Ahol a folyami rákok énekelnek - a filmajánló
- Dátum: 2022.11.14., 02:27
- Martinka Dia
- képek forrása:port.hu
- Ahol a folyami rákok énekelnek, befejezés, bujkálás, csalódás, filmadaptáció, filmajánló, gyilkosság, idősík, jellemrajz, kislány, Könyvajánló, lápi lány, lebilincselő, mocsárvidék, szerelem, tájbemutatás, tájleírás, természet, természetábrázolás, váratlan., zoológus
Három évvel ezelőtt olvastam egy - véleményem szerint nagyon jó – könyvet, melynek a könyvajánlóját megjelentettük lapunk online hasábjain, most viszont volt szerencsém megnézni az ebből készült lebilincselő filmadaptációt is. Filmajánló következik.
„Ahol a folyami rákok énekelnek” című műről van szó, melyet Delia Owens írt, a könyv filmadaptációja pedig 2022 augusztusában került bemutatásra. Az irodalmi mű filmes eszközökkel való megjelenítése azt kell, hogy mondjam (bár nem vagyok filmkritikus): telitalálat volt.
Delia Owens regénye egy lenyűgöző történet, mely egy mocsaras lápvidéken játszódik, ahol szívszorító kezdet után magára marad Kya, a hatéves kislány. Édesanyja, testvérei majd édesapja is elhagyták, a kislány azonban csodával határos módon életben marad és tökéletesen feltalálja magát a magányos vidéken: beleolvad a természetbe, menekül, bujkál és berendezkedik a túlélésre.
A történet szívszorító, folyamatosan visszatérő momentuma az érzés, hogy a kislány mindvégig várja haza édesanyját, akit viszont nem láthat többé. Kya Clark, vagy ahogy mások hívják, a Lápi Lány” életét egy fiú, Tate kavarja fel, aki nemcsak a szerelmet hozza el számára, hanem a csalódást is, azonban rajta kívül más is érdeklődik a lány iránt…
A regény és a film története eleinte két idősíkban fut, idővel azonban találkozik a két idősáv, de ez nem zavaró.
A regényen és a filmen keresztül bepillantást nyerhetünk a láp élővilágába, csodálatos tájbemutatást láthatunk, ez többek között annak is köszönhető, hogy a szerző zoológus, ennek mivolta pedig hitelessé, érdekessé teszi a mocsárvidék izgalmas és páratlan természetábrázolását a főhősön keresztül.
A történet nem mondhatnám, hogy „könnyen emészthető”, hiszen a tájleírás, jellemrajz és a szerelmes tartalom mellett nem feledkezhetünk el arról, hogy a film egy gyilkossággal indul, s egy szövevényes krimi veszi kezdetét a lápi lány történetén keresztül…
Az elképesztő sikerű könyv, amelyet Magyarországon is többször újra kiadtak, izgalmas, érzelmes filmként debütált 2022. augusztus 18-án. A rendező: Olivia Newman volt, a forgatókönyvet Lucy Alibar írta. Kya szerepében Daisy Edgar-Jones, míg Tate szerepében Taylor John Smith mutatkozott be, Chase Andrews karakterét Harris Dickinson formálta meg.
A történet vége teljesen váratlan. Férjem megpróbálta megjósolni a film végét (ő nem olvasta a könyvet) de olyan befejezéssel szembesült, melyre garantáltan nem számított. Az a fajta lezárás, mely után az ember tágra nyílt szemekkel néz maga elé értetlenül.
A New York-i utca királya is képes felnőni!
Adott volt Martin Reisman, a New York-i utcák egykori feltörekvő, de fogadható utcasportjának, a pingpongnak koronázatlan királya, akinek 50-60-as évekbeli mozgalmas élete, és persze annak emlékirata ordított a megfilmesítésért. Ennek részben fikciós feldolgozása lett a Marty Supreme, ami berobbant a köztudatba. Remek kameramozgás, hihetetlenül hiteles díszletek, dübörgő 80-as évekbeli zene, a vásznon tomboló Timothée Chalamet (Dűne filmek, Wonka) jellemzi. Remek fekete komédia, vagy csak egy fanyar humorú, naturalista tesztoszteronbomba? Purgatóriumtörténet vagy az amerikai kapitalista álom asztalitenisz sportfilm fátyolban való metaforikus felnövés meséje? A trailer mindent is ígért.
Haverok,buli,like! De hogyan tovább?
Amikor híre ment, hogy a Vígszínházban Ifj.Vidnyánszky Attila rendez saját és Németh Nikolett szövegkönyvével, részben társulati improvizációkkal felturbózott átiratot Büchner Leonce és Léna című műve nyomán, a mai érettségi előtti túlpörgött generáció helykereséséről, sokan felhördültek. A címe stílszerűen @LL3t4rgIA, azaz Letargia lett. Annak jártam utána pár napja, hogy a szeptember vége óta teltházakkal futó darab, valóban annyira polgárpukkasztó, mint a cikkek róla és nyíltan provokál, vagy csak groteszkül vicces?
Amikor a nézői elvárások felfalják a történetet
A Stranger Things az év kezdetével véget ért. Hangosan és túlbiztosítva zárult le a sorozat, egy grandiózus, illetve komplex utolsó epizóddal. Pár hét eltelte után kijelenthető, hogy a finálé megosztotta a nézőket, annak ellenére, hogy szinte minden szereplő pozitív kimenetelű és következetes lezárást kapott.
A gonosz bennünk él?
A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.
Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős
James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.