Menü

Okok amiért sírsz álmodban

Ha gyakran sírsz álmodban, és ez már hatással van a mindennapi életedre is, akkor azt tanácsoljuk, hogy fordulj orvoshoz vagy mentálhigiénés szakemberhez. Ők segíthetnek azonosítani a kiváltó okot, és kezelési lehetőségeket kínálhatnak az alvás és az általános közérzet javítására.

Az alvási szakaszok átmenetei

Amikor egy baba megszületik, időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az alvási ciklusokhoz. Az alvásnak hat szakasza van, a gyors szemmozgásos (REM) alvás az egyik közülük. Ebben a könnyű alvási szakaszban a csecsemők jellemzően több időt töltenek, mint a felnőttek. De mivel az alvási ciklusok közti átmenetekhez nincsenek hozzászokva, így gyakran ébrednek meg sírva, mert a mély alvásból a könnyű alvásba való átmenet nyugtalanító számukra.

Rémálmok

Az éjszakai rémülettől eltérően, mely mélyalvásban fordul elő, a rémálmok a REM-fázisban jelentkeznek. Nem korfüggőek, de gyermekként kicsit több ilyen élményünk van, főleg a borzongató filmek megnézése után. A rémálom mindenkit feldúl, de előfordulhatnak olyan intenzitásúak is, amiből sírva ébredünk. Ezeknek a kivédésére nincs ismert gyakorlat, mindannyiónkkal előfordulnak.

Bár a tudósok nem teljesen biztosak abban, hogy az emberek miért látnak rémálmokat, úgy vélik, hogy ezek összefüggnek a nehéz érzelmek és a stressz feldolgozásával. Valószínűnek tartják, hogy lecsapódik álmainkban, hogyan kezeljük a kedvezőtlen helyzeteket és a közelgő eseményekkel kapcsolatos szorongó érzéseket.

Szorongás és stressz

A munkahelyi és magánéleti problémáktól kezdve, az anyagi küzdelmeken át az egészségügyi gondokig az élet tele van nehézségekkel. Az alvás támogatja az agy azon képességét, hogy érzelmi emlékeket alakítson ki, empatikus viselkedést fejlesszen, és modulálja az érzelmi reakciókészséget. Így egy-egy ilyen nehéz időszakban az agy különösen sok feladattal szembesül, fel kell dolgoznia az aktuálisan zajló nyomasztó feszültséget, ami miatt az alvás is lehet sokkal zaklatottabb, vezethet síráshoz is.

Depresszió

A depressziót talán már nem kell bemutatnunk senkinek, és az is nyilvánvaló, hogy az alvásproblémák és a depresszió között fennállhat kapcsolat. A depresszióban szenvedők 75 százaléka számol be arról, hogy problémái vannak az elalvással és a kielégítő alvás megélésével. Idekapcsolódik az is, hogy a depresszió egyik tünete az ok nélküli sírógörcs.

A reggeli depresszió is lehet okozója a sírásnak. A reggeli depresszió okai nem tisztázottak; a kutatók szerint azonban a cirkadián ritmus problémáival függ össze. A cirkadián ritmus hétköznapi nevén a test biológiai órája, a test természetes alvás-ébrenlét periódusait, a hormonális rendszer működését, a testhőmérsékletet, a sejtek megújulását szabályozza többek között.

A gyógyszeres kezelés megváltoztatása

Új gyógyszer szedése esetén vagy gyógyszerelhagyáskor, de akár az adagolás megváltoztatásával is kialakulhat alvászavar. A központi idegrendszerre ható gyógyszerek megváltoztathatják az alvás-ébrenlét ciklust. Ilyenek például az antidepresszánsok, görcsoldók, valamint a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek. Ilyen esetben javasoljuk, hogy konzultálj az orvosoddal a gyógyszerek mellékhatásairól.

Bizonyos esetekben az alvás közbeni sírás nem feltétlenül érzelmi vagy mentális okokra vezethető vissza. A sírás oka lehet inkább a szem fizikai állapota, amely könnyezést eredményez. Idetartozik az allergia, a kötőhártya-gyulladás vagy az elzáródott könnycsatorna. Ezen állapotok kezelésével megszűnhet az alvás közbeni könnyezés.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?

Amikor az orrunk kiszárad: a dugulás mögött nem mindig a váladék áll

A hidegebb hónapok beköszöntével egyre többen tapasztalják, hogy nehezebben kapnak levegőt az orrukon keresztül. Ilyenkor sokan automatikusan náthára vagy allergiára gyanakodnak, pedig előfordulhat, hogy egészen más áll a háttérben: az orrnyálkahártya kiszáradása. A kellemetlen érzés akár jelentős orrdugulást is okozhat, még akkor is, ha alig van váladék az orrban.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?