Menü

Hogyan veszítjük el a cselekvőképességünket?

A tanult tehetetlenség egy olyan állapot, amelyben a kontrollvesztettség érzése dominál. Bármit teszünk, bárhogyan tesszük, azt érezzük, semmi befolyásunk sincs a végkimenetelre. Így aztán meg se próbáljuk.

Kialakulásában szerepet játszanak a kudarcaink, az önmagunkról alkotott képünk megrendül, hiszen a tanult és bevált megküzdési technikák nem működnek. Egy negatív állapotba taszíthat minket a fenyegetettség érzése, fokozottan a negatív gondolatainkra koncentrálunk.

A változásban való hitetlenség végül passzivitásban és reménytelenségben csúcsosodhat ki. Talán mindez magyarázatot adhat arra, hogy miért maradunk egy bántalmazó kapcsolatban, amikor kiléphetnénk. Miért nem váltunk munkahelyet, amikor már nem érezzük jól magunkat. Elveszítjük a motivációnkat, a céljainkat, az önmegvalósításra való képességünket, életörömünket. Nem hiszünk magunkban, abban, hogy a helyzetet befolyásolni tudjuk, meg tudjuk oldani. Kívülről várjuk a megváltást, kiszolgáltatottá válunk. A tanult tehetetlenség a szorongás és a depresszió melegágya.

Mi akadályozza, hogy legyőzzük a tanult tehetetlenséget?

Az életmódunk, amiről azt gondoljuk, hogy nem tudunk rajta változtatni, de nem érezzük jól magunkat benne. FÁJ, de nem teszünk ellene semmit, mert kiszolgáltatott helyzetben érezzük magunkat. Ez a negatív állapot az élet többi területén is megjelenhet, idővel meg is jelenik, így teljes motiválatlanság jellemez minket. A mozgás hiánya, ártalmas étrend, káros szenvedély stb.

Felelősök keresése, ki tehet az állapotomért. Az életünk el van rontva, mert valaki tett róla, és már késő ezen változtatni.

Várakozás, csodavárás, valaki miatt alakult ki a helyzet, valaki menthet meg. Másoktól várjuk a megváltást, segítséget, a pozitív fordulatot.

Genetikai hajlamok. Vannak olyan tulajdonságok, személyiségjegyek, amelyet hozunk magunkkal. Például szorongásra, gátlások kialakulására nagyobb hajlam.

Mit tehetünk ellene?

Ha körülnézünk az életünkben, akkor biztosan találunk egy embert, akinek az életében rengeteg veszteség és negatív esemény történt, mégis megőrizte az életkedvét, optimizmusát. Hogyan sikerülhetett neki?

Az eltérő életfelfogás hátterében sok esetben a szemléletmódunk áll.

A tanult tehetetlenségnek vannak előnyei is, mivel egy reménytelennek látszó helyzetben, ha feladjuk a küzdelmet, akkor értékes energiákat spórolhatunk meg, így életben maradhatunk. Lehetőséget teremt arra, hogy visszavonuljunk, energiát biztosít arra, hogy az életünket átalakítsuk, új megküzdési stratégiákat, technikákat alakítsunk ki, új kapcsolatokat teremtsük.

Tekinthetünk erre az állapotra figyelmeztetésként is. A probléma akkor kezdődik, ha nem veszünk róla tudomást, ha nem teszünk elleni szükséges lépéseket. Felnőtt emberként felelősséget vállalhatunk önmagunkért és változtathatunk, gondoskodhatunk magunkról másképpen.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.