Menü

Egyre gyakoribb a fiatal nőknél az önbántalmazás

A kevésbé jó anyagi háttér ötször akkora esélyt jelent az önbántalmazó magatartásformák kialakulására. A fiatal nők leggyakrabban a szegénység, a hitelek és a számlák miatt bántalmazzák saját magukat.

A szegényebb hátterű, 16–34 év közötti nők ötször nagyobb eséllyel bántalmazzák saját magukat, mint a jól szituált családban élők. A kutatás szoros összefüggést talált a gazdagság és a mentális betegségek között, és arra is rávilágított, hogy a szegénységben élők pszichés szenvedései sokkal erősebbek.

Az önlegyőző-szindróma

A pszichológiában egyre inkább elterjedő fogalom arra a tünetegyüttesre utal, ami az önbántalmazók elméjében lejátszódik. Az érintett kamaszok szüleinek gyakran úgy fogalmazzák meg a dolgot a szakemberek, hogy „gonosz manó” vert tanyát a csemete fejében, aki miatt állandó rosszkedv és magányérzet van jelen.

Ez olyannyira erős, hogy önmagában képes a barátok és a családtagok távoltartására – a páciens ugyanis nem tartja magát méltónak a szeretetteljes emberi kapcsolatokra, továbbá úgy érzi, hogy őt aztán végképp nem értheti meg senki.

Az önbizalom csökkenésével és a testkép torzulásával lassacskán nyilvánvalóvá válik, hogy a felgyülemlett belső feszültséget csakis önbántalmazással lehet levezetni.

Jelek és tünetek

Az alacsony energiaszint, a csekély önbizalom, a depresszió, a szorongás, a düh, a látható sérülések és az öngyilkos gondolatok egytől egyig önbántalmazásra való hajlamról árulkodnak.

A szindrómában szenvedők leggyakoribb gondolatai között szerepel a kérdés, hogy „minek, nekem úgysem sikerülhet?”, hogy „jobb lesz nekik nélkülem”, hogy „minden nap ugyanolyan”, hogy „minek vegyem a fáradságot”, és hogy „senki sem törődik velem”.

Az olyan egyértelmű jelekkel pedig úgyis tisztában vagy, minthogy például az illető nyáron is minél nagyobb testfelületet igyekszik takarni, hogy ne látszódjanak a sebek.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy szeretteid valamelyike önbántalmazó magatartástól szenved, próbálj meg nyíltan és ítélkezéstől mentesen beszélni vele a dologról, illetve arról, hogy érdemes volna szakember segítségét kérnie!

Nagyon sok tényező állhat az önvagdosás hátterében

Vannak, akik a haragot, dühöt így vezetik le, vagy mert nem tudják máshogy, vagy nem akarnak mást megbántani, ezért önmagukban tesznek kárt más megoldás híján. Egyesek számára ez jelenti az önkontrollt és a dolgok lerendezését. Figyelemelterelő cselekedet tud lenni más, fájdalmas gondolatok, érzelmek megélésénél, melyek jelen vagy múltbeli problémák okoznak.

Habár minden tinédzserre másképpen van hatással, a mániás depressziónak mégis vannak jellemző jelei. A bipoláris zavar egy mentális betegség, melyben a tünetek a hangulatingadozással változnak mániás és depresszív fázis között, a betegek hol súlyos mélypontokat, hol feldobottságot élnek át.

A projekció jelentése

A projekció pszichológiai mechanizmus, amely segít elkerülni a kellemetlen belső élményeket, érzéseket vagy konfliktusokat azáltal, hogy ezeket a saját magunkban érzett dolgokat a külvilágra vetítjük. Alapvetően arról van szó, hogy a bennünk lévő, elviselhetetlen indulatokat vagy félelmeket a másik személyre hárítjuk, miközben nem vesszük észre, hogy ezek valójában saját magunkban is jelen vannak.

Az igaz szerelem jelei

A szerelem jelei tudományos szempontból jól meghatározottak, és az agyi aktivitás vizsgálata révén a kutatók pontosan megfigyelték, hogyan hat a szerelem a biológiai folyamatokra. A következőkben bemutatott 11 jel segíthet felismerni, hogy valóban szerelmesek vagyunk.

A boldogság nem minden. Mi kell még egy párkapcsolathoz?

A filmek, a reklámok és a közösségi média gyakran csap be minket azzal, hogy azt közvetíti, hogy a jó párkapcsolat egyetlen mutatója a boldogság. Azt látjuk, hogy emberek mosolyognak, ölelkeznek és szeretik egymást. Néha persze van nem kevés dráma is, de emögött nem látjuk azt a sok kompromisszumot, szervezést, energiát, lemondást, amitől ezek a percek létrejöhetnek. Valójában miről szól a párkapcsolati jólét, vagy más szóval elégedettség?

A fogproblémák lelki okai

A fogak és általában a száj egészsége szorosan összefonódik a lelki és érzelmi állapotunkkal. Az írásban bemutatott nézőpont szerint a fogaink nem csupán fizikai struktúrák, hanem személyiségünk kifejeződései is, amelyek a belső világunkat tükrözik. Az érzelmi stressz, a feldolgozatlan érzések és a „rágódás” hatással van a száj pH-értékére, ami a fogszuvasodás kialakulásában is szerepet játszik.

Hogyan lépjünk túl az ünnepi találkozásokon?

A karácsony utáni időszak sokak számára kihívást jelenthet. A vidám sokszor kötelező jellegű összejövetelek és a szabadnapok után hirtelen visszazökkenni a mindennapok monotonitásába nem könnyű feladat. Ez az állapot fáradtsággal, levertséggel, sőt, időnként szorongással is járhat. De miért alakul ki ez az érzés, és hogyan kezelhetjük hatékonyan?