Flegmatikus személyiség jellemzői
- Dátum: 2024.03.11., 17:52
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- együttműködés, energia, érzékenység, fájdalom, flegmatikus, jövőorientáció, változás
A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.
Éppen ezért semmi értelme vele harcolni, vagy győzködni olyasmi miatt, amihez egyébként semmi kedve, mert azt sosem fogja megtenni. S pont az ilyen helyzetekben kerül előtérbe az, mennyire konok, makacs és önfejű.
A flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikusok legfontosabb jellemzője, hogy a békére törekszenek. Nem harcolnak érte, hanem az egészlényükkel azt képviselik. Ennek legfontosabb eszköze a befelé fordulás, megfigyelő szemlélődés és borúlátás.
Ugyan nem a legpozitívabb emberek, de összeszedettek, nyugodtak, higgadtak, türelmesek és kiegyensúlyozottak, hasonlóan a melankolikusokhoz.
Alapvetően visszafogottak, nem igazán terhelik túl magukat, s pont ezért ritkán jelenik meg náluk a stressz. Inkább egyfajta könnyedség és lazaság jellemzi őket, aminek következtében az életük mindenféle szélsőséges tapasztalatoktól is mentes.
A flegmatikus habitus (illetve az elkerülő konfliktuskezelés) az önbecsapás magasiskolája. Mikor az elmenekülünk az érzéseink, a kihívásaink és az erőfeszítésink elől, akkor csupán időben toljuk el a nehézségekkel való szembenézést, de a megoldás ettől nem fog megnyilvánulni az életünkben, ahhoz cselekedni kell.
Akik csak ésszel akarják megoldani az életüket, felülírandó az érzéseiket, azok is menekülnek, flegmatikus viselkedést mutatnak, mert konkrétan a múltbeli fájdalmaik elől menekülnek. Jobb híján tolják maguk előtt a nehézségeiket, mert nem tudnak velük mit kezdeni.
Az flegmatikus embereknek ambróziaként hat minden olyan gondolat, mely a múlt nélküli életről regél. Mert csak a jelennel szeretnek foglalkozni. Nem akarnak foglalkozni a múlttal, sem a jövővel. Éppen ezért többnyire mindent elkerülnek, ami ezeket a felszínre hozhatja az életükben, jót s rosszat egyaránt.

Amikor elkerüljük az életünk rázós pillanatait, az pontosan olyan, mint amikor a szőnyeg alá sepert szemetet kerülgetjük a nagyszobában. Ha nem látjuk azt, amit az emberek kerülgetnek, akkor azt hinnénk, hogy megőrültek. Olyan lesz az életünk, mint egy dimbes-dombos területen a mindennapok közlekedése.
Személyiségének lényege a munkájában is megnyilvánul. Hozzáértő, szorgalmas, kitartó munkavégző, jól viseli a terhelést és a monotóniát.
Sokoldalú, békés és barátságos munkatárs. Együttműködő csapattag, aki kerüli az összetűzéseket és áthidalja a nézeteltéréseket. Halk szavú, eszes, problémák esetén megtalálja a könnyű megoldást.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.