Menü

A pánikbetegség tünetei

Ha az alábbi tünetek néhányát tapasztalod magadon (és nincsenek ezeket kiváltó testi betegségeid), akkor okkal gyanakodhatunk szorongásos viselkedészavarra, pánikbetegségre, vagy annak súlyos, krónikus következményére, az agorafóbiára, különösen az esetben, ha a pánikrohamok vissza-visszatérnek, rendszeresen ismétlődnek.

A szorongásos pánikbetegség és az agorafóbia jellemző tünetei a következők:

erős szívdobogás

mellkasi fájdalom, diszkomfort érzés

erős, szorító fejfájás

szédülés

homályos látás

bizsergés testszerte

hőhullámok vagy fázás

remegés, reszkető kéz

légzési nehézség

izommerevség

rosszullét, gyomortünetek

hasi fájdalom

valóságérzékelés változása

menekülési kényszer

halálfélelem

kontrollvesztéstől való félelem

ájulásérzet

megőrüléstől való félelem.

Mi a teendő, ha ismétlődnek a pánikrohamok?

Ha ezeket a tüneteket tapasztalod magadon, és korábban az orvos kizárta a komolyabb testi betegségeket, vagy pedig azok nem járnak a fenti tünetekkel, akkor jó okunk van pánikbetegségre, szorongásra, esetleg agorafóbia kialakulására gyanakodni.

A tünetek nem maguk a betegség! Ezek a szorongással, agorafóbiával és pánikrohamokkal együtt járó testi érzetek. A videó-oktatás során a kiváltó okokat keressük és változtatjuk meg, és a tünetek ennek nyomán enyhülnek és múlnak el fokozatosan.

A pánikbetegség tünetei

A szorongásos pánikbetegség és az agorafóbia jellemző, tipikus tünetei:

„mindjárt kiugrik a szívem” – szapora szívdobogás, gyors szívverés

„úgy érzem, megfulladok” – légszomj, nehéz légzés, mellkasi fájdalom

„azt hittem, megbolondulok” – a megőrüléstől való félelem

„mintha abroncsban lenne a fejem” – erős fejfájás, migrén

„azt hittem, meghalok” – halálfélelem

„kiver a víz” – hőhullám, verejtékezés

„földbe gyökerezett a lábam” – izommerevség

„egész testemben remegtem” – hidegrázás, remegés, izomrángás

„meg kellett kapaszkodnom” – szédülés, egyensúlyzavar

„azt hittem, menten elájulok” – szédülés, ájulásérzet

„eltorzulva láttam a világot” – homályos látás

„úgy éreztem, nem bírom ki a vécéig” – vizelési, székelési inger, hasi fájdalom

„nem tudtam, hogy mi történik velem” – a valóságérzékelés torzulása, elvesztése

„azt hittem, sosem lesz vége” – de a pánikroham általában nem tart félóránál tovább.

A pánikroham tünetei és a szorongás hamar elmúlnak, de a pánikbetegség megmarad. Ha túl gyakran ismétlődik a heves szívdobogás, a szédülés, a kínzó fejfájás és remegés, ha nem múlnak és visszatérnek a pánik-tünetek – kérj segítséget!

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.