Menü

Ne rombold az önbizalmad

Manapság egyre kevesebben mondhatják el magunkról, hogy kellő önbizalommal rendelkeznek, legyen az munka, magánélet, sport. Pedig, ha nincs elég önbizalmunk, akkor nem lehetünk elég hatékonyak, felhőtlenül boldogok. Íme, néhány tipp, amit kerülj el, hogy magabiztosabb lehess.

A magabiztosság, vagy önbizalom az a fogalom, ami megmutatja, hogy az egyén saját megítélésével, képességeivel mennyire van tisztában. Közvetlenül kapcsolódik azokhoz a tevékenységekhez, amikben részt veszünk, és ahhoz is, hogy mit akarunk hallani magunkról kvázi visszacsatolásként. Ide tartozik a spirituális beállítottság, a problémamegoldó képesség, a kreativitás és a humorérzék is. Nem csak építhetjük az önbizalmukat, de rongálhatjuk is.

Először is tudatában kell lennünk annak, hogy mindannyian szuverén, egyedi felépítésű emberek vagyunk. Mind a testünk, mind a lelkünk egyedi, senki más nem járta meg az utunkat a mi cipőnkben. Ebből következik az, hogy nem szabad magunkat másokhoz hasonlítgatni. Majdnem mindenkinek van egy ideálja, vagy ha úgy tetszik, példaképe, akire felnéz és próbálja tulajdonságait átvenni, de ez sokszor egy hibás, nem valós elvárást állít fel az egyéniségünkkel szemben. Ugyanide tartozik az elérhetetlen álomképek illúziója is. Olyan irreális célok elé állítjuk magunkat, amik elrugaszkodnak a valóságtól. Konkrét célokat kell megfogalmazni, mint például a le akarok fél év alatt fogyni 10 kilót, nem pedig azt mondani, hogy fogyni kéne. Amikor egy konkrétan, pontosan megfogalmazott pont felé kell haladni, a kisebb kudarcokat is könnyebben legyőzzük.

Sokan beleragadnak a múltbéli események emlékeibe, nem, vagy csak nehezen tudnak abból kilépni. Ezáltal egy negatív kép alakul ki bennünk, vagy rólunk, vagyis kudarcélmény kerít hatalmába. A kudarc az a kis rossz manó, aki bennünk motoszkál, amikor probléma kerül elénk és azt mondogatja, hogy nem leszünk képesek átlépni ezen akadályokon, hiszen már előzőleg sem sikerült. Ez egy nagyon hibás gondolat, mert elkezdünk nem hinni magunkban és megnehezítjük saját dolgunkat.

Ennek a legtöbbször az a folytatása, amikor már nem csak félünk a korábbi kudarc miatt, hanem elkezdjük magunkat rossznak, életképtelennek, tehetetlennek képzelni, szapuljuk magunkat. A negatív énkép kialakítása már komolyabb pszichés problémákhoz vezethet, melynek vége egy mélyebb depresszióba is fulladhat. A múltban megtörtént eseményeken már nem tudunk változtatni, nem tudjuk „visszacsinálni” és ezt kell fogadni. Anyukám szokta mindig mondani, hogy „amin nem tudsz változtatni, azt el kell engedni”, és így, a harmincas éveim közepén nekem napi mantrává alakult. Ez egy elég jó stratégia, a múltból tanulni kell, a jövőt pedig újult erővel, magabiztosan építeni.

Nem utolsó sorban pedig említsük meg azt, hogy hinnünk kell magunkban és nem kell feltétlenül azt gondolnunk, hogy valamire nem vagyunk képesek. Ehhez az kell, hogy tudatában legyünk képességeink fokával és ne alakítsunk ki magunkban egy torz, valótlan énképet.

Az önbizalom segít át életünk minden pillanatán, legyen az nehéz, vagy boldog, de ha egy kicsit figyelünk befelé, magunkba, mélyen, és elengedjük a rosszat, koncentrálunk a jóra, akkor sokkal magabiztosabban állhatunk a mindennapjaink élére.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.

A demencia első figyelmeztető jelei

Demenciáról – vagyis értelmi hanyatlásról – akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek csökkennek. A panaszok a kiváltó októl függően egyénenként eltérőek lehetnek. Mint sok más betegség esetében, itt is kulcsfontosságú a korai diagnózis. Az időben elkezdett kezelés ugyanis képes lassítani a kognitív hanyatlás előrehaladását.