Az altató veszélyes hatásai
- Dátum: 2022.11.12., 20:16
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- altató, alvás, benzodiazepin, emlékezetkiesés, fájdalom, fejfájás, figyelemzavar, gyengeség, szorongás
Sokan szednek altatókat és álmatlanság elleni szereket, mert az alváshiány jelentősen kihat másnapi teljesítményünkre, befolyásolja közérzetünket, kapcsolatainkat. Ezeknek a gyógyszereknek azonban veszélyesebb mellékhatásaik lehetnek, mint gondolnánk.
Az altatók hatásukat úgy fejtik ki, hogy az agyban a gátló idegpályák aktivitását erősítik, és a dózis növelésével egyenesen arányosan növekvő gátló hatást fejtenek ki az agy működésére. Először a nyugtató hatás jelentkezik, elősegítik az elalvást, majd mélyítik az alvást, aztán általános érzéstelenítés, sebészeti érzéstelenítés, kóma, majd halál következik az adagok egyenletes növelésével. Az egyes hatóanyagcsoportok némileg eltérő hatékonyságúak, ezért más-más javallatban alkalmazhatók.
A rövid hatású szereket azoknál a pácienseknél alkalmazzák, akik nehezen alszanak el, ezek ugyanis gyors hatásukkal segítik az elalvást, majd a rövid hatástartam miatt nem okoznak másnap álmosságot.
A közepes hatásidejű gyógyszerek 5-8 órás alvást biztosítanak, de nap közbeni szorongásoldásra is alkalmazzák. A hosszú hatástartamú altatók viszont akkor alkalmazhatók, ha a beteg éjszaka is többször felébred, rosszul alszik, valamint ha erősebb szorongáscsökkentőre van szüksége.
Ma leggyakrabban úgynevezett benzodiazepin típusú altatókat alkalmaznak. Ennek az az oka, hogy a korábbi gyógyszerekkel szemben biztonságosabb vegyületek, ugyanis csak jóval nagyobb dózisoknál idéznek elő alvásnál mélyebb központi hatást. Nem meglepő tehát, hogy kiszorították a régebbi hatóanyagokat a piacról.
Benzodiazepin típusú altatók esetén elég nagy adagok bevétele az, ami központi légzésbénító hatás, kóma létrejöttét okozza, így viszonylag biztonságosnak tekinthetők. Ezek a szerek gyorsan felszívódnak, hatásuk 1-2 óra alatt kialakul. Bejutnak a magzatba és az anyatejbe is, ezért várandósság és szoptatás alatt nem ajánlott szedésük. A májban bomlanak le, ezért májkárosodás esetén csökkentett adagban kell alkalmazni. Időseknél a lebontó folyamatok lelassulnak, miközben a nyugtató hatás iránti érzékenység nő, emiatt szintén csökkenteni kell az adagot a kezelőorvos utasításának megfelelően.
Az alvási apnoeban szenvedő pácienseknek is fokozott figyelemmel kell lenni, ugyanis a benzodiazepinek és más altatók - különösen alkohollal együtt alkalmazva - növelik az éjszakai légzészavarok gyakoriságát, és a légzési szünetek hosszát nyújtják. Ez már kihat az alvás minőségére, és pszichés zavarokhoz is vezethet. Az altatók ellentétes hatásokat, nyugtalanságot okozhatnak egyes betegeknél.
A benzodiazepinek is rendelkeznek mellékhatásokkal, a legzavaróbb talán a napközben jellemző álmosító hatás. Előfordulhat emlékezetkiesés is, amely az új információ megértésének és megtanulásának nehézségében nyilvánul meg. Ritkán gyengeséget, fejfájást, szédülést, nyugtalanságot és vérnyomáscsökkenést is okozhatnak.
Viszonylag gyakori vagy folyamatos altatószedés esetén a hatóanyag szervezetből való kiürülésekor elvonási tünetek léphetnek fel, mint a szorongás, a figyelemzavar és a szédülés.
Szemárpa, a kellemetlen dudor

Sajnos már sokan ismerik a szemárpa kellemetlen tüneteit, melynek többtípusa van. Lássuk a tüneteket és a kezelési módokat.
Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Tűzgyújtás szabadban és otthon: A gondtalan sütés-főzés szabályai

A nyári időszak beköszöntével egyre többen választják a nyílt ég alatti főzést. Akár a kertben, akár az erdőben, a kültéri főzőcskézés remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt. Legyen szó grillezésről, bográcsozásról vagy szalonnasütésről, fontos, hogy betartsuk a tűzrakásra vonatkozó szabályokat és körültekintően járjunk el különösen szabadban.
Miért lehet stresszes a nyaralás?

A nyaralás a legtöbb ember számára a pihenés, kikapcsolódás és feltöltődés ideje – legalábbis elméletben, „papíron”. A valóság azonban sokszor mást mutat: a nyári szabadság időszaka nem ritkán feszültséggel, családi vitákkal, időnyomással vagy éppen kiábrándulással jár.
Forróság, fény és fáradtság – Hogyan küzdjünk meg a nyári álmatlansággal?

Sokaknak ismerős lehet az az érzés, amikor fekszünk az ágyban, nézzük a plafont, a percek egyre csak telnek, és nem tudunk elaludni. A frusztráció nő, az óra ketyeg, és másnap fontos feladatok várnak ránk. A tartós meleg, a világos hajnalok és a felborult napirend miatt egyre többen küzdünk alvási nehézségekkel. A probléma nem egyéni panasz, hanem széles körű jelenség, amely mögött biológiai, környezeti és életmódbeli tényezők is állnak.