Menü

Megnézzük-e vásárlás előtt, milyen ásványvizet veszünk?

Magyarország, sőt egész Európa az ásványvízforrásoknak a hazája. Mivel sok ilyen természeti kinccsel rendelkezünk, így ezt intenzíven ki is használjuk. Hazánk egyik leggazdagabb ásványvíz lelőhelyekkel rendelkezik. Emellett pedig nagy földalatti vízkészlettel, és rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizekben. A Kárpát-medence sajátossága, hogy a földkéreg üledékes kőzettömegét és az abba zárt vízkészletet a hő nagyobb mértékben járja át, mint a Föld egyéb területein, ennek következtében sok a hévíz-lelőhely, és az ásványvizek viszonylag sok ásványi anyagot tartalmaznak.

Ennek okán, ezen terület alatt kiváló minőségű, szennyeződéstől mentes ásványvíz készletek találhatóak. A vizeink az emberi szervezet szempontjából tökéletes ásványi anyag mennyiségeket tartalmaznak.

Mitől nevezhetünk egy vizet ásványvíznek? Az ásványvíz a földalatti, szennyeződésektől mentes vízrétegekből származik, termelését szigorú előírások szabályozzák. A termékek minőségét folyamatosan hatóságilag ellenőrzik. A természetes ásványvizeink a nemzeti kincsünk. Nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes. Ahogy látjuk, szigorú követelményeknek kell megfelelnie a víz minőségének ahhoz, hogy természetes ásványvíznek nevezhessék. Ezeket a követelményeket hivatalos hatóság, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság ellenőrzi és elismeri.

Tehát azt a vizet nevezhetjük természetes ásványvíznek ami, védett vízadó rétegből származik, és a víz kibocsájtó kutat egy védő terület veszi körül. Eredendően tiszta, szennyeződésmentes, így tisztítást sem igényel. Összetétele ismert és állandó, összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő, tehát semmiféle hozzáadott anyagot (kivéve szén-dioxid) nem tartalmaz. Ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően egészségre kedvező hatású, tehát, semmilyen káros anyagot nem tartalmazhat.

Szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie, néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni. A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet vízadó réteg védi a felszíni szennyeződésekkel szemben. Emellett pedig több ezer éven keresztül szűrődött abba a rétegbe, ahonnan kitermelik. Nagyon fontos, hogy a „természetes ásványvíz” megnevezést egészségügyi hatóság engedélyezi.

De akkor mégis, hogy van az, hogy minden ásványvíznek más az összetétele és íze? Ez attól, függ, hogy az a terület, ahol a víz található, milyen adottságokkal rendelkezik. Mivel a különböző ásványvizeket más-más területen „bányásszák” ki, ezért az adott területnek az ásványtartalma kerül bele a vízbe.

Tehát különbséget tenni az ásványvizek között ásványi anyag tartalmuk, összetételük, ennek következtében ízük alapján lehet. Az összes ásványi anyag tartalma tág határok kb 400 és 2.500 mg/l között változik. Jellegük szerint pedig kalcium, magnézium, nátrium,hidrogén,karbonátos, kloridos, szulfátos vizek, illetve ezek változatai.

A magas kalcium tartalmú vizek sajátossága, hogy szükséges a csontok és fogak egészégének fenntartásához. Szerepe van az izomműködésben, véralvadásban, részt vesz az ingerület átvitelben, különböző membránok épségének fenntartásában, egyes enzimek működésében. De, ezen folyadékok fogyasztása sem fedezi teljes egészében a napi szükséges kalcium mennyiséget.

Magnézium befolyásolj az izomműködést, fontos elme a szénhidrát és fehérje anyagcserének. Hiánya estén ingerlékenység, álmatlanság, koncentrációs nehézségek, izomgörcs, szédülés, fejfájás léphet fel.

Amit még figyelni szoktak az összetétel kapcsán (főleg a gyerekeknek adott ásványvizek kapcsán) a nátrium mennyisége. Segíti a glükóz felszívódását, egyes belső folyamatokhoz nélkülözhetetlen. Azonban túlzott bevitele esetén megváltozik a vízelosztás a szervezetben, magas vérnyomás-, ödéma kialakulásához vezethet, illetve a vesét jelentősen megterheli. Ezért szokták azt tanácsolni, ha kicsi gyereknek választunk vizet, nézzük meg, hogy minél kevesebb legyen ennek az értéke.

Persze sokan gondolják úgy, hogy az ásványvizekkel csak rengeteg szemetet termelünk, és amúgy a csapból folyó ivóvíz is tökéletesen megfelel arra, hogy oltsuk a szomjunkat. Azonban vannak olyan települések, ahol nem túl jó a vízminőség és rákényszerülnek a palackozott folyadékokra. Ha pedig a környezetünkért tennénk jót, de nem szeretnénk lemondani az ásványvízről, akkor már ballonos változatokat is kérhetünk, vagy vásároljunk minél nagyobb kiszerelést az adott termékből. Fontos és megemlítendő, hogy a hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, de ezen kívül palackozott forrásvíz, ivóvíz, és különféle dúsított, illetve ízesített vízalapú ital is forgalomban van.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.