Menü

Okok amiért sírsz álmodban

Ha gyakran sírsz álmodban, és ez már hatással van a mindennapi életedre is, akkor azt tanácsoljuk, hogy fordulj orvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez. Ők segíthetnek azonosítani a kiváltó okot, és kezelési lehetőségeket kínálhatnak az alvás és az általános közérzet javítására.

Az alvási szakaszok átmenetei

Amikor egy baba megszületik, időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az alvási ciklusokhoz. Az alvásnak hat szakasza van, a gyors szemmozgásos (REM) alvás az egyik közülük. Ebben a könnyű alvási szakaszban a csecsemők jellemzően több időt töltenek, mint a felnőttek. De mivel az alvási ciklusok közti átmenetekhez nincsenek hozzászokva, így gyakran ébrednek meg sírva, mert a mély alvásból a könnyű alvásba való átmenet nyugtalanító számukra.

Rémálmok

Az éjszakai rémülettől eltérően, mely mélyalvásban fordul elő, a rémálmok a REM-fázisban jelentkeznek. Nem korfüggőek, de gyermekként kicsit több ilyen élményünk van, főleg a borzongató filmek megnézése után. A rémálom mindenkit feldúl, de előfordulhatnak olyan intenzitásúak is, amiből sírva ébredünk. Ezeknek a kivédésére nincs ismert gyakorlat, mindannyiónkkal előfordulnak.

Bár a tudósok nem teljesen biztosak abban, hogy az emberek miért látnak rémálmokat, úgy vélik, hogy ezek összefüggnek a nehéz érzelmek és a stressz feldolgozásával. Valószínűnek tartják, hogy lecsapódik álmainkban, hogyan kezeljük a kedvezőtlen helyzeteket és a közelgő eseményekkel kapcsolatos szorongó érzéseket.

Szorongás és stressz

A munkahelyi és magánéleti problémáktól kezdve, az anyagi küzdelmeken át az egészségügyi gondokig az élet tele van nehézségekkel. Az alvás támogatja az agy azon képességét, hogy érzelmi emlékeket alakítson ki, empatikus viselkedést fejlesszen, és modulálja az érzelmi reakciókészséget. Így egy-egy ilyen nehéz időszakban az agy különösen sok feladattal szembesül, fel kell dolgoznia az aktuálisan zajló nyomasztó feszültséget, ami miatt az alvás is lehet sokkal zaklatottabb, vezethet síráshoz is.

Depresszió

A depressziót talán már nem kell bemutatnunk senkinek, és az is nyilvánvaló, hogy az alvásproblémák és a depresszió között fennállhat kapcsolat. A depresszióban szenvedők 75 százaléka számol be arról, hogy problémái vannak az elalvással és a kielégítő alvás megélésével. Idekapcsolódik az is, hogy a depresszió egyik tünete az ok nélküli sírógörcs.

A reggeli depresszió is lehet okozója a sírásnak. A reggeli depresszió okai nem tisztázottak; a kutatók szerint azonban a cirkadián ritmus problémáival függ össze. A cirkadián ritmus hétköznapi nevén a test biológiai órája, a test természetes alvás-ébrenlét periódusait, a hormonális rendszer működését, a testhőmérsékletet, a sejtek megújulását szabályozza többek között.

A gyógyszeres kezelés megváltoztatása

Új gyógyszer szedése esetén vagy gyógyszerelhagyáskor, de akár az adagolás megváltoztatásával is kialakulhat alvászavar. A központi idegrendszerre ható gyógyszerek megváltoztathatják az alvás-ébrenlét ciklust. Ilyenek például az antidepresszánsok, görcsoldók, valamint a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek. Ilyen esetben javasoljuk, hogy konzultálj az orvosoddal a gyógyszerek mellékhatásairól.

Bizonyos esetekben az alvás közbeni sírás nem feltétlenül érzelmi vagy mentális okokra vezethető vissza. A sírás oka lehet inkább a szem fizikai állapota, amely könnyezést eredményez. Idetartozik az allergia, a kötőhártya-gyulladás vagy az elzáródott könnycsatorna. Ezen állapotok kezelésével megszűnhet az alvás közbeni könnyezés.

Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk

A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).