Egyre gyakoribb a fiatal nőknél az önbántalmazás
- Dátum: 2022.08.28., 12:29
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- bipoláris, hangulatingadozás, mániás depresszió, mélypont, mentális betegség, önbántalmazás, önértékelés, psziché
A kevésbé jó anyagi háttér ötször akkora esélyt jelent az önbántalmazó magatartásformák kialakulására. A fiatal nők leggyakrabban a szegénység, a hitelek és a számlák miatt bántalmazzák saját magukat.
A szegényebb hátterű, 16–34 év közötti nők ötször nagyobb eséllyel bántalmazzák saját magukat, mint a jól szituált családban élők. A kutatás szoros összefüggést talált a gazdagság és a mentális betegségek között, és arra is rávilágított, hogy a szegénységben élők pszichés szenvedései sokkal erősebbek.
Az önlegyőző-szindróma
A pszichológiában egyre inkább elterjedő fogalom arra a tünetegyüttesre utal, ami az önbántalmazók elméjében lejátszódik. Az érintett kamaszok szüleinek gyakran úgy fogalmazzák meg a dolgot a szakemberek, hogy „gonosz manó” vert tanyát a csemete fejében, aki miatt állandó rosszkedv és magányérzet van jelen.
Ez olyannyira erős, hogy önmagában képes a barátok és a családtagok távoltartására – a páciens ugyanis nem tartja magát méltónak a szeretetteljes emberi kapcsolatokra, továbbá úgy érzi, hogy őt aztán végképp nem értheti meg senki.
Az önbizalom csökkenésével és a testkép torzulásával lassacskán nyilvánvalóvá válik, hogy a felgyülemlett belső feszültséget csakis önbántalmazással lehet levezetni.
Jelek és tünetek
Az alacsony energiaszint, a csekély önbizalom, a depresszió, a szorongás, a düh, a látható sérülések és az öngyilkos gondolatok egytől egyig önbántalmazásra való hajlamról árulkodnak.
A szindrómában szenvedők leggyakoribb gondolatai között szerepel a kérdés, hogy „minek, nekem úgysem sikerülhet?”, hogy „jobb lesz nekik nélkülem”, hogy „minden nap ugyanolyan”, hogy „minek vegyem a fáradságot”, és hogy „senki sem törődik velem”.
Az olyan egyértelmű jelekkel pedig úgyis tisztában vagy, minthogy például az illető nyáron is minél nagyobb testfelületet igyekszik takarni, hogy ne látszódjanak a sebek.
Amennyiben felmerül a gyanú, hogy szeretteid valamelyike önbántalmazó magatartástól szenved, próbálj meg nyíltan és ítélkezéstől mentesen beszélni vele a dologról, illetve arról, hogy érdemes volna szakember segítségét kérnie!
Nagyon sok tényező állhat az önvagdosás hátterében
Vannak, akik a haragot, dühöt így vezetik le, vagy mert nem tudják máshogy, vagy nem akarnak mást megbántani, ezért önmagukban tesznek kárt más megoldás híján. Egyesek számára ez jelenti az önkontrollt és a dolgok lerendezését. Figyelemelterelő cselekedet tud lenni más, fájdalmas gondolatok, érzelmek megélésénél, melyek jelen vagy múltbeli problémák okoznak.
Habár minden tinédzserre másképpen van hatással, a mániás depressziónak mégis vannak jellemző jelei. A bipoláris zavar egy mentális betegség, melyben a tünetek a hangulatingadozással változnak mániás és depresszív fázis között, a betegek hol súlyos mélypontokat, hol feldobottságot élnek át.
Próbálunk segíteni, mégsem sikerül – így alakul ki a téves empátia

Manapság egyre alaposabb tudást szerzünk a másokkal való együttműködés érzelmi hátteréről, emiatt furcsának tűnhet, hogy egy olyan alapkő, mint az empátia fogalma félreérthető lehet. Fontos tisztázni jelentését és megnyilvánulását önmagunkban és mások felé, mert könnyen meglehet, hogy amit együttérzésnek szántunk, az tulajdonképpen csak önsorsrontást hordoz magában.
Kire hallgatunk döntéshelyzetben?

Döntéshelyzetben többféle személyre vagy tényezőre is hallgathatunk, attól függően, hogy milyen típusú döntésről van szó, milyen a személyiségünk, és milyen környezetben vagyunk. Vajon kire vagy mire szoktunk hallgatni döntéshelyzetben?
Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.
Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.
Az intimitás új világa. Mi van akkor, ha valaki csak online kötődik?

A társadalom folyamatos változásával együtt a párkapcsolatok, a szexualitás és az intimitás formái is átalakulnak. Az utóbbi években egy új, eddig alig megnevezett jelenség kezdett kirajzolódni: azon emberek csoportja, akik bár heteroszexuális vonzalmat éreznek, nem vágynak személyes, fizikai találkozásra. Kapcsolataikat túlnyomó többségben az online térben keresik és ápolják.