Hogyan küzdjük le a vizsgadrukkot?
- Dátum: 2024.05.25., 07:21
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- felidéz, gombóc a torokban, gyomorpanasz, izgalom, izgulás, izzadó tenyér, leblokkol, memória, remegés, stratégia, szorongás, tanultak, teljesítmény, teljesítményszorongás, vizsgadrukk
Mindenki átélte már, senkinek sem ismeretlen a vizsgadrukk érzése: az izgalom, a gombóc a torokban, a gyomorpanasz, az izzadó tenyér, a remegés, az izgulás. Ezzel az állapottal előbb-utóbb mindenki találkozik az élete során, a vizsgadrukk azonban leküzdhető.
Az idegesség teljesen érthető, hiszen egy vizsgán, érettségin, KRESZ-vizsgán, nyelvvizsgán sok minden múlhat. Van, akinél a vizsgadrukk egyfajta pozitív doppingszerként hat és szinte szárnyra kap tőle, minden eszébe jut, sőt, még más egyéb tudást is elő tud hívni a memóriájából, mások azonban leblokkolnak, nem tudják felidézni a tanultakat, hiába készültek, nem tudnak megfelelően teljesíteni.

Míg az optimális szorongás serkentheti is a teljesítményt, mozgósítja a tartalékokat, segít a koncentrálásban, addig a szorongás gátolja az agyi tevékenységeket, így negatív hatása van az emlékezetre és reakciókra.
A vizsgadrukk nagyban befolyásolja a teljesítményt, ha pedig magas a szorongás, akkor hátráltatni fogja az illetőt a megmérettetésen. Vannak, akik szívesen szerepelnek, verset mondanak, konferálnak, mások szociálisan szorongóbbak, nem szeretnek szerepelni, félelemmel telve állnak a vizsgáztatók előtt. Nem vagyunk egyformák.
Melyek a tünetei a magas teljesítményszorongásnak?
A fent említett izzadó tenyér, az elpirulás, a hasfájás, hasmenés, a körömrágás.
Mindenki attól retteg, hogy leblokkol a vizsgán, emiatt ördögi körbe kerülhetünk, hiszen még jobban szorongunk, ami még inkább negatívan befolyásolja a szereplésünket. A hozzáállás nagyon sokat számít a vizsga előtt, ha ugyanis arra gondolunk, hogy „nem fog menni”, „úgysem sikerül”, akkor ezek a negatív gondolatok bizony beteljesíthetik önmagukat, ellenben a pozitív hozzáállás segítheti a célunk elérését.

Mindig azt szoktam magamban mondogatni, hogy „félni pont ugyanannyi energiába kerül, mint hinni” és ebben van is igazság, az energiáinkat arra összpontosítsuk, amit szeretnék elérni és ne arra, amit nem.
Néhány tanács megfogadása megfontolandó a vizsgaidőszak előtt:
Aludjuk ki magunkat. Az alvás többet ér, mint sok kávé és energiaital. Ráadásul az alvás egyik jótékony hatása, hogy a tanultak bevésődnek, leülepednek.
A pozitív gondolatokra koncentráljunk („jól fog menni”) és kerüljük el a negatív elgondolásainkat.
Tanulás során képzeljük magunkat többször is a vizsgaszituációba, és úgy mondjuk fel az anyagot tükör előtt, mintha vizsgáznánk.
Sokat segítenek a légzőgyakorlatok, a relaxáció.
Mindenkinek érdemes megtalálnia a legjobb stratégiát a stressz és a szorongás leküzdésére a vizsgák során. Ebben a szülők is sokat segíthetnek, ha már kiskortól kezdve segítik gyermekeiket a stresszoldó technikáknak és hatékony tanulási stratégiáknak a kidolgozásában.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.