A modern világ létszükséglete: az utazás

Az egyik legfontosabb érték a modern generációk számára az utazás lett. Az utazások alapját ma már az élményközpontúság, és egy kultúra megismerése jelenti. A fiatalokat, de az idősebb generációt is a turizmus rengeteg formája csábítja szerte a világban. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy az utazás hogyan vált a mai világ létszükségletévé.

Az utazások kapcsán a legalapvetőbb tényező az élményközpontúság, vagyis az a szemlélet, hogy nem (feltétlenül) az határozza meg a társadalmi státuszt, kinek mennyi pénze, vagy milyen ingóságai vannak, hanem milyen tapasztalatokkal és élményekkel rendelkezik a világról. Az élmények szempontjából az utazás pedig nagy jelentőséggel bír. Sokszor hallott közhely, hogy hiába van valakinek sok pénze, attól még lehet boldogtalan, viszont az utazás (különösen ha olyan emberekkel megyünk akiket szeretünk, akkor) egyértelműen egy pozitív élmény. A modern generáció számára szinte prioritás lett az utazás, hiszen ennek apropóján rengeteg behatás, és impulzus éri az embereket. Ráadásul utazni egyfajta divattá is vált.

Az utazáson belül a szabadban felfedezhető óvárosok, festői tájak lesznek a dominánsak, mivel sok utazó próbál költséghatékony lenni, viszont közben élményeket gyűjteni. Ezután pedig a múzeumok, kastélyok következnek, mivel ezek adják egy ország legszembetűnőbb kultúráját. Valamint sokan, – tekinthető ez negatívumnak, és pozitívumnak is – a közösségi média hatására mennek egy-egy adott helyre, sok olyan embert látni, akinek például a közösségi oldalai egyöntetű utazásokból, különböző országokból, és festői helyszínekből állnak. Persze ezzel jócskán valótlan képet lehet festeni a hétköznapi életről, viszont ilyen helyzetekben is mindig az utazás szépsége kerül középpontba.

Az utazás már nem valódi pihenés

Fontos megérteni, hogy a fiatalabb utazók nem feltétlenül a pihenést keresik mikor nyaralni mennek. A korábbi, vagyis idősebb generáció sokszor pihenni, kikapcsolódni ment el egy üdülőhelyre. Ezzel szemben ma már az utazás is keretek között van, az emberek a nagyvárosok közepén foglalnak szállást, vagy legalább próbálnak minél közelebb a városközponthoz megszállni, a tömegközlekedésről előzetesen egyszerű tájékozódni. Az utazás szinte minden részletét előzetesen megtervezzük az interneten fellelhető információk segítségével.

Valójában a szállásra csak pihenni járunk este, és egész nap sokan a nagyvárosokban vannak, múzeumokat, parkokat, kastélyokat néznek, valamint este kipróbálnak valamilyen helyi ételt, italt. Új impulzusok, behatások pedig folyamatosan érik az utazókat, viszont ezeket általában turistákkal teli, zsúfolt múzeumokban, nevezetességeknél éljük meg. Az utazások alatt összegyűjtött élmények utólagosan egy nagy általánossággá, egyfajta kulturális leképeződéssé állnak össze.

Egy idő után úgy érezhetjük, hogy például az európai kultúrából már mindent láttunk, és az Egyesült Államokba, vagy valamilyen ázsiai országba “kell” mennünk. Itt megint új élmények jönnek szembe, viszont leszámítva egy-két extrém helyet a saját biztonságunkat, kényelmünket itt is megvehetjük. A turizmus az egész Földön különböző kulturális sajátosságokat leszámítva globális keretek között van, ezzel is segítve turisták millióit.

Egy utazás során azt vesszük észre, hogy eltöltöttünk 3-4 napot egy nagyvárosban úgy, hogy naponta 10 kilométereket gyalogoltunk, izomlázunk van, folyamatosan ingáztunk a metrón, buszon a város különböző pontjai között. Valódi pihenés helyett, sokkal inkább új élményeket, kulturális tapasztalatokat szereztünk, amelyekre később visszaemlékezhetünk, valamint az adott városról is lett egy benyomásunk. Persze felvetődik a kérdés, hogy akkor megéri-e utazni, viszont a válasz utólag mindig az lesz, hogy: Igen, a rengeteg látnivaló megérte a befektetett energiát.

De akkor most költünk, csak mégsem?

Az utazás anyagilag is furcsa jelenség lett, mivel pont a társadalmi kényszer miatt sokan hajlandók egy-egy utazásra költeni, mégis „beosztó” módon teszik azt. Olyan élményekre áldozunk, amelyekre szívesen emlékezünk majd vissza, de közben mindig azt nézzük, hogy minél olcsóbb legyen valami. Inkább az ingyenesen megnézhető múzeumba megyünk fiatalként, csak azért, hogy spóroljunk, de közben a jobb szállásért mégis többet fizettünk. A helyi étterem helyett, inkább egy új gyorséttermet választunk, ahol olcsóbban tudunk kajálni. Tehát mondhatni, hogy egy-egy utazás alkalmával is valamiféle biztonságot akarunk magunk körül fenntartani, nem akarunk kilépni túlságosan a saját komfortzónánkból, különösen igaz ez külföldi utazások esetén.

Menjünk múzeumba, esetleg járjuk le a lábunkat egy túrán, feküdjünk a tengerparton mind-mind eltérő kikapcsolódási forma, de minden az utazásról szól. A fiatalabb generáció utazási szokásai megváltoztak, átalakultak, az utazás pihenés helyett sokkal inkább egy kulturális élménygyűjtés lett. A túlturizmus jelensége már rengeteg helyen jelen van, hiszen rengeteg ember ugyanazokra a helyekre akar eljutni, és a turizmus egy (jelenleg) kifogyhatatlan ipar. Anyagilag pedig az utazás már jóval elérhetőbb, mint korábban, és pont emiatt az idősebb, és a fiatalabb generáció is egyre többet, és sokszor egyre távolabbi országokba akar utazni.