Új szuperélelmiszer: az algák

Ma már egyre szélesebb körben ismert a tény, hogy az emberiség élelemmel való ellátása többé nem fenntartható. A bolygónak így is sok millió lakóját sújtja már az éhezés, ezért a kutatók egyik célkitűzése, hogy egy fenntarthatóbb módot találjanak az élelmiszertermelésre, és a legújabb eredmények szerint az algák ebben nagy segítségünkre lehetnek.

A gabonatermelés rengeteg fa kivágását eredményezi, arról nem is beszélve, hogy már nincs annyi földterület a Földön, ami képes lenne annyi embert ellátni, amennyien vagyunk. A hús előállítása rendkívül környezetterhelő, hiszen rengeteg vizet és szintén földterületet igényel. (Akkor még arról nem szóltunk, hogy sokan nem is értenek egyet az állatok vágásával.) A rendelkezésre álló területek pedig nemhogy nőnének, egyre inkább fogynak, hiszen a talaj kimerül, egyre több lakóház épül, és a klímaváltozás is az élelmiszertermelés ellen dolgozik.

Az algák (a cianobaktériumok kivételével) eukarióta szervezetek, tehát valódi sejtmaggal rendelkező sejtekből álló élőlények. Fotoszintézisre képesek, vagyis működésük során oxigént termelnek. Gyökereik, leveleik, törzsük nincs, ellenben jól eléldegélnek az édes és sós vizekben is.

A kutatók most arról beszélnek, hogy az algák biokémiailag szuperélelmiszernek mondhatók, mivel rendkívül magas a fehérje-, szükséges zsírsav-, ásványi anyag, illetve vitamintartalmuk. Ez pont abból a tényből fakad, hogy nincsenek gyökereik, leveleik stb., amelyeket fent kellene tartaniuk, vagyis az összes rendelkezésre álló energiájukat a fent említettek előállítására tudják fordítani.

Habár az algáknak rengeteg faja számos jótékony hatású terméket állít elő, azok közül az emberiség egyelőre csak keveset fogyaszt. Ilyen például a chlorella vagy a spirulina, ezek száraz formában 50-70%-ban tartalmaznak fehérjét, de említhetnénk a tengeri moszatokat is, ami pedig a bélbarát oldódó rostok remek beviteli forrása.

Miért fenntartható az algatermelés?

A fehérjében gazdag élelmiszerek, mint például a szójabab és a hüvelyesek termelésére sajnos már nem igazán áll rendelkezésre még több termőföld. Az algák viszont termeszthetőek olyan helyeken, amely szántásra nem alkalmas, illetve nem biztosít ivóvizet, és ennek ellenére a termesztett algák körülbelül húszszor annyi fehérjét állítanak elő, mint ami a fent említett élelmiszerekben megtalálható. Amíg az algák friss vízben nőnek, addig kevés terhet rónak a környezetre, viszont a tápanyagtartalmuk magas marad.

Ásványi anyagaik a vízben lévő fémionokhoz képesek kötődni, és azokat ki tudják onnan vonni, ezáltal a víztisztításban is szerepük lehet.

Tudjuk, hogy az emberi egészségben bekövetkező legtöbb probléma az oxidációra vezethető vissza, az algák pedig rengeteg antioxidánst állítanak elő, amelyek fogyasztásával hatékonyan felléphetünk a problémákkal szemben.

Termelésük során nincs szükség gyomirtóra vagy rovarirtó szerekre. Sokkal kisebb területen lehet belőlük ugyanakkora mennyiséget előállítani, mint gabonából vagy szójababból.

A jelenlegi legnagyobb kihívás azonban az, hogy a termelést világszínvonalra kellene hozni, el kellene terjeszteni, hiszen egészen addig az algafogyasztás piaci ára az egekben marad. Ha a termelés széles körben elterjedne, az lejjebb vinné az árát is.