Menü

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

A mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték.

Lágy segítség a gyomornak és májnak

Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek. Serkenti a máj epetermelését, segíti az epehólyag és az epeutak összehúzódását, így az articsóka-kivonat javallott krónikus epehólyag-gyulladásra , és az epehólyag rendszertelen összehúzódásának kezelésére.

Cukorbetegeknek is hasznos

Az articsóka másik jelentős hatóanyaga az inulin, ami olyan vízben oldódó, nagyméretű növényi rost, melyet az emberi szervezet nem képes megemészteni. Ezáltal a bélben sértetlen marad, s tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, illetve gátolja a kártékony baktériumok megtapadását a bélben. Az inulin természetes cukorpótló, lebontásához nem szükséges inzulin, így az articsóka nem növeli a vércukorszintet, és segíti az étkezések utáni hirtelen vércukorszint-ingadozás megelőzését.

A zsírok lebontásában és az ásványi anyagok hatékony felszívódásában is szerepe van az inulinnak. Továbbá a cukoranyagcsere és a bél pH értékének szabályozása mellett még a szív- és érrendszeri betegségekre is jótékonyan hat.

Javíthatja a máj egészségét

Az articsókát évszázadok óta májvédőként használták, de hatásuk pontos mechanizmusát addig nem sikerült teljesen megérteni, amíg a modern tudomány nem tudta megfelelően kutatni ezt a sokoldalú növényt.

Az articsókában található két antioxidánsról, a cinarinról és a szilimarinról kimutatták, hogy javítják a máj általános egészségét azáltal, hogy csökkenti a toxinok jelenlétét, és megkönnyíti azok eltávolítását a májból és a szervezetből. Egyes tanulmányok azt is kimutatták, hogy ezek az antioxidánsok aktívan elősegítik a sérült májsejtek újbóli növekedését és helyreállítását.

Segíthet a simább bélmozgásban

Az articsóka gazdag élelmi rostforrás, amely az egyik legkedvezőbb táplálkozási alapanyag az emésztőrendszer egészségének és működésének szempontjából.

A rost enyhítheti a puffadást, görcsöket és általános kellemetlenséget a gyomorban. A rost a felesleges LDL -koleszterin (rossz koleszterin) csökkentésésben segít, ezáltal tisztítja az artériákat és tovább csökkenti a szívbetegségek esélyeit.

Az articsóka további előnyei az emésztés szempontjából az epehólyagra gyakorolt ​​hatása lehet. Az articsóka segíthet megnyugtatni a gyulladt epehólyagot, és segíthet epevezeték szűkület esetén.

Jó gyógymód lehet másnaposságra

Az articsóka nagyon jó hatással lehet a májra, és a benne tárolt toxinok eltávolításával, valamint a vérben lévő toxinok szintjét is csökkentheti.

Ezért az articsóka tökéletes gyógymód lehet a másnaposságra. Mediterrán területeken sokan rágcsálnak articsóka leveleket egy átbulizott éjszaka után.

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.