Kommunikációs problémák fajtái
- Dátum: 2024.02.24., 21:06
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- asszertivitás, fájdalom, kommunikáció, kompromisszum, önértékelés, psziché, tiszteletlenség
Az önérvényesítés mindenkiben ott van: van, aki erőszakosan nyomul, van, aki érzelmi zsarolást alkalmaz, vagy manipulatív eszközökkel él, hogy elérje célját. Ismerd fel a tipikus hibákat, és tanuld meg az asszertív kommunikációs technikát, mely segítségedre lehet abban, hogy zökkenőmentesebben érd el a céljaidat.

A manipulatív
A manipulatív típus megtéveszt, alakoskodik, elrejti valódi érzéseit. Cseleket alkalmaz, mert nem bízik senkiben. Gyakran nem mondja el, mit szeretne, hanem elvárja a másiktól, hogy magától rájöjjön. Nem beszél nyíltan, csak érzékelteti, hogy valami nem stimmel.
Ez a passzív agresszió egyik formája, és a manipuláció eszköztárába tartozik, melynek hátterében gyakran a visszautasítástól való félelem áll. Titokban abban reménykedsz, ha nem mondod ki mit akarsz, elkerülheted, hogy nemet mondjanak neked.
Sértegetés, kritizálás, becsmérlés
Az agresszív típus színlelt önbizalmat erőltet magára, és nyomulni kezd. Nem veszi figyelembe a másik igényeit, átgázol mindenkin. Ha kell odacsap, ordibál, félelmet kelt.
Sokszor észrevétlenül is kritizálja a másikat, amivel csak azt éri el, hogy a másik fél védekező állásba helyezkedik, vagy elmenekül. Ez a módszer azonban egyáltalán nem célravezető, ugyanis a sértegetést, mindig csak ellenállást szül. Az agresszívan komunikálók általában bizonytalanok, és azért próbálják a másikat erővel „lenyomni.”

Indulatok és játszmák
A baklövések az indulatok elszabadulásával folytatódnak. Ha szeretnél valamit elérni, akkor kontrolláld az indulataidat, különben veszekedést fogsz provokálni. Onnan pedig bekerültök a jól ismert negatív spirál csapdájába, amikor mindenki védekezik, visszavág, odamond, sérteget, száz évvel ezelőtti sérelmeket hoz fel.
Megmerevedik a beszélgetés, és pillanatok alatt egy áthatolhatatlan betonfal épül közétek. A tárgytól jó messzire térve egyszer csak azt veszitek észre, hogy mindketten vereséget szenvedtetek. A veszekedés rengeteg energiába kerül. Ez mind közül a lehető legrosszabb alternatíva.
A behódolás sem célravezető
A passzív típus pedig nem tesz semmit, mert nem mer. Inkább visszavonul, vagy harc nélkül megadja magát. Inkább elviselik, hogy kihasználják őket, mint sem nemet mondjanak bármire, vagy vitába szálljanak bárkivel. Ennek oka pedig az önbizalomhiány.
Értéktelenebbnek érzed magadat a másiknál, és az gondolod, mások is kevesebbre tartanak. Háttérbe vonulsz, és még mielőtt konfliktus alakulna ki, megadod magadat. Látszólag mindig a partnered, vagy a céged igényeit részesíted előnyben a sajátoddal szemben, valójában azonban folyamatosan egy elfojtott düh állapotában éled az életedet. Ha azonban soha nem állsz ki a jogaidért, ha soha nem adsz hangot véleményednek, akkor ezzel alapot szolgáltatsz arra, hogy kihasználjanak, semmibe vegyenek.

Akkor hogyan – az asszertív módszer lényege
Amikor az érdekek összecsapnak, elindul az önérvényesítő harc, van azonban olyan technika is, mely hatékony, békés és célravezető.
Az asszertív típus nem él se a sértegetés eszközével, sem az érzelmi zsarolással, nem téveszti meg a másikat, manipulatív módon, valódi céljait elrejtve.
Az asszertív típus mindig keresi a kompromisszumot. Olyan alternatívát, melyben mindketten győzhetnek. Meghallgatja a másik érveit, és az érdekeket harmonikusan kombinálva megoldásra jut. Az asszertivitás a tiszteleten alapszik, amit kapni és adni is tudni kell. (Van, aki ösztönösen asszertíven viselkedik, de a többségre nem ez a jellemző.)
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?