A beteges birtoklási vàgy kialakulása
- Dátum: 2023.10.07., 22:45
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- birtoklás, energia, kapcsolatok, mánia, psziché, ragaszkodás, szeretet, vágy
A birtoklás az emberi természet természetes része, ha ésszel csináljuk, kontroll alatt tartjuk. A birtoklás – sajnos – ma már teljesen természetes dolog, sőt törekszünk arra, hogy minél több javat magunkénak tudhassunk, ahogy törekszünk arra is, hogy minél több ismeretségünk legyen. Ez utóbbinál csak az a baj, hogy a birtoklás minden esetben azt feltételezi, hogy a birtokolt dolog egy tárgy, eszköz, vagy képesség. Márpedig embert nem lehet birtokolni… valójában nem, mivel mindenkinek van szabad akarata.

Meg kell tanulni megválni javainktól
Már az óvodában igyekeznek megtanítani a gyerekeknek azt, hogy a sütit meg kell osztani a többi gyerekkel, az otthonról bevitt játék valójában csak akkor játék, ha funkcióját megtartja a közösségben is. És ha esetleg megsérül, használhatatlanná lesz, nem szabad senkit sem okolni érte. Ám amikor felnövünk, és munkát fektetünk a javak megszerzésébe, erről elfeledkezünk többnyire. Munkánkat nem csupán a felhalmozott javak gyűjtésével, az arra való ,,vigyázással” tudjuk megbecsülni, hanem azzal is, hogy lemondunk róla egy másik embertársunk javára. A lényeg, hogy ezt egészséges egyensúlyban kell tartani.
Elköteleződési effektus
Ez az a cselekvés, mely arra irányul, hogy többre értékeljük azt a tárgyat, amit birtoklunk, a miénk, mint egy hasonló tárgyat, ami nem a miénk. Tehát választás esetén a racionalitás sokkal kisebb szerepet játszik. Komoly kutatásokat végeztek, hogy miért van ez így. Egyes emberek azért szeretnek jobban birtokolni, mint embertársaik, mert különbözőként köteleződnek el a megszerzett javak iránt – értékük szerint, mely szubjektív.
Az agykéreg aktivációja vásárlás alatt negatív, míg eladás esetén pozitív volt. A tárgyhoz való elköteleződést nem a tulajdonhoz való vonzódás, hanem maga a tulajdon jog érzése növeli.
Birtoklás a párkapcsolatban

Birtokolni csak azt lehet, ami alárendelt, ami felett állunk. Ilyenkor esünk abba a hibába, hogy saját képmásunkra akarjuk faragni párunkat. Van olyan is, amikor az egyikük önként – gyakorlatilag – feladja a személyiségének nagy részét, párjára fókuszál, miközben saját maga nem fejlődik tovább adott úton, melyen valamikor elindult.
Birtokolni úgy is lehet, hogy a nő anyaszerepet, vagy épp fordítva, a férfi apaszerepet tölt be valójában. Idővel, ilyenkor történik az, hogy a ,,gyereket játszó” fél egy idő után fellázad, akármennyire is ,,jó dolga” volt addig. Minden szerelemben van egy egészséges mértékű birtoklás, ami akár előrébb is viheti, kitartóbbá, ellenállóbbá teheti a kapcsolatot.
A birtoklási vágy – amikor már kóros
Biztos mindenki hallott már olyan idős emberről, aki gyűjtöget, kontrollálatlanul, megszámlálhatatlanul sok mindent. Oda kell figyelni az intő jelekre, és segítséghez juttatni azt, aki ilyen problémával küzd. Mindenki számára világos a párkapcsolati birtoklás: a legkárosabb dolog egy kapcsolatra nézve. Ilyenkor érdemes felkeresni egy családterapeutát, hogy megmutassa nekünk, hogy hol hibáztunk – most hol hibázunk.

Azok között az emberek között, akiknek van Istenhite, sokkal kevesebb az, aki imád birtokolni. Egyrészt, mert hittel élő emberek kevésbé becsülik a pénzen vett javakat. Másrészt pedig beléjük lett nevelve, hogy valójában nem birtokolnak semmit, mert minden, ami a világon van, Isten tulajdona.
Lehet most húzni a szánkat, de az tény, hogy ezekkel az egyértelmű paraméterekkel le van fektetve sok olyan dolog, ami akár egy párkapcsolatot is tönkre tehet, akármilyen nagy szerelemmel is kezdődött.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.