Flegmatikus személyiség jellemzői
- Dátum: 2024.03.11., 17:52
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- együttműködés, energia, érzékenység, fájdalom, flegmatikus, jövőorientáció, változás
A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.
Éppen ezért semmi értelme vele harcolni, vagy győzködni olyasmi miatt, amihez egyébként semmi kedve, mert azt sosem fogja megtenni. S pont az ilyen helyzetekben kerül előtérbe az, mennyire konok, makacs és önfejű.
A flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikusok legfontosabb jellemzője, hogy a békére törekszenek. Nem harcolnak érte, hanem az egészlényükkel azt képviselik. Ennek legfontosabb eszköze a befelé fordulás, megfigyelő szemlélődés és borúlátás.
Ugyan nem a legpozitívabb emberek, de összeszedettek, nyugodtak, higgadtak, türelmesek és kiegyensúlyozottak, hasonlóan a melankolikusokhoz.
Alapvetően visszafogottak, nem igazán terhelik túl magukat, s pont ezért ritkán jelenik meg náluk a stressz. Inkább egyfajta könnyedség és lazaság jellemzi őket, aminek következtében az életük mindenféle szélsőséges tapasztalatoktól is mentes.
A flegmatikus habitus (illetve az elkerülő konfliktuskezelés) az önbecsapás magasiskolája. Mikor az elmenekülünk az érzéseink, a kihívásaink és az erőfeszítésink elől, akkor csupán időben toljuk el a nehézségekkel való szembenézést, de a megoldás ettől nem fog megnyilvánulni az életünkben, ahhoz cselekedni kell.
Akik csak ésszel akarják megoldani az életüket, felülírandó az érzéseiket, azok is menekülnek, flegmatikus viselkedést mutatnak, mert konkrétan a múltbeli fájdalmaik elől menekülnek. Jobb híján tolják maguk előtt a nehézségeiket, mert nem tudnak velük mit kezdeni.
Az flegmatikus embereknek ambróziaként hat minden olyan gondolat, mely a múlt nélküli életről regél. Mert csak a jelennel szeretnek foglalkozni. Nem akarnak foglalkozni a múlttal, sem a jövővel. Éppen ezért többnyire mindent elkerülnek, ami ezeket a felszínre hozhatja az életükben, jót s rosszat egyaránt.

Amikor elkerüljük az életünk rázós pillanatait, az pontosan olyan, mint amikor a szőnyeg alá sepert szemetet kerülgetjük a nagyszobában. Ha nem látjuk azt, amit az emberek kerülgetnek, akkor azt hinnénk, hogy megőrültek. Olyan lesz az életünk, mint egy dimbes-dombos területen a mindennapok közlekedése.
Személyiségének lényege a munkájában is megnyilvánul. Hozzáértő, szorgalmas, kitartó munkavégző, jól viseli a terhelést és a monotóniát.
Sokoldalú, békés és barátságos munkatárs. Együttműködő csapattag, aki kerüli az összetűzéseket és áthidalja a nézeteltéréseket. Halk szavú, eszes, problémák esetén megtalálja a könnyű megoldást.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.