Menü

Okok amiért sírsz álmodban

Ha gyakran sírsz álmodban, és ez már hatással van a mindennapi életedre is, akkor azt tanácsoljuk, hogy fordulj orvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez. Ők segíthetnek azonosítani a kiváltó okot, és kezelési lehetőségeket kínálhatnak az alvás és az általános közérzet javítására.

Az alvási szakaszok átmenetei

Amikor egy baba megszületik, időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az alvási ciklusokhoz. Az alvásnak hat szakasza van, a gyors szemmozgásos (REM) alvás az egyik közülük. Ebben a könnyű alvási szakaszban a csecsemők jellemzően több időt töltenek, mint a felnőttek. De mivel az alvási ciklusok közti átmenetekhez nincsenek hozzászokva, így gyakran ébrednek meg sírva, mert a mély alvásból a könnyű alvásba való átmenet nyugtalanító számukra.

Rémálmok

Az éjszakai rémülettől eltérően, mely mélyalvásban fordul elő, a rémálmok a REM-fázisban jelentkeznek. Nem korfüggőek, de gyermekként kicsit több ilyen élményünk van, főleg a borzongató filmek megnézése után. A rémálom mindenkit feldúl, de előfordulhatnak olyan intenzitásúak is, amiből sírva ébredünk. Ezeknek a kivédésére nincs ismert gyakorlat, mindannyiónkkal előfordulnak.

Bár a tudósok nem teljesen biztosak abban, hogy az emberek miért látnak rémálmokat, úgy vélik, hogy ezek összefüggnek a nehéz érzelmek és a stressz feldolgozásával. Valószínűnek tartják, hogy lecsapódik álmainkban, hogyan kezeljük a kedvezőtlen helyzeteket és a közelgő eseményekkel kapcsolatos szorongó érzéseket.

Szorongás és stressz

A munkahelyi és magánéleti problémáktól kezdve, az anyagi küzdelmeken át az egészségügyi gondokig az élet tele van nehézségekkel. Az alvás támogatja az agy azon képességét, hogy érzelmi emlékeket alakítson ki, empatikus viselkedést fejlesszen, és modulálja az érzelmi reakciókészséget. Így egy-egy ilyen nehéz időszakban az agy különösen sok feladattal szembesül, fel kell dolgoznia az aktuálisan zajló nyomasztó feszültséget, ami miatt az alvás is lehet sokkal zaklatottabb, vezethet síráshoz is.

Depresszió

A depressziót talán már nem kell bemutatnunk senkinek, és az is nyilvánvaló, hogy az alvásproblémák és a depresszió között fennállhat kapcsolat. A depresszióban szenvedők 75 százaléka számol be arról, hogy problémái vannak az elalvással és a kielégítő alvás megélésével. Idekapcsolódik az is, hogy a depresszió egyik tünete az ok nélküli sírógörcs.

A reggeli depresszió is lehet okozója a sírásnak. A reggeli depresszió okai nem tisztázottak; a kutatók szerint azonban a cirkadián ritmus problémáival függ össze. A cirkadián ritmus hétköznapi nevén a test biológiai órája, a test természetes alvás-ébrenlét periódusait, a hormonális rendszer működését, a testhőmérsékletet, a sejtek megújulását szabályozza többek között.

A gyógyszeres kezelés megváltoztatása

Új gyógyszer szedése esetén vagy gyógyszerelhagyáskor, de akár az adagolás megváltoztatásával is kialakulhat alvászavar. A központi idegrendszerre ható gyógyszerek megváltoztathatják az alvás-ébrenlét ciklust. Ilyenek például az antidepresszánsok, görcsoldók, valamint a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek. Ilyen esetben javasoljuk, hogy konzultálj az orvosoddal a gyógyszerek mellékhatásairól.

Bizonyos esetekben az alvás közbeni sírás nem feltétlenül érzelmi vagy mentális okokra vezethető vissza. A sírás oka lehet inkább a szem fizikai állapota, amely könnyezést eredményez. Idetartozik az allergia, a kötőhártya-gyulladás vagy az elzáródott könnycsatorna. Ezen állapotok kezelésével megszűnhet az alvás közbeni könnyezés.

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.