Menü

A vásárlásfüggőség tünetei

A vásárlásfüggőség a viselkedési függőségek csoportjába tartozó betegség, ami során a beteg túlzott vágyat érez az ismételt vásárlás iránt. A vásárlás jellemzően nem a valós szükségletek kielégítésére irányul, hanem öncélú és kontrollálhatatlan belső igényre válaszol, melynek hátterében lelki okok vannak. Fiziológiai és/vagy pszichológiai függőség jellemzi bizonyos termékektől és szolgáltatásoktól.

Napjainkban a vásárlásfüggőség gyakorisága növekszik, ami a modern társadalom fogyasztás-orientáltságára vezethető vissza. Ez a típusú viselkedési zavar nőknél gyakoribb, és a háttérben gyakran kapcsolati probléma, vagy az elhanyagolt gyermekkor átélése, esetleg egy kóros önjutalmazási forma, vagy az adott anyagi lehetőségekkel kapcsolatosan jelentkező viselkedészavar áll, de más pszichés betegségek tüneteként (pl. bipoláris zavar), vagy kóros megküzdési stratégiaként, tünetoldásra használt viselkedésként is jelentkezhet.

Vásárlásfüggőség tünetei

Jellemzően a beteg minden gondolata a vásárlás körül forog. Amíg a vágyott tárgyat meg nem szerzi, addig nő a szervezet feszültség szintje, vásárlás után pedig rövid időre megnyugszik, majd ismételten jelentkezik a vásárlási igény.

Amennyiben a függőség hosszú távon fennáll, a túlzott költekezés anyagi nehézséggel, eladósodással járhat, és a beteg emberi kapcsolatai is átalakulnak. A beteg számára a vásárlás ideiglenes örömöt okoz, de az anyagi nehézségek végső soron boldogtalanná teszik, és bűntudat is megjelenhet. A vásárlásfüggőségre jellemző, hogy az anyagi forrás pótlása az újabb vásárlási lehetőség érdekében mindent felülír. Ezért a hazudozások, titkolódzások mindennapossá válhatnak. Az anyagi nehézségek bűncselekményekhez, lopásokhoz is vezethetnek. A függőség miatt a beteg lelki állapota általában romlik – szorongása, depressziós hangulata mélyülhet. A szorongásos tünetképződés jellemzően szintén észlelhető az érintetteknél.

Mikor forduljon orvoshoz?

A kényszeres vásárlás, vásárlásfüggőség egy fogyasztási addikció, kezelés nélkül súlyosbodhat, a beteg egyre erősebb függőséget érez a vásárlás iránt, a depressziója fokozódhat, mely végül fizikai tünetek megjelenéséhez vezethet, a beteg mentális állapotának és az anyagi helyzetének rosszabbodásával párhuzamosan. Minél hamarabb érdemes tehát szakorvoshoz fordulni, mert a gyógyszeres kezelés és a viselkedésterápia csökkenti a vásárlási kényszert, és a kényszeres vásárló beteg, valamint a hozzátartozók, barátok élete is könnyebbé válhat, a mielőbbi kezelés hatása egyértelműen pozitív.

Vásárlásfüggőség okai

A vásárlásfüggőség kialakulása mögött többféle lehetséges ok állhat, például:

személyiségzavar,

gyerekkori lelki traumák,

boldogtalanság,

magány,

elhanyagoltság,

alacsony önértékelés.

Felnőttkorban a hátterében gyakran személyiségzavarral társuló viselkedészavar húzódik meg.

Mikortól nevezhető betegségnek a vásárlásfüggőség?

A vásárlásfüggőség mögött nagyon hasonló mechanizmus áll, mint pl. az alkohol- vagy drogfüggőség mögött. Bár a vásárlás maga az ember szervezetére nézve nem káros, azonban a szociális életét nagyban károsíthatja. Nagyon fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is, azaz mennyire gyakran gondol a beteg a vásárlásra, mennyire izgatott előtte és mennyire jön lázba már a vásárlás gondolatától is. Sokszor a vásárlással megszerzett holmi használatlanul a fiók aljára kerül, a beteg nem használja azt, pusztán annak megszerzése a cél. Amennyiben a mindennapi élet során az egyén számára már csak a vásárlás, az újabbnál-újabb anyagi javak megszerzése okoz örömet és kielégülést, ez esetben szakemberhez kell fordulni.

Vásárlásfüggőség kezelése

Mint egyéb függőség esetén is, úgy a vásárlásfüggőség kezelése is a pszichoterápia, azon belül a kognitív viselkedésterápia, ami szükség szerint gyógyszeres kezeléssel egészül ki. Amennyiben a háttérben depresszió és/vagy mánia (felhangolt állapot) észlelhető, akkor gyógyszeres hangulatstabilizálásra lehet szükség, depressziós tünetek észlelés esetén hangulatjavító gyógyszerek beállítása jöhet szóba. Érzelmi ingadozás miatt a visszaesések gyakran észlelhetők.

Vásárlásfüggőség megelőzése

A függőségre való hajlam öröklődik, de lehet tanult viselkedési zavar is. A megelőzés szempontjából kiemelten fontos a szülők példamutató, mértékletes magatartása. További segítséget jelenthet a tudatos vásárlói magatartást támogató oktatás, az információnyújtás, a kortársak szerepe és a megfelelő a szociális háttér biztosítása.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?

Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.