A vásárlásfüggőség tünetei
- Dátum: 2022.12.05., 01:57
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- divat, függőség, hiány, költekezés, pénz, szocializáció, vásárlás, viselkedészavar
A vásárlásfüggőség a viselkedési függőségek csoportjába tartozó betegség, ami során a beteg túlzott vágyat érez az ismételt vásárlás iránt. A vásárlás jellemzően nem a valós szükségletek kielégítésére irányul, hanem öncélú és kontrollálhatatlan belső igényre válaszol, melynek hátterében lelki okok vannak. Fiziológiai és/vagy pszichológiai függőség jellemzi bizonyos termékektől és szolgáltatásoktól.

Napjainkban a vásárlásfüggőség gyakorisága növekszik, ami a modern társadalom fogyasztás-orientáltságára vezethető vissza. Ez a típusú viselkedési zavar nőknél gyakoribb, és a háttérben gyakran kapcsolati probléma, vagy az elhanyagolt gyermekkor átélése, esetleg egy kóros önjutalmazási forma, vagy az adott anyagi lehetőségekkel kapcsolatosan jelentkező viselkedészavar áll, de más pszichés betegségek tüneteként (pl. bipoláris zavar), vagy kóros megküzdési stratégiaként, tünetoldásra használt viselkedésként is jelentkezhet.
Vásárlásfüggőség tünetei
Jellemzően a beteg minden gondolata a vásárlás körül forog. Amíg a vágyott tárgyat meg nem szerzi, addig nő a szervezet feszültség szintje, vásárlás után pedig rövid időre megnyugszik, majd ismételten jelentkezik a vásárlási igény.
Amennyiben a függőség hosszú távon fennáll, a túlzott költekezés anyagi nehézséggel, eladósodással járhat, és a beteg emberi kapcsolatai is átalakulnak. A beteg számára a vásárlás ideiglenes örömöt okoz, de az anyagi nehézségek végső soron boldogtalanná teszik, és bűntudat is megjelenhet. A vásárlásfüggőségre jellemző, hogy az anyagi forrás pótlása az újabb vásárlási lehetőség érdekében mindent felülír. Ezért a hazudozások, titkolódzások mindennapossá válhatnak. Az anyagi nehézségek bűncselekményekhez, lopásokhoz is vezethetnek. A függőség miatt a beteg lelki állapota általában romlik – szorongása, depressziós hangulata mélyülhet. A szorongásos tünetképződés jellemzően szintén észlelhető az érintetteknél.

Mikor forduljon orvoshoz?
A kényszeres vásárlás, vásárlásfüggőség egy fogyasztási addikció, kezelés nélkül súlyosbodhat, a beteg egyre erősebb függőséget érez a vásárlás iránt, a depressziója fokozódhat, mely végül fizikai tünetek megjelenéséhez vezethet, a beteg mentális állapotának és az anyagi helyzetének rosszabbodásával párhuzamosan. Minél hamarabb érdemes tehát szakorvoshoz fordulni, mert a gyógyszeres kezelés és a viselkedésterápia csökkenti a vásárlási kényszert, és a kényszeres vásárló beteg, valamint a hozzátartozók, barátok élete is könnyebbé válhat, a mielőbbi kezelés hatása egyértelműen pozitív.
Vásárlásfüggőség okai
A vásárlásfüggőség kialakulása mögött többféle lehetséges ok állhat, például:
személyiségzavar,
gyerekkori lelki traumák,
boldogtalanság,
magány,
elhanyagoltság,
alacsony önértékelés.

Felnőttkorban a hátterében gyakran személyiségzavarral társuló viselkedészavar húzódik meg.
Mikortól nevezhető betegségnek a vásárlásfüggőség?
A vásárlásfüggőség mögött nagyon hasonló mechanizmus áll, mint pl. az alkohol- vagy drogfüggőség mögött. Bár a vásárlás maga az ember szervezetére nézve nem káros, azonban a szociális életét nagyban károsíthatja. Nagyon fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is, azaz mennyire gyakran gondol a beteg a vásárlásra, mennyire izgatott előtte és mennyire jön lázba már a vásárlás gondolatától is. Sokszor a vásárlással megszerzett holmi használatlanul a fiók aljára kerül, a beteg nem használja azt, pusztán annak megszerzése a cél. Amennyiben a mindennapi élet során az egyén számára már csak a vásárlás, az újabbnál-újabb anyagi javak megszerzése okoz örömet és kielégülést, ez esetben szakemberhez kell fordulni.
Vásárlásfüggőség kezelése

Mint egyéb függőség esetén is, úgy a vásárlásfüggőség kezelése is a pszichoterápia, azon belül a kognitív viselkedésterápia, ami szükség szerint gyógyszeres kezeléssel egészül ki. Amennyiben a háttérben depresszió és/vagy mánia (felhangolt állapot) észlelhető, akkor gyógyszeres hangulatstabilizálásra lehet szükség, depressziós tünetek észlelés esetén hangulatjavító gyógyszerek beállítása jöhet szóba. Érzelmi ingadozás miatt a visszaesések gyakran észlelhetők.
Vásárlásfüggőség megelőzése
A függőségre való hajlam öröklődik, de lehet tanult viselkedési zavar is. A megelőzés szempontjából kiemelten fontos a szülők példamutató, mértékletes magatartása. További segítséget jelenthet a tudatos vásárlói magatartást támogató oktatás, az információnyújtás, a kortársak szerepe és a megfelelő a szociális háttér biztosítása.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Zónás takarítás, egy trükk, amivel könnyebb rendben tartani az otthonunkat
Mennyien küzdünk azzal, hogy próbáljuk életterünket rendezetten és tisztán tartani, de nem mindig sikerül? Íme, egy tipp, hogy könnyebb legyen.
Feng shui a hálószobában – így alakíthatunk ki nyugodt és harmonikus pihenőteret
Megannyi elv szerint rendezhetjük be hálószobánkat, hogy a pihenés és kikapcsolódás helye legyen, nézzük, mit mond a feng shui erről.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?