Menü

Hogyan küzdjük le a vizsgadrukkot?

Mindenki átélte már, senkinek sem ismeretlen a vizsgadrukk érzése: az izgalom, a gombóc a torokban, a gyomorpanasz, az izzadó tenyér, a remegés, az izgulás. Ezzel az állapottal előbb-utóbb mindenki találkozik az élete során, a vizsgadrukk azonban leküzdhető.

Az idegesség teljesen érthető, hiszen egy vizsgán, érettségin, KRESZ-vizsgán, nyelvvizsgán sok minden múlhat. Van, akinél a vizsgadrukk egyfajta pozitív doppingszerként hat és szinte szárnyra kap tőle, minden eszébe jut, sőt, még más egyéb tudást is elő tud hívni a memóriájából, mások azonban leblokkolnak, nem tudják felidézni a tanultakat, hiába készültek, nem tudnak megfelelően teljesíteni.

Míg az optimális szorongás serkentheti is a teljesítményt, mozgósítja a tartalékokat, segít a koncentrálásban, addig a szorongás gátolja az agyi tevékenységeket, így negatív hatása van az emlékezetre és reakciókra.

A vizsgadrukk nagyban befolyásolja a teljesítményt, ha pedig magas a szorongás, akkor hátráltatni fogja az illetőt a megmérettetésen. Vannak, akik szívesen szerepelnek, verset mondanak, konferálnak, mások szociálisan szorongóbbak, nem szeretnek szerepelni, félelemmel telve állnak a vizsgáztatók előtt. Nem vagyunk egyformák.

Melyek a tünetei a magas teljesítményszorongásnak?

A fent említett izzadó tenyér, az elpirulás, a hasfájás, hasmenés, a körömrágás.

Mindenki attól retteg, hogy leblokkol a vizsgán, emiatt ördögi körbe kerülhetünk, hiszen még jobban szorongunk, ami még inkább negatívan befolyásolja a szereplésünket. A hozzáállás nagyon sokat számít a vizsga előtt, ha ugyanis arra gondolunk, hogy „nem fog menni”, „úgysem sikerül”, akkor ezek a negatív gondolatok bizony beteljesíthetik önmagukat, ellenben a pozitív hozzáállás segítheti a célunk elérését.

Mindig azt szoktam magamban mondogatni, hogy „félni pont ugyanannyi energiába kerül, mint hinni” és ebben van is igazság, az energiáinkat arra összpontosítsuk, amit szeretnék elérni és ne arra, amit nem.

Néhány tanács megfogadása megfontolandó a vizsgaidőszak előtt:

Aludjuk ki magunkat. Az alvás többet ér, mint sok kávé és energiaital. Ráadásul az alvás egyik jótékony hatása, hogy a tanultak bevésődnek, leülepednek.
A pozitív gondolatokra koncentráljunk („jól fog menni”) és kerüljük el a negatív elgondolásainkat.
Tanulás során képzeljük magunkat többször is a vizsgaszituációba, és úgy mondjuk fel az anyagot tükör előtt, mintha vizsgáznánk.
Sokat segítenek a légzőgyakorlatok, a relaxáció.

Mindenkinek érdemes megtalálnia a legjobb stratégiát a stressz és a szorongás leküzdésére a vizsgák során. Ebben a szülők is sokat segíthetnek, ha már kiskortól kezdve segítik gyermekeiket a stresszoldó technikáknak és hatékony tanulási stratégiáknak a kidolgozásában.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.