Menü

Ne rombold az önbizalmad

Manapság egyre kevesebben mondhatják el magunkról, hogy kellő önbizalommal rendelkeznek, legyen az munka, magánélet, sport. Pedig, ha nincs elég önbizalmunk, akkor nem lehetünk elég hatékonyak, felhőtlenül boldogok. Íme, néhány tipp, amit kerülj el, hogy magabiztosabb lehess.

A magabiztosság, vagy önbizalom az a fogalom, ami megmutatja, hogy az egyén saját megítélésével, képességeivel mennyire van tisztában. Közvetlenül kapcsolódik azokhoz a tevékenységekhez, amikben részt veszünk, és ahhoz is, hogy mit akarunk hallani magunkról kvázi visszacsatolásként. Ide tartozik a spirituális beállítottság, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és a humorérzék is. Nem csak építhetjük az önbizalmukat, de rongálhatjuk is.

Először is tudatában kell lennünk annak, hogy mindannyian szuverén, egyedi felépítésű emberek vagyunk. Mind a testünk, mind a lelkünk egyedi, senki más nem járta meg az utunkat a mi cipőnkben. Ebből következik az, hogy nem szabad magunkat másokhoz hasonlítgatni. Majdnem mindenkinek van egy ideálja, vagy ha úgy tetszik, példaképe, akire felnéz és próbálja tulajdonságait átvenni, de ez sokszor egy hibás, nem valós elvárást állít fel az egyéniségünkkel szemben. Ugyanide tartozik az elérhetetlen álomképek illúziója is. Olyan irreális célok elé állítjuk magunkat, amik elrugaszkodnak a valóságtól. Konkrét célokat kell megfogalmazni, mint például a le akarok fél év alatt fogyni 10 kilót, nem pedig azt mondani, hogy fogyni kéne. Amikor egy konkrétan, pontosan megfogalmazott pont felé kell haladni, a kisebb kudarcokat is könnyebben legyőzzük.

Sokan beleragadnak a múltbéli események emlékeibe, nem, vagy csak nehezen tudnak abból kilépni. Ezáltal egy negatív kép alakul ki bennünk, vagy rólunk, vagyis kudarcélmény kerít hatalmába. A kudarc az a kis rossz manó, aki bennünk motoszkál, amikor probléma kerül elénk és azt mondogatja, hogy nem leszünk képesek átlépni ezen akadályokon, hiszen már előzőleg sem sikerült. Ez egy nagyon hibás gondolat, mert elkezdünk nem hinni magunkban és megnehezítjük saját dolgunkat.

Ennek a legtöbbször az a folytatása, amikor már nem csak félünk a korábbi kudarc miatt, hanem elkezdjük magunkat rossznak, életképtelennek, tehetetlennek képzelni, szapuljuk magunkat. A negatív énkép kialakítása már komolyabb pszichés problémákhoz vezethet, melynek vége egy mélyebb depresszióba is fulladhat. A múltban megtörtént eseményeken már nem tudunk változtatni, nem tudjuk „visszacsinálni” és ezt kell fogadni. Anyukám szokta mindig mondani, hogy „amin nem tudsz változtatni, azt el kell engedni”, és így, a harmincas éveim közepén nekem napi mantrává alakult. Ez egy elég jó stratégia, a múltból tanulni kell, a jövőt pedig újult erővel, magabiztosan építeni.

Nem utolsó sorban pedig említsük meg azt, hogy hinnünk kell magunkban és nem kell feltétlenül azt gondolnunk, hogy valamire nem vagyunk képesek. Ehhez az kell, hogy tudatában legyünk képességeink fokával és ne alakítsunk ki magunkban egy torz, valótlan énképet.

Az önbizalom segít át életünk minden pillanatán, legyen az nehéz, vagy boldog, de ha egy kicsit figyelünk befelé, magunkba, mélyen, és elengedjük a rosszat, koncentrálunk a jóra, akkor sokkal magabiztosabban állhatunk a mindennapjaink élére.

A negatív gondolkodás hatásai és a mindfulness

Sokszor egyből a legrosszabbra gondolunk, pedig a negatív hozzáállás, gondolkodás károsan hat. Miért és hogyan rombol a negatív gondolkodás, és mit tehetünk ellene?

Hogyan kezeljük a testvérkonfliktusokat

Amikor megszületett a kistestvér és a nagyfiam kezébe adtuk, boldogan gondoltam arra, hogy milyen jó testvérek lesznek majd, mennyire szeretik és segítik majd egymást. Akkor nem jelent meg lelki szemeim előtt a sok vita, veszekedés köztük, állandó féltékenység, sok konfliktus, amelyeket most napi szinten próbálok hárítani, megoldani. Vajon mi áll a testvérkonfliktusok hátterében és hogyan segíthetünk rajtuk?

Mi állhat az irigység hátterében?

Hogy jól körül írjam a témát, megközelítettem az irigység fogalmát „tudományos” szempontból. „Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk” - írja a wikipedia.

Melyek a verbális bántalmazás jelei?

Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?

Hogyan vészeljük át az életközépi válságot?

A 35-50 éves életkor kiváló időszak a visszatekintésre, de még nem túl késő az előre tekintésre sem, az esetleges újratervezésre. A nők esetében előtérbe kerül a gyermekvállalás kérdése, ha még nem szültek. A férfiak pedig megdöbbennek, milyen régóta vannak házasságban. Sokan kapuzárási pánikot is megélnek ebben az időintervallumban.