Menü

A frontok hatása a gyerekekre

Akinek gyereke van, annak talán nem mondok újat azzal, ha a mai témámban azt feszegetem, hogyan hatnak a frontok a gyerekekre, merthogy hatnak, az egészen bizonyos, ezért jó, ha számításba vesszük a legközelebbi hangulatváltozásnál, hogy a hiszti oka lehet, hogy a fronthatás.

A frontérzékenység rengeteg embert érint, az egészen kicsitől az idősekig.

Szülőként gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermekünk nyűgösebb, rosszabb a kedve, sírósabb hangulatú, nehezebb felvidítani, mint máskor, hangulata hirtelen változik, mint máskor, ilyenkor valószínű arról van szó, hogy a mi gyermekünk is érzékeny lehet a frontokra. A nagyobbak, akik már tudnak beszélni, szólni, akár jelezhetik is, hogy fáj a fejük, ezért ajánlott felkészülni arra, hogyan enyhítsük frontérzékeny gyermekünk kellemetlen tüneteit.

Mi is az a front?

Nem más mint a hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény. Melegfront esetén az arra érzékenyeknél csökken a vérnyomás, és migrénes tünetek is jelentkezhetnek, míg hidegfront esetén a legtöbbször csak a front elvonulását követően jelentkeznek a tünetek, ami ízületi és reumás fájdalmakat jelenthet, gyomorpanaszokat, asztmás rohamokat, valamint mellkasi panaszokat. (Szakemberek szerint a szívrohamok és a koraszülések száma is megnövekedhet ebben az időszakban.)

Vannak olyan tünetek is ami mindkét esetben jelentkezhetnek, ilyenek az alvászavar, a fejfájás, a levertség, nyugtalanság és ingerlékenység.

A frontátvonulások a légtömegek cserélődése miatt jönnek létre, ilyenkor mondjuk mi felnőttek is, hogy „érezzük a frontot”, s ugyanez a kicsiket is megviseli a fent említett tünetek és jelek formájában, de ezeken némileg tudunk segíteni, ha felkészültek vagyunk.

Mit tehetünk, ha frontérzékeny a gyermekünk?

Nem szabad ilyenkor megijedni, elsősorban türelemmel kell a gyermek hangulatváltozásait kezelni, hiszen a morcossága, nyűgössége emiatt lehet. A meteorológia sokszor jelzi előre a frontokat, így tudni lehet, mikor állhat ez a tünetek hátterében.

Biztosítsuk a gyermek jó közérzetét, itassuk folyadékkal, erősítsük immunrendszerét, gondoskodjunk a megfelelő vitamin és ásványi anyag bevitelről.

A kisebbeket vegyük ölbe, ringassuk, meséljünk, énekeljünk nekik, kuporodjunk egy kényelmes kanapéra, vagy babzsákfotelbe és így próbáljuk megnyugtatni őket. Amennyiben fájdalmai nem múlnak, vagy erősödnek, mindenképp kérjünk tanácsot gyermekorvostól, mert lehetséges, hogy gyógyszeres kezelésre van szükség.

Jó hír, hogy sokan kinövik ezt az évek folyamán, ám vannak, akiket életük végéig elkísérnek a frontérzékenység tünetei.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.