A pánikbetegség tünetei
- Dátum: 2022.08.30., 03:13
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- energia, fejfájás, pánikbetegség, pánikroham, remegés, stressz, szívdobogás, szorongás
Ha az alábbi tünetek néhányát tapasztalod magadon (és nincsenek ezeket kiváltó testi betegségeid), akkor okkal gyanakodhatunk szorongásos viselkedészavarra, pánikbetegségre, vagy annak súlyos, krónikus következményére, az agorafóbiára, különösen az esetben, ha a pánikrohamok vissza-visszatérnek, rendszeresen ismétlődnek.
A szorongásos pánikbetegség és az agorafóbia jellemző tünetei a következők:

erős szívdobogás
mellkasi fájdalom, diszkomfort érzés
erős, szorító fejfájás
szédülés
homályos látás
bizsergés testszerte
hőhullámok vagy fázás
remegés, reszkető kéz
légzési nehézség

izommerevség
rosszullét, gyomortünetek
hasi fájdalom
valóságérzékelés változása
menekülési kényszer
halálfélelem
kontrollvesztéstől való félelem
ájulásérzet

megőrüléstől való félelem.
Mi a teendő, ha ismétlődnek a pánikrohamok?
Ha ezeket a tüneteket tapasztalod magadon, és korábban az orvos kizárta a komolyabb testi betegségeket, vagy pedig azok nem járnak a fenti tünetekkel, akkor jó okunk van pánikbetegségre, szorongásra, esetleg agorafóbia kialakulására gyanakodni.
A tünetek nem maguk a betegség! Ezek a szorongással, agorafóbiával és pánikrohamokkal együtt járó testi érzetek. A videó-oktatás során a kiváltó okokat keressük és változtatjuk meg, és a tünetek ennek nyomán enyhülnek és múlnak el fokozatosan.
A pánikbetegség tünetei
A szorongásos pánikbetegség és az agorafóbia jellemző, tipikus tünetei:
„mindjárt kiugrik a szívem” – szapora szívdobogás, gyors szívverés
„úgy érzem, megfulladok” – légszomj, nehéz légzés, mellkasi fájdalom

„azt hittem, megbolondulok” – a megőrüléstől való félelem
„mintha abroncsban lenne a fejem” – erős fejfájás, migrén
„azt hittem, meghalok” – halálfélelem
„kiver a víz” – hőhullám, verejtékezés
„földbe gyökerezett a lábam” – izommerevség
„egész testemben remegtem” – hidegrázás, remegés, izomrángás
„meg kellett kapaszkodnom” – szédülés, egyensúlyzavar
„azt hittem, menten elájulok” – szédülés, ájulásérzet

„eltorzulva láttam a világot” – homályos látás
„úgy éreztem, nem bírom ki a vécéig” – vizelési, székelési inger, hasi fájdalom
„nem tudtam, hogy mi történik velem” – a valóságérzékelés torzulása, elvesztése
„azt hittem, sosem lesz vége” – de a pánikroham általában nem tart félóránál tovább.
A pánikroham tünetei és a szorongás hamar elmúlnak, de a pánikbetegség megmarad. Ha túl gyakran ismétlődik a heves szívdobogás, a szédülés, a kínzó fejfájás és remegés, ha nem múlnak és visszatérnek a pánik-tünetek – kérj segítséget!
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.
Egy barátság vége: miért fáj ennyire, és hogyan lépjünk tovább?
Sokan úgy gondolják, hogy a legnagyobb lelki fájdalmat egy szerelmi csalódás okozhatja. Pedig egy mély barátság elvesztése legalább akkora sebet ejthet rajtunk. Egy igaz barát nemcsak a közös élmények, hanem a bizalom, a támogatás és az elfogadás szimbóluma is.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.