Menü

Egyre gyakoribb a fiatal nőknél az önbántalmazás

A kevésbé jó anyagi háttér ötször akkora esélyt jelent az önbántalmazó magatartásformák kialakulására. A fiatal nők leggyakrabban a szegénység, a hitelek és a számlák miatt bántalmazzák saját magukat.

A szegényebb hátterű, 16–34 év közötti nők ötször nagyobb eséllyel bántalmazzák saját magukat, mint a jól szituált családban élők. A kutatás szoros összefüggést talált a gazdagság és a mentális betegségek között, és arra is rávilágított, hogy a szegénységben élők pszichés szenvedései sokkal erősebbek.

Az önlegyőző-szindróma

A pszichológiában egyre inkább elterjedő fogalom arra a tünetegyüttesre utal, ami az önbántalmazók elméjében lejátszódik. Az érintett kamaszok szüleinek gyakran úgy fogalmazzák meg a dolgot a szakemberek, hogy „gonosz manó” vert tanyát a csemete fejében, aki miatt állandó rosszkedv és magányérzet van jelen.

Ez olyannyira erős, hogy önmagában képes a barátok és a családtagok távoltartására – a páciens ugyanis nem tartja magát méltónak a szeretetteljes emberi kapcsolatokra, továbbá úgy érzi, hogy őt aztán végképp nem értheti meg senki.

Az önbizalom csökkenésével és a testkép torzulásával lassacskán nyilvánvalóvá válik, hogy a felgyülemlett belső feszültséget csakis önbántalmazással lehet levezetni.

Jelek és tünetek

Az alacsony energiaszint, a csekély önbizalom, a depresszió, a szorongás, a düh, a látható sérülések és az öngyilkos gondolatok egytől egyig önbántalmazásra való hajlamról árulkodnak.

A szindrómában szenvedők leggyakoribb gondolatai között szerepel a kérdés, hogy „minek, nekem úgysem sikerülhet?”, hogy „jobb lesz nekik nélkülem”, hogy „minden nap ugyanolyan”, hogy „minek vegyem a fáradságot”, és hogy „senki sem törődik velem”.

Az olyan egyértelmű jelekkel pedig úgyis tisztában vagy, minthogy például az illető nyáron is minél nagyobb testfelületet igyekszik takarni, hogy ne látszódjanak a sebek.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy szeretteid valamelyike önbántalmazó magatartástól szenved, próbálj meg nyíltan és ítélkezéstől mentesen beszélni vele a dologról, illetve arról, hogy érdemes volna szakember segítségét kérnie!

Nagyon sok tényező állhat az önvagdosás hátterében

Vannak, akik a haragot, dühöt így vezetik le, vagy mert nem tudják máshogy, vagy nem akarnak mást megbántani, ezért önmagukban tesznek kárt más megoldás híján. Egyesek számára ez jelenti az önkontrollt és a dolgok lerendezését. Figyelemelterelő cselekedet tud lenni más, fájdalmas gondolatok, érzelmek megélésénél, melyek jelen vagy múltbeli problémák okoznak.

Habár minden tinédzserre másképpen van hatással, a mániás depressziónak mégis vannak jellemző jelei. A bipoláris zavar egy mentális betegség, melyben a tünetek a hangulatingadozással változnak mániás és depresszív fázis között, a betegek hol súlyos mélypontokat, hol feldobottságot élnek át.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.