Menü

Karbonlábnyom – Te figyelsz arra, hogy mit hagysz magad mögött?

Mindenkit érintő probléma, amikor arról beszélünk, hogy az éghajlatok rohamos ütemben változnak, vagyis a téli időszakokban egyre melegebb van, csapadék viszont egyre kevesebb. Tehetünk mi magunk az ellen, hogy ez a folyamat lassuljon.

A karbonlábnyom egy mutató arra, hogy a cégek vagy magánszemélyek élete alatt mennyi üvegházhatású gázt (ÜHG) engednek, akarom mondani termelnek, ami a levegőben kerül. A karbonkibocsátás összefoglalóan mutatja az összes ilyen hatású gázt, melyet közvetetten vagy közvetlenül is kiengedünk. Minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb mutatóval rendelkezik és minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatlatra és a környezeti tényezőkre gyakorolt hatása. Mértékegysége a tonna széndioxid egyenérték / fő.

Amikor egyéni karbonlábnyom meghatározásról beszélünk, meg kell vizsgálni háztartásunk energiafogyasztását, hogy mennyit használjuk autónkat, milyen fogyasztási és étkezési szokásaink vannak, mennyi hulladékot termelünk és amire nem is gondolunk sokszor, hogy milyen szolgáltatásokat veszünk igénybe és azt hányszor tesszük.

A legutóbbi azért is érdekes, mert vannak bizonyos cégek, akik már komolyan odafigyelnek arra, hogy lábnyomukat csökkentsék, mint például a légi közlekedésben is. Vannak olyan cégek, akiknél tudunk úgy jegyet vásárolni egy repülőútra, hogy a megtett út hosszára kiszámítják mennyi fát ültessenek, és ezt a jegy megvásárlásával meg is teszik.

Számos módon tehetünk azért, hogy a lábnyomunkat csökkentsük. Egyik legjelentősebb módja, hogy odafigyelünk étkezésünkre. Mindig keressük a szezonális termékeket a boltok polcain vagy a piacokon, amiket helyben meg tudnak termelni, ne kelljen öt országon át szállítani. Igyekezzünk a vörös hús fogyasztását mérsékelni. Bevásárlásnál újra felhasználható szatyrokat, zsákokat használjunk és a lehető legkevesebb csomagolást tartalmazó élelmiszereket válasszuk és csak annyit vegyünk, amit fel is használunk vagy megeszünk. Ruháinkat vegyük másodkézből és adjuk el, amit már nem használunk fel, hiszen a ruhaipar az egyik legnagyobb lábnyomot hagyó réteg.

Gyűjtsünk szelektíven és keressük az újrahasznosított termékeket, amit lehet, azt pedig komposztáljunk. Mozogjunk, sétáljunk többet, vagy vegyük igénybe a tömegközlekedési eszközöket, csökkentsük a minimálisra kocsink használatát. Cseréljük le a régi izzóinkat energiatakarékosra, ez többek között olcsóbb számlákat is fog eredményezni. Teli dobbal mossuk a ruhákat és használjunk ÖKO mosószereket, mint például a mosódió. Éjjelre húzzuk ki az elektromos készülékeket, a stand by mód is meglepően sokat energiát pazarol.

Azzal, hogy tudatosan odafigyelünk, hogy nem pazaroljuk az energiaforrásainkat, annyit élelmiszert fogyasztunk, amire szükségünk van és figyelünk az egyensúlyra, akkor sokat tehetünk környezetünkért.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.