Menü

Egyre gyakoribb a fiatal nőknél az önbántalmazás

A kevésbé jó anyagi háttér ötször akkora esélyt jelent az önbántalmazó magatartásformák kialakulására. A fiatal nők leggyakrabban a szegénység, a hitelek és a számlák miatt bántalmazzák saját magukat.

A szegényebb hátterű, 16–34 év közötti nők ötször nagyobb eséllyel bántalmazzák saját magukat, mint a jól szituált családban élők. A kutatás szoros összefüggést talált a gazdagság és a mentális betegségek között, és arra is rávilágított, hogy a szegénységben élők pszichés szenvedései sokkal erősebbek.

Az önlegyőző-szindróma

A pszichológiában egyre inkább elterjedő fogalom arra a tünetegyüttesre utal, ami az önbántalmazók elméjében lejátszódik. Az érintett kamaszok szüleinek gyakran úgy fogalmazzák meg a dolgot a szakemberek, hogy „gonosz manó” vert tanyát a csemete fejében, aki miatt állandó rosszkedv és magányérzet van jelen.

Ez olyannyira erős, hogy önmagában képes a barátok és a családtagok távoltartására – a páciens ugyanis nem tartja magát méltónak a szeretetteljes emberi kapcsolatokra, továbbá úgy érzi, hogy őt aztán végképp nem értheti meg senki.

Az önbizalom csökkenésével és a testkép torzulásával lassacskán nyilvánvalóvá válik, hogy a felgyülemlett belső feszültséget csakis önbántalmazással lehet levezetni.

Jelek és tünetek

Az alacsony energiaszint, a csekély önbizalom, a depresszió, a szorongás, a düh, a látható sérülések és az öngyilkos gondolatok egytől egyig önbántalmazásra való hajlamról árulkodnak.

A szindrómában szenvedők leggyakoribb gondolatai között szerepel a kérdés, hogy „minek, nekem úgysem sikerülhet?”, hogy „jobb lesz nekik nélkülem”, hogy „minden nap ugyanolyan”, hogy „minek vegyem a fáradságot”, és hogy „senki sem törődik velem”.

Az olyan egyértelmű jelekkel pedig úgyis tisztában vagy, minthogy például az illető nyáron is minél nagyobb testfelületet igyekszik takarni, hogy ne látszódjanak a sebek.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy szeretteid valamelyike önbántalmazó magatartástól szenved, próbálj meg nyíltan és ítélkezéstől mentesen beszélni vele a dologról, illetve arról, hogy érdemes volna szakember segítségét kérnie!

Nagyon sok tényező állhat az önvagdosás hátterében

Vannak, akik a haragot, dühöt így vezetik le, vagy mert nem tudják máshogy, vagy nem akarnak mást megbántani, ezért önmagukban tesznek kárt más megoldás híján. Egyesek számára ez jelenti az önkontrollt és a dolgok lerendezését. Figyelemelterelő cselekedet tud lenni más, fájdalmas gondolatok, érzelmek megélésénél, melyek jelen vagy múltbeli problémák okoznak.

Habár minden tinédzserre másképpen van hatással, a mániás depressziónak mégis vannak jellemző jelei. A bipoláris zavar egy mentális betegség, melyben a tünetek a hangulatingadozással változnak mániás és depresszív fázis között, a betegek hol súlyos mélypontokat, hol feldobottságot élnek át.

Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?

A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.

Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?

Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.