Menü
  • Táplálkozás
  • Ételek, amik fejfájást okozhatnak

Ételek, amik fejfájást okozhatnak

Migrénünk és fejfájásunk sok mindentől lehet: stressz, kimerültség, folyadékhiány, túl hangos, zajos környezet. Mindezeken kívül azonban bizonyos ételek és italok is kiválthatják - kutatások szerint 10-ből egy embernél a táplálkozás okozza a tüneteket.

Érett sajtok

A cheddar, a kéksajt és a camembert egy tiramin nevű aminosavat tartalmaz, amely fejfájás kiváltója lehet akkor, ha kevés van a szervezetünkben a lebontását segítő enzimből. Ha az érett sajtok fogyasztása után fejfájást tapasztalunk, válasszunk inkább frissebb változatokat, például ricottát vagy mozzarellát.

Vörösbor

Az alkohol dehidratáló hatása közismert, de a vörösborban található tannin olyan vegyületek termelését serkenti az agyban, melyek migrént okozhatnak. A magasabb tannintartalmú borok helyett mint a Malbec vagy a Tannat, érdemes alacsonyabb tannintartalmúakat inni, mint a Cabernet vagy a Merlot.

Feldolgozott húsipari termékek

A szalámiban, kolbászban, és a halkonzervekben is sok a tiramin, akárcsak az érett sajtokban. Ráadásul a virslikben, baconben, sonkában a tiramin mellett sok a nitrát és a nitrit is, melyek értágító hatása az arra hajlamosaknál fejgörcsöket okozhat. Hasonló a helyzet a savanyított, fermentált ételekkel, mint a savanyú káposzta vagy a kimchi.

Kávé

Az erek kitágulása is okozhat fejfájást, a kávában lévő koffein viszont szűkíti az ereket. Hogy akkor miért fájhat mégis a kávétól a fejünk? Azért, mert a koffeinbeviteltől függően váltakozva tágulnak illetve szűkülnek az erek, ami a fejünkben kellemetlen lüktetést okozhat.

Aszalt gyümölcsök

Az aszalt gyümölcsök esetében a tiramin a ludas, valamint a szulfitok, amiket az aszalványok tartósításához használnak, így sokan számolnak be fejfájásról például mazsola vagy aszalt szilva fogyasztása után.

  • A rovat további cikkei

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye

A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.