A beteges birtoklási vàgy kialakulása
- Dátum: 2023.10.07., 22:45
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- birtoklás, energia, kapcsolatok, mánia, psziché, ragaszkodás, szeretet, vágy
A birtoklás az emberi természet természetes része, ha ésszel csináljuk, kontroll alatt tartjuk. A birtoklás – sajnos – ma már teljesen természetes dolog, sőt törekszünk arra, hogy minél több javat magunkénak tudhassunk, ahogy törekszünk arra is, hogy minél több ismeretségünk legyen. Ez utóbbinál csak az a baj, hogy a birtoklás minden esetben azt feltételezi, hogy a birtokolt dolog egy tárgy, eszköz, vagy képesség. Márpedig embert nem lehet birtokolni… valójában nem, mivel mindenkinek van szabad akarata.

Meg kell tanulni megválni javainktól
Már az óvodában igyekeznek megtanítani a gyerekeknek azt, hogy a sütit meg kell osztani a többi gyerekkel, az otthonról bevitt játék valójában csak akkor játék, ha funkcióját megtartja a közösségben is. És ha esetleg megsérül, használhatatlanná lesz, nem szabad senkit sem okolni érte. Ám amikor felnövünk, és munkát fektetünk a javak megszerzésébe, erről elfeledkezünk többnyire. Munkánkat nem csupán a felhalmozott javak gyűjtésével, az arra való ,,vigyázással” tudjuk megbecsülni, hanem azzal is, hogy lemondunk róla egy másik embertársunk javára. A lényeg, hogy ezt egészséges egyensúlyban kell tartani.
Elköteleződési effektus
Ez az a cselekvés, mely arra irányul, hogy többre értékeljük azt a tárgyat, amit birtoklunk, a miénk, mint egy hasonló tárgyat, ami nem a miénk. Tehát választás esetén a racionalitás sokkal kisebb szerepet játszik. Komoly kutatásokat végeztek, hogy miért van ez így. Egyes emberek azért szeretnek jobban birtokolni, mint embertársaik, mert különbözőként köteleződnek el a megszerzett javak iránt – értékük szerint, mely szubjektív.
Az agykéreg aktivációja vásárlás alatt negatív, míg eladás esetén pozitív volt. A tárgyhoz való elköteleződést nem a tulajdonhoz való vonzódás, hanem maga a tulajdon jog érzése növeli.
Birtoklás a párkapcsolatban

Birtokolni csak azt lehet, ami alárendelt, ami felett állunk. Ilyenkor esünk abba a hibába, hogy saját képmásunkra akarjuk faragni párunkat. Van olyan is, amikor az egyikük önként – gyakorlatilag – feladja a személyiségének nagy részét, párjára fókuszál, miközben saját maga nem fejlődik tovább adott úton, melyen valamikor elindult.
Birtokolni úgy is lehet, hogy a nő anyaszerepet, vagy épp fordítva, a férfi apaszerepet tölt be valójában. Idővel, ilyenkor történik az, hogy a ,,gyereket játszó” fél egy idő után fellázad, akármennyire is ,,jó dolga” volt addig. Minden szerelemben van egy egészséges mértékű birtoklás, ami akár előrébb is viheti, kitartóbbá, ellenállóbbá teheti a kapcsolatot.
A birtoklási vágy – amikor már kóros
Biztos mindenki hallott már olyan idős emberről, aki gyűjtöget, kontrollálatlanul, megszámlálhatatlanul sok mindent. Oda kell figyelni az intő jelekre, és segítséghez juttatni azt, aki ilyen problémával küzd. Mindenki számára világos a párkapcsolati birtoklás: a legkárosabb dolog egy kapcsolatra nézve. Ilyenkor érdemes felkeresni egy családterapeutát, hogy megmutassa nekünk, hogy hol hibáztunk – most hol hibázunk.

Azok között az emberek között, akiknek van Istenhite, sokkal kevesebb az, aki imád birtokolni. Egyrészt, mert hittel élő emberek kevésbé becsülik a pénzen vett javakat. Másrészt pedig beléjük lett nevelve, hogy valójában nem birtokolnak semmit, mert minden, ami a világon van, Isten tulajdona.
Lehet most húzni a szánkat, de az tény, hogy ezekkel az egyértelmű paraméterekkel le van fektetve sok olyan dolog, ami akár egy párkapcsolatot is tönkre tehet, akármilyen nagy szerelemmel is kezdődött.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.