Mocskos kis levelek - filmajánló
- Dátum: 2024.10.18., 04:43
- Martinka Dia
- álarc, bűntény, detektívsztori, feszültség, filmajánló, fordulat, humoros, karakter, kisváros, levelek, megtörtént esemény, színészi játék, szövevényes, trágár levelek
Megtörtént eseményen nyugvó film készült nemrég „Mocskos kis levelek” címmel. A „Wicked Little Letters” egy vígjáték, melynek témaválasztása meglepően erős, és sokkal mélyebb, mint enyhén humoros története.
A cselekmény egy kisvárosban játszódik, ahol van egy trágár fiatalasszony, meg egy megrögzött vénlány és van még valaki, aki a cselekmény gerincét adja, ugyanis trágár leveleket küldözget. A rendőrség és a közösség a trágár stílusáról híres fiatalasszonyt gyanúsítja.

A mocskos szájú Rose-t megvádolják a bűncselekménnyel. A névtelen levelek országos felháborodást váltanak ki, és perre kerül sor, amikor azonban a város asszonyai – Gladys Moss rendőrnő (Anjana Vasan) vezetésével – maguk is nyomozni kezdenek a bűntény után, kezdik gyanítani, hogy valami nincs rendben, és talán mégsem Rose a tettes.
Nem szeretnék spoilerezni, de meglepő fordulattal zárul a szövevényes történet. Ha azt hinnék, már az elején kitalálják, ki írta a leveleket, elárulom, hogy nem és nem is ez a fő csattanója a történetnek.
A film a nők helyzetét és szerepét dolgozza fel a világháború utáni Egyesült Királyságban. Az egyik főszereplője Írországból érkezik, és a vallási és kulturális ellentét vele adott. Másik főszereplőnk egy hithű katolikus nő, aki a szüleivel él és elkezd káromló, trágár leveleket kapni furcsán, szinte ok nélkül.
Nem egy kimondottan humoros filmről van szó, inkább bájos, a története sem túl komplikált vagy csavaros, detektívsztorinak sem lehet nevezni, mégis szórakoztató és érdekes.
Vajon mi a film mondanivalója, mit tanít?
Ha valaki túl sokáig visel álarcot, végül felgyűlik benne a feszültség?
Meddig játszhatja meg magát valaki?

Egyik kedvenc szereplőm a színes bőrű rendőrnő, aki megvívja harcát a férfi elnyomással szemben, bátor, okos és nem fél cselekedni. Nincs harc a filmben, sem lövöldözés, sem véres jelenet, trágár beszéd annál inkább, így családi filmnek semmiképp sem illik be.
Egyszer érdemes megnézni a filmet (számomra több nincs benne), de pozitívum a történet bája és abszurditása, ami elég izgalmas. A főszereplők: Olivia Colman kiválóan alakítja szerepét, Jessie Buckley is ügyesen játssza a káromkodót. Talán ő adta a legügyesebb színészi játékot ebben a filmben, látszik, hogy talán kedvelte is a szerepét, mondhatjuk ugyanis, hogy a maximumot hozta ki ebből a karakterből.
Ebből a filmből ennyit lehet kihozni, egy jó tévéfilmet, egyszer nézhető kategória, de ha egy könnyedebb filmre vágyik az ember, aminek azért mondanivalója is van, némileg elgondolkodtat és nem várt fordulat is van a végén, akkor ezt a cselekményt egy esti filmnézéshez ajánlom nyugodtan.
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.
Piramisjátékra épült a magyar álom
Az RTL Bróker Marcsi sorozatát jelentős előzetes elvárások kísérték, amelyeknek az alkotás kétségkívül megfelelt, sőt, túl is szárnyalta azokat. Már az első képkockák beszippantanak: az 1990-es évek vidéki Magyarországát a díszletek, a zenék, a ruhák és a karcagi utcák tökéletesen hozzák vissza. Nemcsak nosztalgia ez, hanem korrajz arról, hogyan válhatott egy banki alkalmazottból országos szélhámossá valaki.
Lázadni kell, ennyi az egész?
Paul Thomas Anderson korunk egyik legsajátosabb látásmódú rendezője (Boogie nights, The Master, Vérző olaj). A naturalista ábrázolásából, a kiváló karaktereiből és kiemelkedően jó cselekvésvezetéséből ismét varázsolt, ezúttal egy igazi politikailag túlfűtött, karikaturisztikus remekművet. Megszületett a Trump-érából való kiábrándulás dicshimnusza, az év regényadaptációja, vagy csak egy maró humorú középső ujj mindenkinek, ami egy tesztoszteronbombába csomagolt korrajz is egyben? Ennek jártam utána.
Daryl Dixon Spanyolországban
A The Walking Dead-univerzum folyamatosan képes megújulni, ha nem is minden szempontból, de legalább vizuálisan. A Daryl Dixon-széria harmadik évada erre a legfrissebb bizonyíték. Ugyanis a cselekmény Franciaországból egy rövid időre Londonba, majd Spanyolországba helyeződik át, és ez a váltás alapvetően megváltoztatja a sorozat hangulatát.