Menü

Ahol a folyami rákok énekelnek - a filmajánló

Három évvel ezelőtt olvastam egy - véleményem szerint nagyon jó – könyvet, melynek a könyvajánlóját megjelentettük lapunk online hasábjain, most viszont volt szerencsém megnézni az ebből készült lebilincselő filmadaptációt is. Filmajánló következik.

„Ahol a folyami rákok énekelnek” című műről van szó, melyet Delia Owens írt, a könyv filmadaptációja pedig 2022 augusztusában került bemutatásra. Az irodalmi mű filmes eszközökkel való megjelenítése azt kell, hogy mondjam (bár nem vagyok filmkritikus): telitalálat volt.

Delia Owens regénye egy lenyűgöző történet, mely egy mocsaras lápvidéken játszódik, ahol szívszorító kezdet után magára marad Kya, a hatéves kislány. Édesanyja, testvérei majd édesapja is elhagyták, a kislány azonban csodával határos módon életben marad és tökéletesen feltalálja magát a magányos vidéken: beleolvad a természetbe, menekül, bujkál és berendezkedik a túlélésre.

A történet szívszorító, folyamatosan visszatérő momentuma az érzés, hogy a kislány mindvégig várja haza édesanyját, akit viszont nem láthat többé. Kya Clark, vagy ahogy mások hívják, a Lápi Lány” életét egy fiú, Tate kavarja fel, aki nemcsak a szerelmet hozza el számára, hanem a csalódást is, azonban rajta kívül más is érdeklődik a lány iránt…

A regény és a film története eleinte két idősíkban fut, idővel azonban találkozik a két idősáv, de ez nem zavaró.

A regényen és a filmen keresztül bepillantást nyerhetünk a láp élővilágába, csodálatos tájbemutatást láthatunk, ez többek között annak is köszönhető, hogy a szerző zoológus, ennek mivolta pedig hitelessé, érdekessé teszi a mocsárvidék izgalmas és páratlan természetábrázolását a főhősön keresztül.

A történet nem mondhatnám, hogy „könnyen emészthető”, hiszen a tájleírás, jellemrajz és a szerelmes tartalom mellett nem feledkezhetünk el arról, hogy a film egy gyilkossággal indul, s egy szövevényes krimi veszi kezdetét a lápi lány történetén keresztül…

Az elképesztő sikerű könyv, amelyet Magyarországon is többször újra kiadtak, izgalmas, érzelmes filmként debütált 2022. augusztus 18-án. A rendező: Olivia Newman volt, a forgatókönyvet Lucy Alibar írta. Kya szerepében Daisy Edgar-Jones, míg Tate szerepében Taylor John Smith mutatkozott be, Chase Andrews karakterét Harris Dickinson formálta meg.

A történet vége teljesen váratlan. Férjem megpróbálta megjósolni a film végét (ő nem olvasta a könyvet) de olyan befejezéssel szembesült, melyre garantáltan nem számított. Az a fajta lezárás, mely után az ember tágra nyílt szemekkel néz maga elé értetlenül.

Wakanda visszatért - Fekete Párduc 2. kritika

A Marvel Studios már rögtön az első Fekete Párduc film bemutatása után elkezdte tervezgetni a folytatást. 2 évvel ezelőtt viszont valószínűleg az Marvel-univerzum követőit világszerte megrázta a színész Chadwick Boseman halála. Ennek hatására pedig valóban nehezebb lehetett megcsinálni az új Fekete párducot, ami méltón tiszteleg az elhunyt főszereplő előtt. Filmként pedig egy sokszor látott történet részeként, de mégis abszolút jó élményt nyújt.

Free Guy – a valótlan megvalósítása

A Free Guy (2021) az akció, a vígjáték és a kalandok világát egy videojátékon keresztül hozza el nekünk, ezzel eljátszhatunk a gondolattal, hogy milyen kiszakadni egy előre megtervezett univerzum falai közül.

Sokat markol, de keveset fog

A nemrégiben debütált Nincs baj, drágámnak a már körülötte zajló felhajtás, és “köpködés” történet elég nagy felhajtást csinál. Olivia Wilde filmje akkor a legjobb, mikor csak Florence Pugh van képernyőn, vagy mikor képi eszközökkel próbálja elmesélni az általa szürreálisnak, nézőként legtöbbször csak katyvaszosnak látott jeleneteket a képzeletbeli 50-es évek Amerikájában.

Francia Riviéra? Nem, Balaton

A Nyugati nyaralás című magyar film nemrég került a mozikba és már korábban is elég nagy felhajtást kapott. A késői Kádár-korszakon keresztül bemutatott Maurer család kémjátszmával átszőtt nyaralása olyan, mint egy ideális nyaralás humoros, nosztalgikus és érdekes. Nézőként pedig garantálva van a nevetés és az izgalom egyszerre.

Ez a vonat már célba is ért

A Japán kultúráról már rengeteg film született, a felkelő Nap országa mindig jó alapanyag egy akciófilmhez. Brad Pitt pedig A gyilkos járatban próbára is teszi magát, több karakterrel együttesen, azonban képes-e a japán expressz gyorsaságával, precizitásával és kényelmével is felvenni a versenyt, és egy legalább annyira jó filmet elvinni a hátán, mint a híres japán precizitás?