Menü

A tonikot a malária ellenszerére használták

A tonik kesernyés ízéért a kinin felelős, kezdetben azonban nem élvezeti cikként fogyasztották, hanem gyógyszerként funkcionált. A tonik két táborra osztja az embereket: vannak, akik imádják a friss, kesernyés ízét, míg másokat a világból is ki lehet kergetni vele. Akik szeretik, odáig vannak a különböző ízesített változatokért és a gin-tonicért is, mégsem tudják sokan, miből készül kedvenc kesernyés italuk.

A tonik ízéért a kinin felelős. Ez egy természetes kristályos alkaloid, amely láz- és fájdalomcsillapító, valamint gyulladáscsökkentő hatással bír. A 17. században malária ellen használták dél-ázsiai és afrikai területeken és egészen a 20. század közepéig alkalmazták ebben a státuszában.

A kinin a dél-amerikai cinchona fa kérgének egyik alkaloidja - kezdetben a kérget kiszárították és porrá őrölték, majd italokba keverték, később két francia gyógyszerész, Pierre Joseph Pelletier és Joseph Bienaimé Caventou vonta ki belőle a tiszta kinint 1820-ban. A quina szó, melyből a kinin elnevezés származik, szent fakérget jelent, valószínűleg ezzel is a gyógyhatására utaltak.

A tonik egy rendkívül keserű ízű vegyületet tartalmaz, amit tehát maláriagyógyszerként alkalmaztak. Nem mindenki érzékeli ugyanakkor azonos mértékben keserűnek a kinin ízét. Az már korábban is ismeretes volt, hogy az ízlelt keserűségre hatnak a gének. Kimutatták ugyanis, hogy a kinin érzékelt keserűsége a 12-es kromoszómán található, keserűségérzékelő receptorokat kódoló génekhez köthető.

A tonikot is eredetileg orvosi célokra használták, többek közt láz és fájdalom csillapításra, lupus és ízületi gyulladás gyógyítására. Mivel a kinin olcsó, ezért van, ahol a mai napig használják, receptre Amerikában is kapható a patikában. A mai tonikokban viszont teljesen elhanyagolható a kinintartalom, csak a jellegzetes kesernyés íze miatt kerül bele.

Németországban – és a legtöbb európai országban – olyan szabályozás van érvényben, hogynéhány kivételtől eltekintve élelmiszerekbe és italokba egyáltalán nem is szabad kinint rakni. Kivételt képeznek az égetett szeszek, melyekben 300mg/l a maximális dózis, a tonikban és a Bitter Lemonban pedig 85 mg/l. De a Mixology szerint amúgy sem kell aggódnunk a túladagolás miatt, mert ha az engedélyezett mennyiségnél többet raknának az üdítőkbe, az olyan keserű lenne, hogy senki nem tudná meginni.

Általánosságban semmi veszélyes nincs a kininfogyasztásban, de bizonyos helyzetekben nem árt az elővigyázatosság. Fülzúgástól (latin nevén tinnitus) szenvedőknek például nem javasolják a nagy mennyiségeket belőle, ahogyan a terhes nőknek sem, a kinin izomösszehúzó hatása miatt. Korábban ugyanis konkrétan használták a kinint a szülés megindítására.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.

A mértékletes sörfogyasztás pozitív hatásai

A sört sokan csak frissítő italnak tartják, pedig a mértékletes fogyasztásnak számos meglepő egészségügyi előnye lehet. A vitamin- és ásványianyag-tartalomtól kezdve a szív- és csontvédelemig, sőt még a stresszoldásban is szerepet játszhat egy korsó sör – természetesen csak akkor, ha tudatosan és mértékkel fogyasztjuk.