A pletyka jó vagy rossz?

Egyáltalán nem szép dolog mások életének titkait kiteregetni, de a pletykának van pozitív oldala is, viszont ahhoz, hogy ne tegyünk rosszat, érdemes betartani a szabályokat, figyeljünk oda, hogyan kezeljük a fülünkbe jutott mondatokat.

A közösségi élet egyik legnagyobb teremtő ereje a beszélgetés, a közös hang megtalálása, a közös témákról való csevegés. Ebbe tartozik a pletyka is, akármennyire is negatív szóként tekintünk rá, erősen fejleszti az emberek közötti kommunikációt és segít véleményt formálni egy másik emberről. Itt nem feltétlenül a pletyka tárgyaként említett személyre kell gondolni, hanem arra is, aki továbbadja a hallott információt. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan adjuk tovább a hallottakat. A munkahelyek közkedvelt stressz levezető tevékenysége a klikkesedés, ezzel pedig a pletykálkodás, nem csak a feszültség kiadása a fontos, hanem a szolidaritás élményének átadása.

Már kimutatták szociológus kutatók, hogy a szolidabb, kedvesebb, visszafogottabb szóbeszéd átadása mindenképp egy pozitív képet mutat rólunk és minden társadalomnak, vagy embernek szüksége van magára a pletykálkodásra, mivel ezzel kielégítjük információéhségünket. Egy másik érdekes kutatás pedig arra mutatott rá, hogy a pusmogás tanító jelleggel bír, mert amikor valamilyen információt megtudunk, akkor arról véleményt alkotunk. A vélemény kialakítása pedig mindig egy tanulási folyamat része, hiszen, ha gondolkodunk az elhangzott témán, akkor következtetéseink által megtudjuk, hogy mi magunk, hogyan is reagáltunk volna az adott szituációra. A régebbi időkben nagyon fontos szerepe volt az információ áramlásban a pletykának, hiszen akkor még nem volt internet, ami által nagyjából bármilyen tudás az ölünkbe hullott, így ha nem ért valahova oda egy infó gyorsan, annak végzetes következményei is lehettek.

Gondoljunk csak a csatákra, mire eljutott a híre a következő lakott helyre, már nem biztos, hogy fel tudtak készülni. Ennek manapság semmi jelentősége nincs, mivel a hírek másodpercek alatt eljutnak a világ egyik feléről a másikra. Van egy nagyon fontos szerepe még a híresztelésnek, mégpedig a manipuláció. Közösségek, barátságok, egyszóval emberi kapcsolatok tudnak porrá hullani csak azért, mert valakiről egy ellenkező véleményt alkotunk, mint ami egyezik a mi elképzeléseinkkel. A manipuláció célja, hogy befolyást érjen el a gondolatainkban, ezzel pedig irányítást szerezzen elménk felett, szóval jól gondoljuk meg, mit hiszünk el és mit nem.

Mindig szelektáljunk, keressük az arany középutat és gondoljunk arra, hogy az éremnek mindig két oldala van, vagyis az igazság egy vékony mezsgye a pletyka és az igazság között. Szeretném kiemelni azt, hogy amikor a pletykára gondolunk, mindig a nőkre asszociálunk, pedig az erősebbik nem képviselői sokkal jobban szeretnek sutyorogni, de ők inkább tapasztalatszerzés céljából teszik, ám a nők ebben őszintébbek, mert azért lássuk be, mi általában felvállaljuk, hogy örömünket leljük egy kis informális traccsolásban. Nincs is ezzel semmi baj, evolúciónk során beépített elemmé alakult életünkben.

Kijelenthetjük, hogy a pletyka egy hasznos dolog is lehet, ha tudjuk, hogy hol a határ, és ezt be is tartjuk. A rosszindulatú híresztelés rossz fényt vet magunkra és környezetünkre is, így használjuk inkább a helyes út megtalálására és pozitív visszacsatolásként mások számára.