Az uborka meglepő hatásai
- Dátum: 2023.05.28., 07:55
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- antioxidáns, egészség, hidratás, K-vitamin, uborka, vitamin, víz
Kevés olyan nagyszerű étel létezik a világon, mint az uborka. Ez az alacsony kalóriatartalmú zöldség számos előnnyel rendelkezik, beleértve hidratáló összetevőit és értékes tápanyagait.
Az uborka gazdag forrása az egészségmegőrzésben hasznos fitokemikáliáknak, így a falvonoidoknak, lignánoknak és triterpéneknek, amelyek antioxidáns, gyulladáscsökkentő és rákellenes hatásai is ismertek. A zöldség leginkább értékes részeit a héj és a magok jelentik, ezek sok rostot és béta-karotint tartalmaznak. A magokban hasznos ásványi anyagok is találhatóak, például kalcium.

Eközben viszont az uborka szegény szénhidrátokban, nátriumban , zsírban és koleszterinben - 100 grammban pedig csupán 16 kalória van (héj nélkül 15). Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság adatai szerint ez a mennyiség egy 2000 kalóriás diéta esetén a napi bevitel 4 százalékát fedezi a C-vitamin, valamint 2-2 százalékát az A-vitamin, a kalcium és vas tekintetében.
Az uborka 95 százaléka víz, így kiváló lehetőséget nyújt a folyadékpótlásra, különösen nyáron. Nagyjából 100 grammnyi uborkaszelet közel olyan jó szomjoltó, mint egy pohár víz. Ezen túlmenően ráadásul ez a zöldség olyan fontos tápanyagokat is tartalmaz, mint a magnézium és a kálium, amelyek szerepet játszanak a hidratációban.
A uborkák hűsítő és nyugtató hatással rendelkeznek, ami helyileg alkalmazva csökkenti a duzzanatokat, és enyhíti az irritációt, illetve a gyulladást. Ennek megfelelően uborkakarikákkal hatékonyan lehet kezelni a reggelente puffadt szemkörnyéket, akárcsak a napozás közben elszenvedett leégést.
Az elmúlt évtizedekben egyre inkább felismerte a tudomány, hogy a K-vitamin fontos szerepet tölt be a csontok egészsége szempontjából, márpedig 100 gramm uborka a napi ajánlott bevitel mintegy ötödét tartalmazza. Egy korábbi tanulmány szerint K-vitamin-bevitellel csökkenthető a csonttörések kockázata, egyben a D-vitaminnal együtt növelhető általa a csontsűrűség, valamint pozitívan hat a kalcium egyensúlyára a szervezetben.

Antioxidánsok
Több antioxidáns is található az uborkában, így C-vitamin, béta-karotin és mangán, valamint flavonoidok, lignánok és triterpének, amelyek gyulladáscsökkentő hatással rendelkeznek.
Az antioxidánsok szerepe a külső környezetben keletkező szabadgyökök semlegesítése: ezáltal számos egészségügyi probléma, például szív- és érrendszeri betegségek, illetve daganatos elváltozások ellen is hatásosak.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?