Menü

Újra hódít a borostyánkő, de valóban használ?

A természetetgyógyászok, szerint a borostyánnak számos jótékony hatással van a szervezetünkre nézve. Az ebből készült nyakláncok, amiket a kisgyerekeknek készítenek, pedig javítják a baba közérzetét, csillapítja a fogzás okozta fájdalmakat és az azzal járó kellemetlen érzéseket. Állítólag biztonsági kapoccsal és csomózással készített termékek ezek. Az anyukák körében pedig ismét parázs vita alakult ki, azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire hatásos, vagy csak puszta átverés. Na meg persze, hogy ez mennyire veszélyes, ugyanis, ha elszakítja a gyermek, akkor fulladást okozhat.

A belegabalyodásról, meg lerántásról, beleakadásról nem is beszélve. Hiszen minden anyuka tudja, hogy a kicsik számára nincs lehetetlen, és képesek szétkapni bármit két másodperc alatt. Ezek hallatán, felbuzdulva (na meg persze kaptunk mi is ajándékba) kíváncsi voltam, hogy most mi az álláspontfoglalás ezekkel a termékekkel kapcsolatba. És ahogy az egyetemen is megtanultuk, vitás kérdésben hallgattassék meg minden érintett véleménye.

Azt tapasztaltam, hogy az anyukák véleménye még a mai napig is megosztott a kérdéskörrel kapcsolatban. Van, aki ráadja a gyermekére, de azért a legtöbb kommentelő arra voksolt, hogy életveszélyes, hatástalan és soha nem használná. Mondanom se kell, milyen vita kerekedett pár percen belül. 2015-ben pedig egy bevizsgálás következtében a fogyasztóvédelem számos borostyánnyakláncot betilttatott, és az üzletláncok sorra hívták vissza a termékeiket. Az indok pedig nem más volt, mint, hogy nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek, a használata során a kisgyermek a szájába veheti a nyakláncot, amelyről gyöngyök törhetnek le. Ami pedig fulladáshoz vezethet.

De ha ilyen veszélyes, akkor hogyan alakulhatott ki, hogy segítséget nyújthat a fogzás során? Az egyik magyarázat a kő hatására, hogy a bőrrel érintkezve a testhő következménye képpen illóolajok szabadulnak fel a borostyánból, melyek a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutnak.

A borostyán, lényegében egy fosszília, hiszen nem más, mint megkövesedett fenyőgyanta. Gyakran zárványok is találhatók benne, ami nem más, mint apró levelek, gallyak vagy állatok. Általában sárga, barna színű, de fehér sötétbarna, fekete, zöld, vörös és kék színben is előfordul. Már az őskorban ismerte és használta az ember, illetve kereskedtek is vele. Talán mindenkinek ilyenkor a Római Birodalom borostyánútjára gondol ilyenkor, és nagyon helyesen.

Ékszerek és dísztárgyak mellett, parfümök alapanyaga, de a gyógyászatban is használták. 150 °C-on meglágyul, 250 °C fölött megolvad. A 19. századig nem bányászták, pusztán csak azok a kövek kerültek forgalomba, amit a tengerparton találtak. Ma már bányásszák is, sőt mesterségesen is előállítják. Gyanítható, hogy a nagytömegű árusítás folyamán eladott termékek, az utóbbiból készülnek. Ennek okán nem is tartalmazhatja az évezredek alatt megkeményedett növényi anyagokat, hiszen laboratóriumban, vegyi anyagokból állítják elő. Illóolaj egyáltalán nincs benne, így tévedés ennek tulajdonítani a hatást.

A másik érv, amit a nyakláncok mellett szoktak említeni, hogy a borostyánnak elektromágnes aktivitása van, és jelentős mennyiségű organikus, tisztán természetes energiát termel. A borostyán dörzsölés hatására valóban elektromos lesz. Ezt a tulajdonságát már az ókor óta ismerjük. De az is megállapítható, hogy több műanyag is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Tehát ha van is valamilyen hatása a borostyánkőnek, az biztosan nem az organikus energiatermelésére vezethető vissza.

Az orvosok szerint, nincs jótékony hatása, sőt életveszélyes a termék használata. Egyetlen olyan vizsgálat sem ismert, amely a borostyánkőt fogzást elősegítő, fájdalmat csökkentő hatását igazolná. Nyakláncot helyezni a baba nyakába életveszélyes, és nem pusztán abból kifolyólag, hogy elszoríthatja a végtagot, hanem a leszakadó szemek lenyelése fulladást okozhat. Több anyuka pedig arról számolt be, hogy az ásványnak hitt műanyagot, könnyedén kettéharapta a csöppség. A forgalmazók a nagyobb vásárlás reményében, azt állítják, hogy nem okozhat problémát, mivel mindenféle biztonsági dologgal készítik. De ahogy a cikk elején is említettem, a gyerekek számára nincs lehetetlen.

Mindezek mellett, azt sem tudhatjuk, hogy valódi ásvány-e, vagy utánzat. Ugyanis, ahogy már fentebb is említettük, a mesterségesen előállítottak vegyi anyagokat tartalmaznak, ami súlyos allergiát okozhat. Úgy, hogy nem, hogy segíteni, még több kárt is okozhat. A valódi növényi gyantát nem kaphatjuk meg pár ezerért, hanem mélyen a zsebünkbe kell nyúlni hozzá. Úgy hogy ez is egy árulkodó jel lehet, ha nagyon olcsón jutunk egy-egy darabhoz.

Most pedig összegezzük mindazt, amit valóban tudunk: a fogzáskönnyítő hatása tehát nem ismert, nincs rá hiteles, kutatáson alapuló bizonyíték. A láncot forgalmazók honlapjain megtalálható vásárlói beszámolók persze mind pozitív vélemény, de nem tudhatjuk mennyi a valóság alapja, vagy csak pusztán átverés. Ha pedig az internetes fórumokon olvasható fogyasztói tapasztalatokat nézzük, a kép meglehetősen vegyes, ugyanis van, aki mellette, és van, aki ellene voksol.

Ami biztos, hogy a gyerekek foga egy idő után kibújik, a fájdalom meg múlik. A nyaklánc népszerűsége persze nem meglepő, amit egyrészt az erős marketing kampánynak köszönhet, illetve azoknak a hiedelmeknek, amik berögződnek az embereknek. És a berögzült dolgokat nagyon nehéz megváltoztatni, vagy csak elérni azt, hogy elgondolkozzunk az ellenkezőjén.

Nekem nem tisztem eldönteni, vagy megmondani, hogy ki hogy tegyen. Pusztán felhívni a figyelmet, hogy milyen veszélyeket rejthet. Illetve nincs kétségem afelől sem, hogy minden szülő, nagyszülő, vagy rokon a lehető legjobbat szeretné annak a picinek, aki a családba születik. De akkor mit tehetünk a fogzás megkönnyítésére? Használjunk inkább rágókát (már minden féle, fajta megtalálható a piacon), kérjük ki gyerekorvosunk véleményét, hogy milyen kenőcsöt vagy szirupot használjunk a fájdalom csillapítására.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.

Amit soha ne mondj egy kismamának…

Várandósan vagy kisgyerekes anyukaként rendszeresen találkozunk kéretlen tanácsokkal, megjegyzésekkel és olyan kérdésekkel, amiktől a falra mászunk. Nézzük mik azok a megjegyzések, amikkel ki lehetne űzni a világból a várandós vagy kisgyerekes anyukákat.

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Gyermekkori asztma

Rengeteg gyermek életében felüti a fejét az asztma, melynek tünetei megkeseríthetik a mindennapokat. Íme, néhány információ, amit érdemes tudni erről, vagy ezzel kapcsolatban.

Sportol a gyerek. Mit egyen?

Sportszülőként gyakran felmerül bennem a gondolat (nagyjából naponta), hogy mivel etessem az amúgy is kamaszodó, hirtelen megnőtt, változatos táplálkozást igénylő sportoló tizenéves gyerekeimet?