Menü

Szükségünk van a méhészekre

Akármennyire is a mozi egy szórakoztató műfaj, kőkeményen hat a tudatalattinkra. A zsáner filmjei a vélt vagy valós félelmeinkből táplálkoznak. Öntudatlanul kapjuk meg az adagunk a világunk biztonságosabbá tételéről, a jó győzelméről a gonosz felett vagy épp a szerelem örök erejéről. Az akciófilmeken keresztül az egyszeri néző megtisztul és megnyugszik. Egy olyan utazáson vesz részt, ahol a jó főszereplő biztonságosabbá teszi az életünk, megerősítést nyer a világrend.

Lehet ez egy magányos cowboy, aki a törvények helyett, de még inkább azt megerősítendő az igazságot osztja vagy az antihős gengszter rosszfiú, aki nagyívű története végén elbukik, ezáltal legitimálva a fennálló társadalmi és törvényes rendet. A mozi önkéntes feladatokká alacsonyítja a szabadság szentségében tobzódó állam társadalmi kötelezettségeit, így hinti el a jó állampolgáriság magjait. Látványosan demonstrálja a meglévő erőviszonyok helyességét, és mindent a konszolidálódásnak rendel alá. A társadalmi és morális jó egybeesik, ezért akármilyen erőszak legitimitást nyer a vásznon.

A self-made man filmek pontosan erre játszanak rá és ennek egy látványos példája A méhész. Jason Statham (Feláldozhatók, Meg, Szállító) kivételesen egy egész szórakoztató projektbe repít minket, ahol kedvelt izomarcunk szupertitkos ex-katonaként (mi másként?) rendet tesz a gonosz hackerek közt. Ezt a koncepciót karolta fel a szebb napokat is látott rendező, David Ayer (Nehéz idők, Harag, Öngyilkos osztag). A főhősünk rezzenéstelen brit faarccal jön, lát és igazságot oszt. A negatív, gonosz összeesküvés részei csak egyfajta társadalmi feszültség katalizátorok. A nagy és gonosz világ elnagyolt, karikaturisztikus díszletei. A helyenként igen trágár magyar szinkron csak még jobban rájátszik erre.

A rosszaknak Statham mutat példát, mondja meg a tutit, a saját purgatóriumukká válik. Az akciók véresek, de remekül követhetően fényképezettek. Igazi tesztoszteronszagú adrenalinbombával van dolgunk, ami után nyugodtan tudunk felállni a székünkből, győzött a mögöttes jó, a tankönyvízű mű igazság. A világ újra megmenekült, a méhek zümmöghetnek. A méhész vigyázott ránk. Ahogy anno a vadnyugaton itt is teljes diadalt arat a jók világa, úgy éri el ezt a hatást a gonosz háttérszervezetek, ezek a rákos élősködők, látványos bukása annak ellenére, hogy jelenük és elkerülhetetlen kudarcuk egyéni. Most már béke van és a világ egyszerűbb és jobb hely lett. Pontosan ilyennek kell lennie egy botegyenes, agyatlan B-kategóriás akciófilmnek. Agy kikapcsol, popcorn a kézben és hadd szóljon!

Út egy párkapcsolat mélyére és tovább

Justine Triet egy roppant érzékeny rendezőnő, akit a párkapcsolatok dinamikája érdekel, azon belül is az emberi ego empátiával való küzdelme. Fiatal életműve megkoronázást nyert az Arany Pálma-díjas, 5 Oscarra jelölt Egy zuhanás anatómiájával, ahol egy gyilkosság kivizsgálásán keresztül ismerhetjük meg egy író házaspár egykori közös életét. Remek színészek, pazar zene, rideg színek és fojtogató bírósági krimi hangulat. Lássuk a részleteket.

A periféria – Sorozatkritika

Lisa Joy és Jonathan Nolan viszonylag új sorozata, A periféria, William Gibson regényének alapjaira épül. A Periféria egy igazi keményvonalas sci-fi, rengeteg összetett történettel, csavarral. A sorozat világa egyszerre nyomasztó és izgalmas, a szereplői pedig emlékezetesek. A történet elejétől a végéig összetett, de a végére szinte minden összeáll.

A Király tragédiája

Karakterdráma, zenés életrajz, modern kori feminista történet, rendszerváltás-sztori. A Király, vagyis a “Zámbó Jimmy sorozat” egyszerre több tényről akar beszélni, és jól meg is fogja a dolgokat. A sorozat egy retró hangulattól fűtött, “tömjénnel teli”, de közben jól aktualizált dráma egy megrázó emberi történetről. Alapjaiban szórakoztató és közben a legkisebb humor is szomorú valóságot sugall. Ezt a sorozatot még évekig fogjuk emlegetni a legjobb magyar alkotások között.

Filmajánló – „Vegyél el”!

Ha szeretik a romantikus, zenés vígjátékokat, akkor a „Vegyél el” című közel kétórás románc Jennifer Lopezzel és Owen Wilsonnal bizonyára tetszeni fog!

Vadászidény indul a poénokra

A belga-francia Vadászidény, egy kellemes vígjáték kísérletként bekúszott a magyar mozikba is, hogy tovább öregbítse a gallok kedves és csak helyenként vicces film históriáját. Az alapfelütés igen erős. Egy kétgyerekes párizsi pár besokallva a fővárosi tömegnyomortól vesz vidéken, tehát nem városban, egy hatalmas birtokot, hogy megéljék a családos lét pozitív oldalát is. A kúria pont egy közösségi vadászterületen van. Kitör a háború a helyiek és főhőseink közt. Nézzük mennyire vicces lett a kész film?