Menü

Nem csak inzulinrezisztencia esetén érdemes ezt a diétát követni

A 160 grammos szénhidrátdiéta alapvetően nem egyszerű súlycsökkentő diétának készült. Az inzulinrezisztencia egy olyan anyagcserezavar, ami a 2-es típusú cukorbetegség előfutáraként is ismert. Nem cukorbetegségről van szó, mindössze a vércukorszintet szabályozó egyik hormon, az inzulin kevésbé hatékony működéséről. Egészen pontosan a szénhidrát anyagcsere érintett, ahol a cukor jelenlétére az inzulin fölöslegben is termelődik, így idővel érzéketlenné téve a sejtek inzulin receporait.

A cukor így nem jut be a sejtekbe, hanem a vérben marad, ami magas vércukorszintet, fáradékonyságot, ingerlékenységet és nőgyógyászati problémákat eredményez, később pedig akár cukorbetegség, meddőség vagy akár PCOS is kialakulhat. Fennálló inzulinrezisztencia esetén a szénhidrátok fogyasztásának kontrollálásával akár tünetmentes állapot is elérhető. Sok esetben gyógyszeres kezelésre is szükség van, azonban ez a megfelelő étrenddel és életmóddal idővel elhagyható.

A 160 grammos szénhidrátdiéta lényege, hogy egy nap mindössze 160 gramm szénhidrátot viszünk be a szervezetünkbe, ezt is gondosan összeválogatva és fokozatosan, 5 vagy 6 étkezés alatt. Az 5 étkezést tartalmazó minta étrendek általában úgy állnak össze, hogy reggelire és vacsorára 35 g szénhidrátot fogyasztunk, mindet lehetőleg alacsony glikémiás indexű, azaz lassú felszívódású szénhidrátból. Ebédre egy kicsit többet, nagyjából 50 gramm szénhidrát viszünk be, aminek a fele lehet magasabb glikémiás indexű, azaz gyors felszívódású szénhidrát, tízóraira és uzsonnára pedig 20 gramm szénhidrátot fogyaszthatunk, melynek szintén maximum fele lehet gyors felszívódású.

Így jön ki az összesen 160 gramm szénhidrát egy napra, aminek tulajdonképpen az egyharmada lehet gyors felszívódású. Természetesen a diéta során vannak bizonyos ételek, amiket tilos fogyasztani. Ilyenek a cukrok, édességek, fehérliszt és fehérkenyér, azonban aki valóban inzulinrezisztenciával küzd, annak kerülnie kell lehetőleg az alkoholt is és sok feldolgozott élelmiszert.

Azért rendkívül egészséges ez a fajta diéta, mivel nem csak a cukor- és a leggyakrabban problémát okozó fehérliszt fogyasztása tilos, hanem arra is figyelmet fordít, hogy az egészséges, lassú felszívódású szénhidrátokat is fokozatosan fogyasszuk el, ezzel is kímélve szervezetünket a kiugrásszerű vércukorszint változásoktól.

Az inzulinrezisztencia leginkább az életmóddal és a túlsúllyal függ össze, így egy életmódváltással kontrollálható az állapot. Ennek részét képezi a 160 grammos szénhidrátdiéta, valamint heti legalább három alkalommal végzett testmozgás.

Visszatérve a diétára, a lassú és gyors felszívódású szénhidrátok jelentik az egész kulcsát. Azért fontos, melyiket fogyasztjuk, mert a lassú felszívódású szénhidrátok több időre adnak energiát a sejteknek, jobban eltelítenek és a hirtelen éhség is elkerülhető, hiszen egyenletesen emelik a vércukorszintet. A szénhidrátok közül a legjobb választás az alacsony glikémiás indexű zöldségek. Ilyen például a padlizsán, a cukkini, a tök, a zeller, az uborka és a paprika, de gyümölcsök közt is akad néhány, ami fruktóz tartalma ellenére ide sorolható: alma, narancs, körte, szilva és barack. Szintén jó választás a hüvelyesek, olajos magvak, teljes kiőrlésű liszttel készült péksütemények vagy alternatív gabonafélék, mint a quinoa vagy a bulgur.

A tejtermékek laktóztartalmuk miatt nem sorolhatók egyszerűen egyik vagy másik kategóriába. A tejszín, túró, sajtok és joghurt fogyasztható, mivel zsírtartalmuk szintén lassítja a felszívódásukat, azonban a tej esetében figyelnünk kell a bevitt mennyiségre.

Gyors felszívódású szénhidrátok közül is válogathatunk, hiszen a bevitt 160 gramm egyharmadát ez teszi ki. Egészséges opció lehet a banán, a szőlő, a dinnye vagy aszalt gyümölcsök, esetleg holland kakaóporral készült teljes kiőrlésű péksütemények.

A világ legegészségesebb sajtja

A sajt rengeteg koleszterint, telített zsírsavat és nátriumot tartalmaz, nem véletlen, hogy sokáig mumusnak számított a táplálkozás szakértők számára. A szakemberek arra intettek, hogy ha szeretnénk elkerülni az elhízás és a szívbetegség veszélyét, akkor ne nagyon együnk sajtot. Az elmúlt években azonban átértékelték a sajtféléket, miután több kutatás is bizonyította pozitív hatásukat.

Alkohol és sport: rontja a teljesítményt?

Vajon tényleg visszaveti a sport teljesítményünket, ha olykor megiszunk egy kis bort, vagy röviditalt, vagy alkalmanként ennyi belefér és ne fogja negatívan befolyásolni a sportteljesítményt?

A rossz főnök jellemzői

Jó vezetőnek lenni kemény munka, rossz vezetőnek lenni viszont igazán könnyű. Ám semmi sem fekete vagy fehér: senki sem állhat a spektrum két végpontján, vagyis nincs teljesen tökéletes vezető, ahogy ördögtől való, rossz főnök sem. Ha a vezetők odafigyelnek arra, hogy ne kövessék el ezeket a hibákat, számos buktatót elkerülhetnek.

Testedzés segítséggel: vitaminok, protein, kreatin és társai

A legtöbb minőségi étrend-kiegészítő egy egészséges ember számára az adagolás betartása mellett nem jelent különösebben kockázatot. Azt azonban semmiképpen nem mondhatjuk, hogy mindent, amit a neten találunk biztonsággal beszedhetünk, ezért mindig fontos szakember tanácsát kikérni.

Mi okozza a tavaszi fáradtságot és mit tehetünk ellene?

A tavaszi fáradtság nem betegség, sokkal inkább egy fizikai és pszichés tünetekkel járó, ideiglenes állapot, jellemző rá a kimerültség, a letragikus hangulat, olykor a fejfájás, migrén vagy alvási nehézségek.