Menü

A szenvedélybetegségek kezelési lehetőségei

A drogfogyasztás és szenvedélybetegségek kapcsán a gyógyítás és kezelés több szakaszát különítjük el. Beszélhetünk prevencióról (megelőzés), intervencióról (közbeavatkozás), és rehabilitációról (visszasegítés). Érdemes átnézni, hogy mit jelentenek és tartalmaznak pontosabban ezek a szakaszok.

Prevenció

A szenvedélybetegségeket könnyebb megelőzni, mint kezelni, mert a kialakult szerfüggőség gyógyítási aránya korántsem olyan magas, mint amennyi energiát belefektetnek a szakértők. Számos intézmény, alapítvány vállal felvilágosító előadásokat és bemutatókat, amelyek során megismertetik a drogfogyasztásra fogékony (leggyakrabban fiatalkorú) hallgatóságot a drogfogyasztás valós kockázataival, mellékhatásaival, hogy amikor szembekerülnek a csábító helyzettel, meglegyen az a tudás, azok az érvek, amelyek visszatartó erőként szolgálhatnak.

Bár nem szorosan köthető a prevenció témaköréhez, mégis fontos megemlíteni, hogy azoknál a fiataloknál, akik életében jelen van olyan tényező, amely jellegénél fogva elutasítja a drogokat, és közösséget nyújt, sokkal kisebb a szenvedélybetegségek kialakulásának esélye. Ide tartoznak a sportegyesületek, egyházak, cserkész szövetségek stb. Szaporodnak azok a szerveződések is, amelyek felvállalják a régi ifjúsági klubok szerepét, ezzel biztosítva, hogy a fiatalok szabad és kreatív elfoglaltságokat találjanak és ne kerüljenek olyan közegbe, amely veszélyeztető tényezők közelébe vihetnék őket. Ezeken a helyeken tanácsadási, kortárssegítői támogatás is biztosítanak, ilyen például a győri Színes tér.

Intervenció

Amikor mégsem volt elegendő a visszatartó erő, már közbeavatkozásról beszélünk. Az illegális drogot használó személyek az igazságszolgáltatással kerülhetnek szembe, illetve túlzott szerhasználat esetén egészségügyi intézménybe kerülhetnek, ahol elvonáson vesznek részt, melynek első lépése a detoxikáció. Ilyenkor kiürítik a szervezetből a veszélyes anyagokat, majd lehetőséget adnak a szervezetnek, hogy ne sóvárogjon a továbbiakban a szer után (elvonás). Ez több hetet is igénybe vehet. Legyen szó bírói gyakorlatról, vagy kórházi ellátásról, a célkitűzés mindkét esetben hasonló, azonban az azt megelőző folyamat különbözik.

Míg az igazságügyi folyamatban egyfajta kriminalizáció indul meg (a szerfogyasztó első élménye az lesz, hogy ő bűnöző), addig a kórházi kezelések esetén beteggé válás történik. A kisebb mennyiségű szerhasználatot/birtoklást követően a hazai bíróság bevett szokása az elterelésre irányítás, ami a kórházi ellátás (veszélyeztető állapot elhárítása) után ugyancsak felmerül. Az elterelés során felmérik a szerhasználat fokát, majd egyéni és csoportos foglalkozáson törekszenek megszüntetni a függőség kialakulásának kockázati tényezőit és betekintést adni a szenvedélybetegség kockázatába. Az elterelés folyamata hat hónapot ölel fel. Az addiktológiai és pszichiátriai osztályok jellemzően elsősorban az egészségügyi állapot helyreállításában és fenntartásában segédkeznek, valamint abban segítik a beteget, hogy folytatni tudja életét.

A teljes visszailleszkedés elősegítését, illetve a szermentes élet (absztinencia) fenntartását viszont más intézmények végzik (rehabilitáció, lásd lejjebb). Az intervenciós folyamatban több személy összehangolt munkája szükséges a lehetséges absztinencia eléréséhez. A pszichiáter/addiktológus orvos a fizikai gyógyulásban, a pszichológus a lélek megerősítésében, míg a szociális munkás a környezet és támogató rendszer előkészítésében kap jelentős szerepet. A szenvedélybetegek esetében különösen nagy hangsúlya van a több szempontú, és több szakterületet átölelő (multidszciplináris) munkának. A kórházi ellátás lezárását követően lehetőség van további segítség igénybevételére. Léteznek addiktológiai és drogambulanciák, ahol terápiás lehetőség, orvosi kezelés mellett tűcsere, valamint metadon program is zajlik.

A szenvedélybetegek javulásának egyik talán legjelentősebb hátráltató tényezője a fenntartó környezet. E hatások kiküszöbölésére születtek meg a rehabilitációs intézmények, amelyek a gyógyító közösségek erejét használják ki a szenvedélybetegek gyógyításában.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Természetes gyógymódok elfertőződött sebre

Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.