Fermentáljunk, de hogyan?
- Dátum: 2023.09.26., 04:59
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alma, befőttesüveg, belek, élelmiszer, erjeszt, fermentálás, hőmérséklet, immunrendszer, jótékony, káposzta, módszer, nedves, savanyítás, savanyított, só, steril, száraz, szervezet, tartósítás, tejsavbaktérium, víz, zöldségek
Mi is az a fermentálás? Tulajdonképpen egy ősrégi módszer az élelmiszerek tartósítására, mesterséges tartósítószerek nélkül. A fermentált élelmiszerek jótékony hatásúak a szervezetre! Ha szeretné a tartósításnak ezt a módját kipróbálni, akkor érdemes elolvasnia cikkünket.
Miért olyan egészségesek a fermentált ételek?
Egyszerű választ adok: mert élő élelmiszerek. Enzimeket és aktív tejsavbaktériumokat tartalmaznak, ezek pedig egészséges bélflórát biztosítanak, s mivel köztudott, hogy az immunrendszerünk nagy része a belekben található, és a fermentált élelmiszerek támogatják a belek egészségét és ezáltal az immunrendszert is, emellett csökkentik a káros baktériumokat, vírusokat, gombákat.
A fermentált zöldségek számos vitamint és tápanyagot tartalmaznak, amelyek támogatják a test sav-bázis háztartásának kiegyensúlyozását. A fermentálás vagy savanyítás egy technika, amely során a tejsavbaktériumok segítségével erjesztjük a zöldségeket.

Fermentálás otthon? Igen! Könnyedén!
Ha kedvet kapott otthon fermentált élelmiszereket készíteni, akkor jó hír, hogy egyszerű és gyors folyamatról van szó, mely könnyen elsajátítható és szinte minden zöldség fermentálható.
A fermentálásnak több fajtája ismert, ebből alapvetően kettőt említek: száraz és nedves fermentálás. A száraz módszer sóval történik. A zöldségekre szórjunk 2% sót (azaz 20 g só, jól keverjük össze, majd nyomjuk ki a levét.
A nedves fermentálás során sóoldatot használunk, amelyet a zöldségekre kell önteni. Ehhez a zöldségtől függően literenként 20-40 g sóra van szükség. A só eltávolítja a vizet a zöldségekből, és a kívánt sóoldatot állítja elő, amelynek el kell fednie a zöldségeket, tartósítva azokat.
Mindkét savanyítási folyamat sikeréhez -a steril elkészítési körülmények mellett - a kiváló minőségű só, a jól záródó befőttesüveg és a megfelelő hőmérséklet szükséges, illetve légmentes lezárás. A fermentációs folyamatban egy-két nap elteltével buborékok és/vagy hab képződése figyelhető meg. A savanyított zöldségeket sötét szobában kell hagyni öt-hét napig, 20 - 24 ° C hőmérsékleten. Ezután lehet kóstolni.

Fermentálni lehet gép segítségével, de anélkül is.
Ha valaki először próbálja ki ezt a fajta módszert, érdemes először káposztával kezdeni, azt nem igazán lehet elrontani, de nagyon könnyű az almával is. Kezdőként az uborka, a sárgarépa vagy a jégcsap retek is jó választás lehet.
Nyári kellemetlenségek nyomában – mit tehetünk a lábszag ellen?
A kánikulában sokan tapasztalják, hogy a lábuk fokozottan izzad, ami zavaró szagok kialakulásához vezethet. A tünetek gyakran kényelmetlen helyzeteket teremtenek, ugyanakkor tudatos odafigyeléssel és néhány egyszerű napi szokással teljesen kézben tarthatjuk a problémát.
Friss ízek az ablakpárkányról
A lakásban nevelt növények nemcsak dekoratívak, hanem a mindennapi főzés során is hasznosak lehetnek. A friss fűszernövények és ehető zöldek egész évben kéznél vannak, miközben természetesebbé és kellemesebbé teszik az otthoni környezetet.
Ehető gyomnövények
A gyomnövények többségére gyakran bosszantó betolakodóként tekintünk, pedig számos fajuk értékes tápanyagforrás és sokoldalúan felhasználható a konyhában. Az ehető vadnövények újrafelfedezése nemcsak az egészséges táplálkozást, hanem a fenntarthatóbb életmódot is támogatja.
Növényi szimbólumok, amiket érdemes életünk részévé tenni
Rengeteg jelképet ismerünk, melyekkel találkozunk életünk során. Egyes virágok, növények is jelképes jelentőséggel bírnak, sőt, pozitív hatással is lehetnek ránk.
Milliós bírság is fenyegethet: a parlagfű elleni védekezés nemcsak kötelesség, hanem közös érdek is
A nyári-őszi időszak minden évben egyre többek számára nem a gondtalan szabadtéri programokról, hanem a tüsszögéssel, szemviszketéssel és folyamatos orrfolyással járó allergiaszezonról szól. Ennek egyik legfőbb okozója a parlagfű, amely Magyarországon az egyik legelterjedtebb és legagresszívebb gyomnövény.