Menü

10 helyzet, ami boldoggá teszi az introvertált személyiségeket

Mindenki találkozott már introvertált emberekkel. Ők azok, akik kívülről zárkózottnak, melankolikusnak, néha esetleg flegmatikusnak tűnnek. Az introvertált emberek elemzik a környezetüket, legtöbbször bizalmatlanok és lassan cselekszenek. Más dolgok teszik őket boldoggá és másképpen, mint extrovertált társaikat.

Automata vagy kitámasztott ajtók

Talán furcsán hangzik, de mégis nagy dilemma lehet introvertált társainknak, akik nem kezelik jól a zsúfolt helyeken létrejött szituációkat. „Jön valaki mögöttem, de még elég távol van. Lassítsam le a lépteimet, és tartsam meg neki az ajtót, vagy keveredjek rendkívül kínosan olyan helyzetbe, hogy elengedem azt, ami valószínűleg pont az orra előtt fog kelletlenül becsapódni?” Ezek a szituációk nagy kellemetlenséget okoznak az introvertált személyiségek számára, ezért óriási megkönnyebbülés számukra egy automatán működő ajtó.

Üres lift

Nincs is annál megnyugtatóbb érzés egy introvertált személyiség számára, mint beszállni egy üres liftbe. Semmi jópofizás vagy „short talk”, ami egyébként olyan nagy kellemetlenséget okoz nekik. Nem kell kommentálni az időjárást, vagy úgy tenni, mintha elfoglaltan a telefonjába lenne bújva.

Egy teljes délután vagy este mindenféle terv nélkül

Egy társaságkedvelő ember számára talán túlzottan unalmasnak tűnhet egy fél napot úgy eltölteni, hogy bármi programja vagy feladata lenne. Egy introvertált ember számára ez izgalmas. Egy 2020-as tanulmány még azt is leírja, hogy az extrovertált emberek dopamin jutalmazási rendszere sokkal aktívabban működik, ezáltal képesek hatékonyabban kezelni a különböző közösségi helyzeteket. Ez az, ami hiányzik az introvertáltakból.

Online megbeszélés a személyes meeting helyett

Az introvertált embereket kimerítik a személyes megbeszéléseket övező rövid kis beszélgetések, extrovertált társaik viszont egyáltalán nem érzik ezt a fáradtságot. Előbbiek ezért örülnek mindig egy online megbeszélésnek.

Esős napok

Egy introvertált ember mindig boldog attól, ha van mire fognia azt, hogy otthon marad, és nem vesz részt egy társasági összejövetelen anélkül, hogy ezért bűnösnek érezné magát.

Az üzletkötők hagynak válogatni anélkül, hogy közben megpróbálnának eladni valamit

Ez csak túlingerli őket és zavaró is.

Ha valaki üzenetet küld ahelyett, hogy felhívna.

Vagy ami még jobb: ha mindenképpen telefonhívásra van szükség, az introvertált személyiség jobban szereti, ha először küldenek neki egy üzenetet arról, miért van szükség a hívásra. Az introvertált emberek szeretik, ha részletesen megmondják nekik, miért ennyire fontos a telefonhívás.

Vacsora egy étteremben (és nem valakinek az otthonában!)

Ha semleges helyen jön létre a találkozó, könnyebb eldönteni, mikor van annak vége, és nem annyira feltűnő azt otthagyni. Ha viszont valakinek az otthonában történik ez meg, sokszor kötelességnek tűnhet maradni beszélgetni a vacsora után, amitől sok introvertált retteg.

Egyedül tüsszenteni (vagy anélkül, hogy valaki azt mondaná: egészségedre!)

Sokak számára furcsa, hogy bárki bármit is mond egy egyszerű testi funkcióra, és ugyanez nem történik meg köhögésnél vagy böfögésnél. Utána viszont még az is elvárt, hogy elhangozzon egy „köszönöm”. Talán ez a kötelező elem teszi számukra annyira furcsává, miközben ők teljesen a saját fejükben élnek.

Ha egy eseményt vagy bármi más tervet lemondanak

Erre nincs magyarázat. Egyszerűen csak örülnek, ha valami mégsem kerül megrendezésre, és otthon maradhatnak.

Nem sorolom magamat az introvertált halmazba, de a cikket végigolvasva azért volt több olyan pont is, ami nemcsak számukra okozhat boldogságot, de bárki másnak is.

forrás: https://www.psychologytoday.com/us/blog/invisible-bruises/202209/10-scenarios-make-introverts-happy

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?