Menü

Gyerekek és gyász – hogyan tud segíteni a szülő?

A gyerekek másképp gyászolnak, mint a felnőttek, gyakran nem is kérdeznek egy halálhír kapcsán, nem mutatnak szomorúságot, inkább elmennek játszani. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyászfolyamat ne érintené őket akár egészen mélyen, szülőként pedig akkor tudunk a legtöbbet segíteni nekik, ha beszélgetünk velük az érzéseikről, gondolatairól, veszteségnél pedig értőn és türelemmel segítjük át őket a nehéz időszakon. A Mindennapi Pszichológia Magazin (MiPszi) új számában gyászterapeuta ad tanácsot az érintetteknek.

Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a gyászolóknak, ismernünk kell magát a gyászfolyamatot, amit sokszor kísér megemelkedett szorongás, elkeseredettség, esetleg düh vagy bűntudat. Ez alól pedig a gyerekek sem kivételek, ám ők saját szintjükön fogják fel a halált. „Mivel mesékből, beszélgetésekből, a hírekből azért hallanak róla, saját eszméket alakítanak ki a témával kapcsolatban” – fejtette ki a MiPsziben Révész Renáta Liliána pszichológus, gyásztanácsadó. „Segíthetjük őket, ha nemcsak akkor beszélünk a halálról, a halál utáni életről, a gyászról, amikor éppen előállt egy ilyen esemény, hanem prevenciós céllal, akár már ovis korban „elővesszük” a témát” – tette hozzá a szakértő.

Sokszor a szülők aggódnak, ha például egy hozzátartozó halálakor a gyerek nem beszél a gondolatairól, érzéseiről, holott a szakember szerint ez érthető, ez néha mindannyiunk számára nehéz. „A gyerekek gyászfolyamata eltérő a felnőttekétől. Ők az első sokk után látszólag visszatérnek gyermeki életükhöz, játszanak, nem mutatnak feltétlenül szomorúságot. Sokszor késleltetetten, akár egy-két hónap után fogják fel, hogy a halál végleges, vagyis a szeretett elhunyttal már tényleg nem fognak találkozni, nem tér vissza onnan, ahová ment” – mondta el Révész Renáta Liliána.

Az első lépés a veszteség tudomásulvétele, és a szakember szerint éppen ezért fontos a temetés, az elbúcsúzás. Azonban, ha a szertartáson a gyermek is ott lesz, a részletekre fel kell készíteni őt. „Magyarázzuk el, milyen látható, hallható, tapasztalható dolgok történnek majd a temetésen. Érdemes kitérni arra is, hogy a földbe tétel, vagy az elhantolás már nem okoz fájdalmat - a halál után a test már csak emléke annak a valakinek, aki azt már elhagyta. Mint egy pillangó a bábot. Emellett fontos felkészíteni a gyereket a résztvevők várható érzelmi megnyilvánulásaira, reakcióira.”

Van, amikor a veszteség feldolgozásához terápiás folyamat szükséges a gyerekeknél is. Ebben a - szakember által kísért - folyamatban először felmérik, hogy milyen mértékű a gyerek szorongása, frusztrációja, dühe vagy épp bánata. „A terápiás folyamatban a pszichológiai teendőket lépcsőzetesen felépítve segíthet a szakember a gyerekeknek túljutni a krízisen, kialakítva egy belső tudást és eszköztárat a megküzdéssel kapcsolatban” – magyarázta a gyászterapeuta. Végezetül kiemelte: a gyász folyamata a gyerekek számára is azt jelenti, hogy a veszteséget meg kell élni, de aztán a sebek begyógyulnak, és ők újra képesek lesznek kapcsolódni az élethez.

Forrás: A Mindennapi Pszichológia Magazin (MiPszi)

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.

Hogyan győzd le a vasárnapi szorongást?

Sokan már hétvégén azt érzik, hogy összeszorul a gyomruk a közelgő hétfő miatt. Ilyenkor ez az időszak nem az energiagyűjtésről, hanem az aggódásról szól. Pedig néhány egyszerű szemléletváltással és apró szokással könnyebbé tehetjük a hét lezárását, ezáltal a kezdete sem tűnik olyan ijesztőnek és lehangolónak. A pihenőnap akkor lesz teljes, ha megtanuljuk a benne rejlő lehetőségeket kihasználni.