Menü

A zsarolás négy arca, azaz az érzelmi zsarnokokról bővebben

Az emberi kapcsolataink állapota erősen hat testi-lelki egészségünkre. Ezekben a kapcsolatokban nagyon lényeges a bizalom. A játszmák megrontják a bizalmat, az őszinteséget, ezért fontos azok megismerése és leleplezése. Az egyik leggyakoribb játszma az érzelmi zsarolás. A típusai a következő a zsarolóknak:

A büntetők:

Legelterjedtebb, legkönnyebb felismerni őket. Nyíltan kimondják, hogy mit akarnak, mi lesz a következménye, ha nem engedelmeskedünk az akaratuknak. Ránk irányítják a haragjukat. Olyan kapcsolatokra vágynak, ahol a hatalom egy kézben összpontosul (azaz náluk). Két típusuk van: az aktív büntetők, akik a dühüket nyíltan fejezik ki félelmetes kijelentéseikkel (pl. „Ha visszamész dolgozni, elhagylak”), illetve a passzív büntetők, akik dühüket nonverbálisan mutatják ki, pl. duzzognak, szótlanok, a haragjuk mögé rejtőznek.

Kettős büntetésről akkor beszélünk, amikor egy kapcsolat két síkon létezik egyszerre, pl. barát és főnök, vagy főnök és szerető is egyben a két fél. A büntetési lehetőségek ilyen helyzetben exponenciálisan megnőhetnek. Ilyenkor a büntető megteheti, hogy átvigye az egyik kapcsolatból a másikba a feszültséget, azaz a másik síkon is megjelenthet a büntetés. Mindig veszedelmes olyan emberrel keveredni intim viszonyba, aki pozíciójánál fogva hatalmat gyakorol felettünk. A büntetés különféle lehet: elhagyás, pénzbeli s más juttatások megvonása, düh, testi fenyegetés. Ilyen helyzetben az áldozatukat „gyermekké” alacsonyítják le.

Az önsorsrontók:

Ők azok, akik közlik velünk, hogyha nem tesszük meg, amit szeretnének, akkor kiborulnak, képtelenek lesznek élni, s olyasmit tesznek, amivel elrontják az életüket, vagy fizikai fájdalmat okoznak maguknak. Fenyegetéseiket önmaguk ellen fordíthatják, ecsetelik részletesen, hogy mit fognak tenni önmagukkal, ha nem engedelmeskedünk nekik (pl. altatót vesznek be, megvágják magukat, isznak). A másik hibáinak tüntetnek fel minden nehézséget, s ezzel indokolják a követelésüket.

Ők azok, akik felnőtt szerepbe teszik az áldozatukat, hiszen nekik kell megoldani az ő problémáikat, nekik kell kompetensnek lennünk, megmenteni őket, s megvédeni a törékeny lelküket. Mindig újra s újra elő tudják venni ezt a típusú fenyegetést, egy helyzet megoldása nem jelent garanciát a viselkedésük megszűnésére. Sokszor arra használják a fenyegetéseiket, hogy áldozatuk benne maradjon a kapcsolatban, hiszen felelősséget fog érezni azért, hogy megvédje a zsarolót önmagától.

A szenvedők:

Tehetséges hibáztatók, s bűntudatkeltők. Nem közlik, hogy mit szeretnének, vagy mit várnak el a másik féltől. Azt várják, hogy kitalálja a másik, hogy mit is akarnának ők valójában, úgy gondolják, hogyha valóban szeretnék őket, akkor tudnák a gondolataikat, rájönnének, hogy mi is bántja őket. A másik fél felelősségének tekintik azt, hogy megkapják, amit szeretnének. Egyetlen megoldás van szerintük (ha ők nyomorultul/betegnek, boldogtalannak érzik magukat), mégpedig az, hogy a másik személynek kell megadni azt, amire vágynak, még akkor is, ha ők nem közölték, mi is ez pontosan. Gyakran félrevonulnak, ha nem kapják meg, amit akarnak, ők is áldozatnak érzik magukat.

A kínzók:

Sorozatos teszteknek vetik alá az áldozatukat, s valami csodásat ígérnek, ha teljesítik a kívánságaikat. Ők a legkifinomultabb zsarnokok, mivel bátorítanak, szerelmet, pénzt, előreléptetést ígérnek, majd közlik, ha nem úgy történnek az események, ahogy ők fütyülnek, akkor nem kapja meg a díjat az illető.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.