehézséget, s ezzel indokolják a követelésüket.

Ők azok, akik felnőtt szerepbe teszik az áldozatukat, hiszen nekik kell megoldani az ő problémáikat, nekik kell kompetensnek lennünk, megmenteni őket, s megvédeni a törékeny lelküket. Mindig újra s újra elő tudják venni ezt a típusú fenyegetést, egy helyzet megoldása nem jelent garanciát a viselkedésük megszűnésére. Sokszor arra használják a fenyegetéseiket, hogy áldozatuk benne maradjon a kapcsolatban, hiszen felelősséget fog érezni azért, hogy megvédje a zsarolót önmagától.

A szenvedők:

Tehetséges hibáztatók, s bűntudatkeltők. Nem közlik, hogy mit szeretnének, vagy mit várnak el a másik féltől. Azt várják, hogy kitalálja a másik, hogy mit is akarnának ők valójában, úgy gondolják, hogyha valóban szeretnék őket, akkor tudnák a gondolataikat, rájönnének, hogy mi is bántja őket. A másik fél felelősségének tekintik azt, hogy megkapják, amit szeretnének. Egyetlen megoldás van szerintük (ha ők nyomorultul/betegnek, boldogtalannak érzik magukat), mégpedig az, hogy a másik személynek kell megadni azt, amire vágynak, még akkor is, ha ők nem közölték, mi is ez pontosan. Gyakran félrevonulnak, ha nem kapják meg, amit akarnak, ők is áldozatnak érzik magukat.

A kínzók:

Sorozatos teszteknek vetik alá az áldozatukat, s valami csodásat ígérnek, ha teljesítik a kívánságaikat. Ők a legkifinomultabb zsarnokok, mivel bátorítanak, szerelmet, pénzt, előreléptetést ígérnek, majd közlik, ha nem úgy történnek az események, ahogy ők fütyülnek, akkor nem kapja meg a díjat az illető.

Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.

Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.