Menü

Újra hódít a borostyánkő, de valóban használ?

A természetetgyógyászok, szerint a borostyánnak számos jótékony hatással van a szervezetünkre nézve. Az ebből készült nyakláncok, amiket a kisgyerekeknek készítenek, pedig javítják a baba közérzetét, csillapítja a fogzás okozta fájdalmakat és az azzal járó kellemetlen érzéseket. Állítólag biztonsági kapoccsal és csomózással készített termékek ezek. Az anyukák körében pedig ismét parázs vita alakult ki, azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire hatásos, vagy csak puszta átverés. Na meg persze, hogy ez mennyire veszélyes, ugyanis, ha elszakítja a gyermek, akkor fulladást okozhat.

A belegabalyodásról, meg lerántásról, beleakadásról nem is beszélve. Hiszen minden anyuka tudja, hogy a kicsik számára nincs lehetetlen, és képesek szétkapni bármit két másodperc alatt. Ezek hallatán, felbuzdulva (na meg persze kaptunk mi is ajándékba) kíváncsi voltam, hogy most mi az álláspontfoglalás ezekkel a termékekkel kapcsolatba. És ahogy az egyetemen is megtanultuk, vitás kérdésben hallgattassék meg minden érintett véleménye.

Azt tapasztaltam, hogy az anyukák véleménye még a mai napig is megosztott a kérdéskörrel kapcsolatban. Van, aki ráadja a gyermekére, de azért a legtöbb kommentelő arra voksolt, hogy életveszélyes, hatástalan és soha nem használná. Mondanom se kell, milyen vita kerekedett pár percen belül. 2015-ben pedig egy bevizsgálás következtében a fogyasztóvédelem számos borostyánnyakláncot betilttatott, és az üzletláncok sorra hívták vissza a termékeiket. Az indok pedig nem más volt, mint, hogy nem felel meg a termékbiztonsági követelményeknek, a használata során a kisgyermek a szájába veheti a nyakláncot, amelyről gyöngyök törhetnek le. Ami pedig fulladáshoz vezethet.

De ha ilyen veszélyes, akkor hogyan alakulhatott ki, hogy segítséget nyújthat a fogzás során? Az egyik magyarázat a kő hatására, hogy a bőrrel érintkezve a testhő következménye képpen illóolajok szabadulnak fel a borostyánból, melyek a bőrön keresztül felszívódva a véráramba jutnak.

A borostyán, lényegében egy fosszília, hiszen nem más, mint megkövesedett fenyőgyanta. Gyakran zárványok is találhatók benne, ami nem más, mint apró levelek, gallyak vagy állatok. Általában sárga, barna színű, de fehér sötétbarna, fekete, zöld, vörös és kék színben is előfordul. Már az őskorban ismerte és használta az ember, illetve kereskedtek is vele. Talán mindenkinek ilyenkor a Római Birodalom borostyánútjára gondol ilyenkor, és nagyon helyesen.

Ékszerek és dísztárgyak mellett, parfümök alapanyaga, de a gyógyászatban is használták. 150 °C-on meglágyul, 250 °C fölött megolvad. A 19. századig nem bányászták, pusztán csak azok a kövek kerültek forgalomba, amit a tengerparton találtak. Ma már bányásszák is, sőt mesterségesen is előállítják. Gyanítható, hogy a nagytömegű árusítás folyamán eladott termékek, az utóbbiból készülnek. Ennek okán nem is tartalmazhatja az évezredek alatt megkeményedett növényi anyagokat, hiszen laboratóriumban, vegyi anyagokból állítják elő. Illóolaj egyáltalán nincs benne, így tévedés ennek tulajdonítani a hatást.

A másik érv, amit a nyakláncok mellett szoktak említeni, hogy a borostyánnak elektromágnes aktivitása van, és jelentős mennyiségű organikus, tisztán természetes energiát termel. A borostyán dörzsölés hatására valóban elektromos lesz. Ezt a tulajdonságát már az ókor óta ismerjük. De az is megállapítható, hogy több műanyag is rendelkezik ezzel a tulajdonsággal. Tehát ha van is valamilyen hatása a borostyánkőnek, az biztosan nem az organikus energiatermelésére vezethető vissza.

Az orvosok szerint, nincs jótékony hatása, sőt életveszélyes a termék használata. Egyetlen olyan vizsgálat sem ismert, amely a borostyánkőt fogzást elősegítő, fájdalmat csökkentő hatását igazolná. Nyakláncot helyezni a baba nyakába életveszélyes, és nem pusztán abból kifolyólag, hogy elszoríthatja a végtagot, hanem a leszakadó szemek lenyelése fulladást okozhat. Több anyuka pedig arról számolt be, hogy az ásványnak hitt műanyagot, könnyedén kettéharapta a csöppség. A forgalmazók a nagyobb vásárlás reményében, azt állítják, hogy nem okozhat problémát, mivel mindenféle biztonsági dologgal készítik. De ahogy a cikk elején is említettem, a gyerekek számára nincs lehetetlen.

Mindezek mellett, azt sem tudhatjuk, hogy valódi ásvány-e, vagy utánzat. Ugyanis, ahogy már fentebb is említettük, a mesterségesen előállítottak vegyi anyagokat tartalmaznak, ami súlyos allergiát okozhat. Úgy, hogy nem, hogy segíteni, még több kárt is okozhat. A valódi növényi gyantát nem kaphatjuk meg pár ezerért, hanem mélyen a zsebünkbe kell nyúlni hozzá. Úgy hogy ez is egy árulkodó jel lehet, ha nagyon olcsón jutunk egy-egy darabhoz.

Most pedig összegezzük mindazt, amit valóban tudunk: a fogzáskönnyítő hatása tehát nem ismert, nincs rá hiteles, kutatáson alapuló bizonyíték. A láncot forgalmazók honlapjain megtalálható vásárlói beszámolók persze mind pozitív vélemény, de nem tudhatjuk mennyi a valóság alapja, vagy csak pusztán átverés. Ha pedig az internetes fórumokon olvasható fogyasztói tapasztalatokat nézzük, a kép meglehetősen vegyes, ugyanis van, aki mellette, és van, aki ellene voksol.

Ami biztos, hogy a gyerekek foga egy idő után kibújik, a fájdalom meg múlik. A nyaklánc népszerűsége persze nem meglepő, amit egyrészt az erős marketing kampánynak köszönhet, illetve azoknak a hiedelmeknek, amik berögződnek az embereknek. És a berögzült dolgokat nagyon nehéz megváltoztatni, vagy csak elérni azt, hogy elgondolkozzunk az ellenkezőjén.

Nekem nem tisztem eldönteni, vagy megmondani, hogy ki hogy tegyen. Pusztán felhívni a figyelmet, hogy milyen veszélyeket rejthet. Illetve nincs kétségem afelől sem, hogy minden szülő, nagyszülő, vagy rokon a lehető legjobbat szeretné annak a picinek, aki a családba születik. De akkor mit tehetünk a fogzás megkönnyítésére? Használjunk inkább rágókát (már minden féle, fajta megtalálható a piacon), kérjük ki gyerekorvosunk véleményét, hogy milyen kenőcsöt vagy szirupot használjunk a fájdalom csillapítására.

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.