Menü

Az uborka meglepő hatásai

Kevés olyan nagyszerű étel létezik a világon, mint az uborka. Ez az alacsony kalóriatartalmú zöldség számos előnnyel rendelkezik, beleértve hidratáló összetevőit és értékes tápanyagait.

Az uborka gazdag forrása az egészségmegőrzésben hasznos fitokemikáliáknak, így a falvonoidoknak, lignánoknak és triterpéneknek, amelyek antioxidáns, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatásai is ismertek. A zöldség leginkább értékes részeit a héj és a magok jelentik, ezek sok rostot és béta-karotint tartalmaznak. A magokban hasznos ásványi anyagok is találhatóak, például kalcium.

Eközben viszont az uborka szegény szénhidrátokban, nátriumban , zsírban és koleszterinben - 100 grammban pedig csupán 16 kalória van (héj nélkül 15). Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság adatai szerint ez a mennyiség egy 2000 kalóriás diéta esetén a napi bevitel 4 százalékát fedezi a C-vitamin, valamint 2-2 százalékát az A-vitamin, a kalcium és vas tekintetében.

Az uborka 95 százaléka víz, így kiváló lehetőséget nyújt a folyadékpótlásra, különösen nyáron. Nagyjából 100 grammnyi uborkaszelet közel olyan jó szomjoltó, mint egy pohár víz. Ezen túlmenően ráadásul ez a zöldség olyan fontos tápanyagokat is tartalmaz, mint a magnézium és a kálium, amelyek szerepet játszanak a hidratációban.

A uborkák hűsítő és nyugtató hatással rendelkeznek, ami helyileg alkalmazva csökkenti a duzzanatokat, és enyhíti az irritációt, illetve a gyulladást. Ennek megfelelően uborkakarikákkal hatékonyan lehet kezelni a reggelente puffadt szemkörnyéket, akárcsak a napozás közben elszenvedett leégést.

Az elmúlt évtizedekben egyre inkább felismerte a tudomány, hogy a K-vitamin fontos szerepet tölt be a csontok egészsége szempontjából, márpedig 100 gramm uborka a napi ajánlott bevitel mintegy ötödét tartalmazza. Egy korábbi tanulmány szerint K-vitamin-bevitellel csökkenthető a csonttörések kockázata, egyben a D-vitaminnal együtt növelhető általa a csontsűrűség, valamint pozitívan hat a kalcium egyensúlyára a szervezetben.

Antioxidánsok

Több antioxidáns is található az uborkában, így C-vitamin, béta-karotin és mangán, valamint flavonoidok, lignánok és triterpének, amelyek gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek.

Az antioxidánsok szerepe a külső környezetben keletkező szabadgyökök semlegesítése: ezáltal számos egészségügyi probléma, például szív- és érrendszeri betegségek, illetve daganatos elváltozások ellen is hatásosak.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.