Menü

Mikor sportolhatunk fogászati kezelés után?

Vajon mit szabad és mit nem egy fogkőleszedés, egy fogtömés, foghúzás vagy implantáció után? Mivel lehet edzeni és mi az, ami miatt pár napos pihenőt kell beiktatni a sportéletünkbe? Fogászati kezelések és sport a mai témánk.

Természetesen a sport fajtája meghatározó, hiszen nem mindegy, hogy túráról, jógáról vagy futásról beszélünk, a kevésbé energikus mozgásfajták végezhetők, míg a hajolással, ugrálással, rázkódással járó sportok már kevésbé.

A foghúzások után nagyon fontos a pihenő, ez kulcsfontosságú a gyors és szövődménymentes gyógyuláshoz. Hajoláskor, ugráláskor vérezni kezd a seb, ezért foghúzás után kellő óvatossággal járjunk el és kerüljük a versenysportot, futást, ugrálást, konditermet, ezeket napokra, akár 1 hétre is fel kell függesztenünk a gyógyulás érdekében.

Megerőltető fizikai terheléskor ugyanis a sebben keletkező „vérdugó” kieshet, a fogmeder pedig begyulladhat, amely heves fájdalommal jár.

Általánosságban elmondható, hogy fogkőleszedés, fogfehérítés, gyökérkezelés és kisebb fogpótlások esetén 1 nap pihenő elég, míg foghúzás, szájsebészeti műtétek, fogimplantáció esetében néhány napos szünet szükséges, mely után fokozatos terheléssel térhetünk vissza a sport világába, ám ezek a számok csak irányadóak, minden a műtéttől, egészségi állapottól függően történhet. Megerőltetőbb sportok esetén mindenképp ajánlott legalább három napot várni.

A sporttevékenységen kívül olyan dolgokra is figyelni kell, mint például a fúvós hangszeren való zenélés, az éneklés, hiszen ez mind kihat a gyógyuló szájüreg állapotára.

Műtéti fogeltávolítás (például bölcsességfog eltávolítás) után is a fent említett szabályok érvényesek, ekkor azonban több nap edzéskimaradás javasolt, ugyanis a sportolás, a fizikai munka csak a varratszedés után ajánlott, ez jelenthet egy-másfél hetet is.

Mire kell figyelnünk?

Az edzéshez való visszatérés fokozatosan elkezdődhet, amennyiben megszűnt a vérzés, csökkent az íny duzzanata, nincs fájdalmunk és jó az általános közérzetünk.

Ha szédülés, vagy egyéb kellemetlenség áll fent, akkor még további pár napig szüneteltessük az edzést, vagy végezzük alacsony intenzitású mozgással, mint például a gyaloglás, jóga, túra, séta vagy az elliptikus tréneren való mozgás. Ha testmozgás közben vérzést, erős fájdalmat, duzzanatot tapasztalunk, hagyjuk abba a sportot és forduljunk orvoshoz.

Amennyiben ezeket a tanácsokat betartjuk, és emellett figyelünk a megfelelő tisztításra is, úgy a gyógyulás, regenerálódás jó eséllyel hamarabb és szövődménymentesen lezajlik.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?